Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-288

Az országgyűlés képviselőházának 2HB. many egy választójogi törvényjavaslatot, amely a korhatárt felemeli 40—45 esztendőre, mert akinek Károly-keresztre van szüksége, az ma semmi körülmények közt nem fiatalabb 40 esztendősnél, hiszen a Károly-keresztet csak a háborúban szerezhette meg az illető. Arra, hogy ezeknek az úgynevezett ki­segítő jogcímeknek alkalmazásával mekkora tömegek kirekesztéséről van szó, hozzávetőle­gesen lehet csak példáikat és bizonyítékokat felhozni. Az indokolásban -azt olvastuk, hogy például 1918-ban 30%-a maradt ki a választó­jogos ultságbóiL azoknak, akik nem tudtak hat elemit igazolni- Nemi akarok a részletekbe bele­menni, csak (megállapítom, hogy ez a helyzet most súlyosbodott ^azzal, hogy ha valaki .az. ok­iratokat meg akarja szerezni, nem SíZiorítkozhatiik ebben a hajszában éppen csak: Magyarországra, hanem a trianoni határon túl lévő országrészek­ből kell neki az okiratokat 'megszereznie. Rá­mutattok arra, hogy .a családfenntartó jelleg követelése is új, — eddig ez .nem volt .meg — és hogy az újabb kisegítő jogcímekkel 40, illetőleg 45 évhez is köthetik a korhatárt és így tovább. Ez valóságos tömegirtását jelenti azoknak a rétegeknek, amelyeket mi képvise­lünk. Miért? A javaslat indokolásában azt olvassuk, hogy a titkos választójog nagy ve­szélyekkel jár. Ez'is olyan argumentáció, amely annyira közismert, hogy foglalkozni sem ér­demes vele. Ezek szerint valóságos szerencse, hogy eddig a nyilt terror, a nyilt választás folytán ezektől a veszélyektől megkímélte a sors az országot. így tehát remegni kellene attól, hogy a titkost mégis csak bevezetik. Az indokolásban azonban azt is olvassuk, hogy még a művelt rétegek is hajlamosak arra a demagógiára, amelyet állítólag a 'titkos szava­zás módja segítene elő. (Kéthly Anna: Azokat mivel rekesztik ki?) Ebben az esetben még mindig fennmarad egy kérdés és ez az, hogy miért a szegényeket rekesztik ki? Miért alkot­ják meg úgy a jogcímeket, hogy ezek csak az ország dolgozóit, szegényeit, fenntartóit sújt­sák, akiknek mai helyzetükben nincs módjuk arra, hogy az alapföltételeket megszerezzék ma­guknak. Azt lehet tehát mondani, hogy ha a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, akkor ennek alapján ismét egy olyan parlament ül majd össze, amely — legalább is ami a mun­kásosztályt illeti — az urak számára Zimmer­rein, szobatiszta' lesz. De ennek a parlament­nek az ablakai alatt azután annál erősebb lesz megint a zúgás, s a jogoík követelése és annál erősebben fognak dörömbölni mindazok a prob­lémák, 'amelyeknek megoldására azonban ez a parlament megint csak nem lesz alkalmas és nem lesz képes. Ennek más következménye az­után nem lehet a mai időkben, — amint erre különben érdekesen mutatott rá Bethlen Ist­ván gróf iis, habár más összefüggésben és más­képpen csoportosítva az argumentumokat — hogy a társadalom széles rétegei, — jogtalan és elégedetlen tömegei — a parlamenten kívül igyekeznek majd keresni azoknak az égető problémáknak megoldási módjait, amelyeknek megoldására szükség van- Ez ma nagyobb veszélyt jelent, mint valaha, mert hiszen — erről beszélt az előttem szóló is — a mi nap­jainknak, a mi korszakunknak, a mi időnk­nek nagy változása és nagy veszedelme az, hogy most már tulajdonképpen iá társadalom felsőbb, úgynevezett uralmon lévő rétegei is az illegális mozgalmakhoz folyamodnak. ilése 19S8 március êA-én, csütörtökön. 