Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-276

Az országgyűlés képviselőházának 276, (Propper Sándor Önnek is egy teljes óra áll rendelkezésére!) T. Ház! Már minden oldalról megvilágították ezt a nemzetvédő és igazán szociális értékű javaslatot. Én is csak azt mondhatom, hogy higyjék meg önök, — akárhogyan csóválják is a fejüket — hogy Darányi miniszterelnök úrnak a nevét kint a perifériákon, a magyar földeken, a magyar munkásság mindennapi imájába foglalja, (Úgy van! a jobboldalon.) azért, mert akadt egy kormányelnök, aki az elhagyott egyéneknek is a hóna alá igyekszik nyúlni, ha kismérvű is a segítség az államháztartás jelenlegi helyzete miatt, annak a munkásságnak a hóna alá, amelyről idáig senki nem gondoskodott. Pedig ez a * legnagyobb erőtényező ebben az országban* mert azt a mindennapi kenyeret, amely a nemzet főtáp

: láléka, amely a gazdasági életnek és az ipari életnek is az erőt adja, azok a munkások termelik, akiket eddig, ha elöregedtek, úgy el lehetett dobni, mint egy elhasznált, vagy eltört géprészt. Ez a javaslat tehát, ha nem is sokat, de valamit mégis csak juttat annak a munkásnépnek és ha szociális és nemzetvédő javaslatnak minősítette ezt Antal István t. képviselőtársam, a törvényalkotások között valóban ez a legnagyobb tétel, mert a nemzet erejét szolgálja honvédelmi célból is. Az az erő ugyanis, amelyet a földmíves-munkásnép képvisel, a nemzethűség tekintetében és a haza védelmében a legelső helyen állott a harctereken is. (Úgy van! a jobboldalon.) Ez a nép verejtékkel keresi a mindennapi kenyeret mindenki számára ebben az országban s ha ez így van, akkor kötelessége a kormánynak, hogy róla gondoskodjék és a munkásság erőviszonyainak megerősítésével a nemzet megerősítését is szolgálja. Ennél a népnél nincs egyke, ez a nép tehát honvédelmi szempontból is a nemzetnek az erőssége, ezért erősítenünk kell ezt a társadalmi réteget. Én azt hiszem, hogy ha most nem is lehetett többet adni, majd lehetséges lesz, mert Darányi miniszterelnök úr megmutatta, hogy benne először akadt olyan kormányférfiú, akinek a szíve feléjük hajlott, azok felé a legszegényebb, legelesettebb és Propper képviselőtársam szerint is a legnehezebb, emberfeletti munkát végző (Propper Sándor: Ogy van, úgy van!) emberek felé. Ő és mindazok, akik most a törvényhozás bármely oldalán ülnek is, ha lehetséges lesz. idővel szorgalmazni fogják, hogy amit ma meg nem tehettünk, azt a közeljövőben megtehessük, hogy a földmunkás népnek jobb sorsot biztosíthassunk. T. Ház! különösen fontosnak tartom, hogy ezt a törvényt a közegek jól hajtsák végre, mert hiszen a legjobb törvény is haszontalanná válik, ha lelkiismeretlenül, hanyagul hajtják végre, ha nem szerető, szociális, emberbaráti érzéssel nyúlnak e társadalmi réteg hóna alá. Ezért kérem a kormányt, legyen különös figyelemmel arra, hogy a végrehajtási közegek jól hajtsák végre ezeket a rendelkezéseket, hogy úgy ismertessék meg a szegény elesett néppel jogait és kötelességeit, hogy egyetlen Hiielesitih : vitéz Szalut] László s. h. naplóbíráló-bi, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIL ülése 1938 március 3-án, csütörtökön. 25 egy érdemes munkás se essék ki a törvénynek legalább abból a szerény keretéből, amelyre jogosult. Fontos az, amire Sehandl Károly t. képviselőtársam rámutatott, hogy az a pénz, amely a falu mezőgazdaságától és mezőgazdasági munkásságától jön e törvény értelmében, amelyet a falu fizet be, a falunak visszaadassék, tehát nagyon kérem a kormányelnök urat, méltóztassék gondoskodni arról, hogy ez a pénz a falu hitelszövetkezetein keresztül a falu gazdasági megerősödésére, kulturális és jóléti intézményeinek fejlesztésére, közlekedési viszonyainak javítására fordíttassék. Azt hiszem, hogy ha nincs is megelégedve e juttatásokkal Propper igen t. képviselőtársam, — én is többet szeretnék s azt hiszem, mindenki többet szeretne — de eredménynek tartja ő is, hogy valamerre valamit elindítottak már- Ez az elindulás szociális érzékről tesz tanúságot és ezért mi ne azt keressük, hogy hol a hiba és hogy uni választ szét bennünket,, hanem azt a közös nemzeti erőt igyekezzünk növelni, amelynek a növelésére a nép ide küldött bennünket, és, mint Propper képviselőtársam mondotta, elsősorban a legelesettebbeken, a legjobban kihasználtakon kell segítenünk; ebben egyetértek vele. Ha mindnyájan így gondolkozunk, akkor a szociális intézmények tömegét alkotjuk meg és nem a pártpolitikai acsarkodás, hanem a nemzettel, a becsületesen dolgozó néppel szemben átérzett kötelesség tudata fogja vezetni e törvényhozás minden egyes tagját. Miután tudom és hiszem, hogy a törvényhozás egyöntetűen gondolkozik a kérdés lényegét illetőleg, még ha itt-ott bizonyos aggodalom is van és ennek a kormánynak ezt a nagy szociális alkotását mindannyian elismerjük, én a földön verejtékező, elhagyatott, eddig senkitől soha észre nem vett magyar földmíves nép érdekében, a kormány és a kormányelnök úr iránt érzett bizalomból a javaslatot elfogadom. (Helyeslés és taps a jobboldalon. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: T. Ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arravonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnöki napirendi javaslatot elfogadta. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy az ülés jegyzőkönyvét felolvasni szíveskedjék. Huszár Mihály jegyző (felolvassa az ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvre'? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 1 óra i5 perckor.) Baross Endre s. k. ígi tagok. 4