Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-288

Az országgyűlés képviselőházának 2HB. many egy választójogi törvényjavaslatot, amely a korhatárt felemeli 40—45 esztendőre, mert akinek Károly-keresztre van szüksége, az ma semmi körülmények közt nem fiatalabb 40 esztendősnél, hiszen a Károly-keresztet csak a háborúban szerezhette meg az illető. Arra, hogy ezeknek az úgynevezett kisegítő jogcímeknek alkalmazásával mekkora tömegek kirekesztéséről van szó, hozzávetőlegesen lehet csak példáikat és bizonyítékokat felhozni. Az indokolásban -azt olvastuk, hogy például 1918-ban 30%-a maradt ki a választójogos ultságbóiL azoknak, akik nem tudtak hat elemit igazolni- Nemi akarok a részletekbe belemenni, csak (megállapítom, hogy ez a helyzet most súlyosbodott ^azzal, hogy ha valaki .az. okiratokat meg akarja szerezni, nem SíZiorítkozhatiik ebben a hajszában éppen csak: Magyarországra, hanem a trianoni határon túl lévő országrészekből kell neki az okiratokat 'megszereznie. Rámutattok arra, hogy .a családfenntartó jelleg követelése is új, — eddig ez .nem volt .meg — és hogy az újabb kisegítő jogcímekkel 40, illetőleg 45 évhez is köthetik a korhatárt és így tovább. Ez valóságos tömegirtását jelenti azoknak a rétegeknek, amelyeket mi képviselünk. Miért? A javaslat indokolásában azt olvassuk, hogy a titkos választójog nagy veszélyekkel jár. Ez'is olyan argumentáció, amely annyira közismert, hogy foglalkozni sem érdemes vele. Ezek szerint valóságos szerencse, hogy eddig a nyilt terror, a nyilt választás folytán ezektől a veszélyektől megkímélte a sors az országot. így tehát remegni kellene attól, hogy a titkost mégis csak bevezetik. Az indokolásban azonban azt is olvassuk, hogy még a művelt rétegek is hajlamosak arra a demagógiára, amelyet állítólag a 'titkos szavazás módja segítene elő. (Kéthly Anna: Azokat mivel rekesztik ki?) Ebben az esetben még mindig fennmarad egy kérdés és ez az, hogy miért a szegényeket rekesztik ki? Miért alkotják meg úgy a jogcímeket, hogy ezek csak az ország dolgozóit, szegényeit, fenntartóit sújtsák, akiknek mai helyzetükben nincs módjuk arra, hogy az alapföltételeket megszerezzék maguknak. Azt lehet tehát mondani, hogy ha a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, akkor ennek alapján ismét egy olyan parlament ül majd össze, amely — legalább is ami a munkásosztályt illeti — az urak számára Zimmerrein, szobatiszta' lesz. De ennek a parlamentnek az ablakai alatt azután annál erősebb lesz megint a zúgás, s a jogoík követelése és annál erősebben fognak dörömbölni mindazok a problémák, 'amelyeknek megoldására azonban ez a parlament megint csak nem lesz alkalmas és nem lesz képes. Ennek más következménye azután nem lehet a mai időkben, — amint erre különben érdekesen mutatott rá Bethlen István gróf iis, habár más összefüggésben és másképpen csoportosítva az argumentumokat — hogy a társadalom széles rétegei, — jogtalan és elégedetlen tömegei — a parlamenten kívül igyekeznek majd keresni azoknak az égető problémáknak megoldási módjait, amelyeknek megoldására szükség van- Ez ma nagyobb veszélyt jelent, mint valaha, mert hiszen — erről beszélt az előttem szóló is — a mi napjainknak, a mi korszakunknak, a mi időnknek nagy változása és nagy veszedelme az, hogy most már tulajdonképpen iá társadalom felsőbb, úgynevezett uralmon lévő rétegei is az illegális mozgalmakhoz folyamodnak. ilése 19S8 március êA-én, csütörtökön. 349 Ma a társadalmi harcok pillanatnyi helyzete az, hogy egyszer a társadalom alsóbb, másszor felsőbb rétegei azok, amelyek éppen a parlament antidemokratikus mivolta következtében ezekre a parlamentenkívüli harcokra adják magukat. Ennek itt Magyarországon, vagy azokban az országokban, ahol ez az illegális mozgalom már uralomra jutott, pillanatnyilag talán örülnek a hatalmon lévők, talán tapsolna neki, holott ez nem más, mint a felülről jövőknek a proletárdiktatúrája, ami azonban, mint mondom, a mai időkben másféle előjelekkel is szokott bekövetkezni. Ezzel szemben a törvényességnek, a civilizációnak garanciája az igazi parlamentarizmus lehetne csak. A kormányzat igényelhetné ezekkel a mozgalmakkal szemben a tekintélyt akkor, ha demokratikus, ha a népképviselet valódi kifejezése. Magyarországon, sajnos, nem jutottunk el még idáig. Egy igazi demokratikus választójog volna hivatva ezt az állapotot megteremteni, ez a törvényjavaslat azonban erre semmiesetre sem lesz alkalmas. Azt hiszem, hogy csak kötelességet teljesítünk, amikor rámutatunk egy ilyen elhibázott törvényjavaslat következményeire, arra, hogy ilyen félmegoldásokból csak újabb kiélezett társadalmi harcok, zökkenők és káosz követke^ zik olyan időkben, amikor pedig az evolúció törvényeinek kellene, érvényesülni és amikor az igazi problémát úgy lehetne megformulázni, hogy demokratikus nyugati, angol vagy francia értelemben vett, vagy romániai értelemben vett választójogi reformok. Állítom, hogy ez a javaslat nem felel meg a célnak, hogy az a lépés, amelyet a kormány megtett, kicsi, elégtelen s a törvényjavaslat indokolása is rámutat arra, hogy ez a törvény nyugalmi helyzetet nem fog teremteni. Ez a javaslat szerintünk ebben a formájában meszsze mögötte marad annak is, amit egy esztendővel ezelőtt az első választójogi értekezleten szép, érdemes, történelmi jelentőségű szavakban Eckhardt Tibor fejtett ki, amikor azt mondotta, szükség van arra, hogy a társadalmi rétegek maguk gyakoroljanak nyomást a törvényhozásra azáltal, hogy a törvényhozásban helyet foglalnak, mert jobb, ha ezeknek a tömegeknek az akarata bent a parlamentben érvényesül, mint a parlamenten kívül. Enélkül pedig ebben az országban nem lesz reform, mutatja egy csomó félrecsúszott alkotása a kormányzatnak, hogy igenis nem lesz reform, azért sajnáljuk, hogy ez a javaslat ezekkel a hiányokkal és fogyatékosságokkal került a parlament elé, T. Ház! Kénytelen vagyok fejtegetéseimet befejezni azzal, hogy rámutatok arra, hogy igenis el is lehet ilyen törvényalkotásokkal késni. Maga a választójogi törvényjavaslat sorsa ebben az országban bizonyítja eléggé, hogy a múltban már elkéstünk, hogy ennek káros következményei voltak és hogy ennek a késedelemnek a jövőben még károsabb és még súlyosabb következményei lesznek. A javaslat a titkosság dolgában jelent egy lépést előre, de ugyanakkor két lépést jelent hátra, mert óriási tömegeket fosztanak meg a választói jogosultságtól. Ezért a javaslatot sajnálatomra nem fogadhatom el. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Ház! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. . Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésüket a jövő hét keddjén del50*