349 Ma a társadalmi harcok pillanatnyi hely­zete az, hogy egyszer a társadalom alsóbb, másszor felsőbb rétegei azok, amelyek éppen a parlament antidemokratikus mivolta követ­keztében ezekre a parlamentenkívüli harcokra adják magukat. Ennek itt Magyarországon, vagy azokban az országokban, ahol ez az ille­gális mozgalom már uralomra jutott, pillanat­nyilag talán örülnek a hatalmon lévők, talán tapsolna neki, holott ez nem más, mint a fe­lülről jövőknek a proletárdiktatúrája, ami azonban, mint mondom, a mai időkben másféle előjelekkel is szokott bekövetkezni. Ezzel szem­ben a törvényességnek, a civilizációnak garan­ciája az igazi parlamentarizmus lehetne csak. A kormányzat igényelhetné ezekkel a mozgal­makkal szemben a tekintélyt akkor, ha de­mokratikus, ha a népképviselet valódi kife­jezése. Magyarországon, sajnos, nem jutottunk el még idáig. Egy igazi demokratikus vá­lasztójog volna hivatva ezt az állapotot meg­teremteni, ez a törvényjavaslat azonban erre semmiesetre sem lesz alkalmas. Azt hiszem, hogy csak kötelességet teljesí­tünk, amikor rámutatunk egy ilyen elhibázott törvényjavaslat következményeire, arra, hogy ilyen félmegoldásokból csak újabb kiélezett társadalmi harcok, zökkenők és káosz követke^ zik olyan időkben, amikor pedig az evolúció törvényeinek kellene, érvényesülni és amikor az igazi problémát úgy lehetne megformu­lázni, hogy demokratikus nyugati, angol vagy francia értelemben vett, vagy romániai érte­lemben vett választójogi reformok. Állítom, hogy ez a javaslat nem felel meg a célnak, hogy az a lépés, amelyet a kormány megtett, kicsi, elégtelen s a törvényjavaslat indokolása is rámutat arra, hogy ez a törvény nyugalmi helyzetet nem fog teremteni. Ez a javaslat szerintünk ebben a formájában mesz­sze mögötte marad annak is, amit egy eszten­dővel ezelőtt az első választójogi értekezleten szép, érdemes, történelmi jelentőségű szavak­ban Eckhardt Tibor fejtett ki, amikor azt mon­dotta, szükség van arra, hogy a társadalmi ré­tegek maguk gyakoroljanak nyomást a tör­vényhozásra azáltal, hogy a törvényhozásban helyet foglalnak, mert jobb, ha ezeknek a tö­megeknek az akarata bent a parlamentben ér­vényesül, mint a parlamenten kívül. Enélkül pedig ebben az országban nem lesz reform, mutatja egy csomó félrecsúszott alkotása a kormányzatnak, hogy igenis nem lesz reform, azért sajnáljuk, hogy ez a javaslat ezekkel a hiányokkal és fogyatékosságokkal került a parlament elé, T. Ház! Kénytelen vagyok fejtegetéseimet befejezni azzal, hogy rámutatok arra, hogy igenis el is lehet ilyen törvényalkotásokkal késni. Maga a választójogi törvényjavaslat sorsa ebben az országban bizonyítja eléggé, hogy a múltban már elkéstünk, hogy ennek káros következményei voltak és hogy ennek a késedelemnek a jövőben még károsabb és még súlyosabb következményei lesznek. A javaslat a titkosság dolgában jelent egy lépést előre, de ugyanakkor két lépést jelent hátra, mert óriási tömegeket fosztanak meg a választói jogosultságtól. Ezért a javaslatot sajnála­tomra nem fogadhatom el. (Taps a szélsőbal­oldalon.) Elnök: T. Ház! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbesza­kítom. . Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésüket a jövő hét keddjén del­50*

Next

/
Thumbnails
Contents