Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-288

342 Az orszűggyülés képviselőházának 288. lentállt annak a követelésnek, hogy ez bekö vetkezzék. Ez nem a parlamenti demokráciák szuperioritását bizonyítja. Ez azt bizonyítja, hogy 1918 óta, amióta a választójog általánossá tétetett az egész vonalon, a demokráciákban egy degeneracies folyamat vette kezdetét (Ügy van! tlgy va\n! — Taps a középen és jobbfelöl.) es olyan intézkedésekhez nyúltak, amelyek az emberi, érzéssel, az emberi igazságérzéssel is szembenállva meg nem állhattak. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl és a középen.) Vagy hivatkozzam a legutóbbi idők eseményeire, azokra az eseményekre, amelyek azt mutatták, hogy amikor a nyugati demokráciák által alkotott Ausztriába bevonult Hitler, a német vezér, a francia demokrácia erre csak annyira reagált, hogy s, felett vitatkozott, hogy a kommunisták tagjai legyenek-e a kormánynak. {Ügy van! Ügy van! — Mozgás. — Ernszt Sándor: Süllyedés!) Ezek olyan jelenségek, amelyek gondolkozásra adnak okot, (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) márpedig ez a nemzet nyitott szemmel menjen bele a jövőbe és nyitott szemmel menjen rá arra az útra, amelyre reá kell lépnie, mert különben zsákutcába kerül. Én ennek folytán azon a nézeten vagyok, hogy mi a nyugati demokráciák által elfogadott parlamenti demokráciának azt a formáját, — erősen hangsúlyozom, hogy azt a formáját — amelyet ők elfogadtak, magunkévá nem j tehetjük. (Ügy van! Ügy van!) Ha ezt tennők, | félő, hogy nálunk is ugyanolyan következmények jönnének, mint ott. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Ne felejtsük el, hogy nekünk is vannak megoldatlan szociális és társadalmi problémáink, (Ügy van! Ügy van!) amelyek a nem zet egyes rétegeit szembeállítják a többiekkel, amely szembeállítás a demagógia és lázítás eszközeivel könnyen társadalmi harccá fajulhat, (Ügy van! ügy van! a jobb- és a baloldalon.) ennek következménye pedig a feltétlen bukása volna annak a parlamenti demokráciának, amelyről bátor voltam beszélni. (Ügy van! Ügy van!) Ez csak 'átmenet volna arra a másik formára, amelyről most akarok beszélnia tekintéiyuralmi rendszerre. Sokan vannak ebben az országban, — és nem is állítom, hogy nem jóhiszeműek — akik látva az eseményeket Európában, látva a tüneteket, amelyek ellenmondást kizáró módon jelölik meg azt a degeneráeiós folyamatot, amely a parlamentarizmusban nyugaton mu tatkozik, a maguk részéről nyiltan hirdetik, hogy csakis egy tekintélyi rendszerre való^ áttérés az egyedüli út, amelyen boldogulni képesek leszünk. Ezeknek a figyelmébe a következő_ argumentumokat vagyok bátor ajánlani. Én azt láttam, hogy nagy és hatalmas országokban az átlagos ember felett álló zsenik tudtak a tekintély elve- alapján uralmat létesí leni, lenitaitani és nagy eredményeket elérni, de az, amit én kis országokban ezen a területér; láttam, operett volt, paródia volt. Ez hasznos lehet ideig-óráig, egyik napról a másikra, de feltétlenül vissza fog fordulni az ellen a kis nemzet ellen, amely arra az útra rálép. (Úgy von! Ügy van! a középen.) Mindenekelőtt ne méltóztassék elfelejteni, hogy ínég azokban a nagy országokban is, ahol ilyen tekintély alapján létesíttetett új kormányzati forma, szintén csaík a, szükség, csalk. az a nagy szükség vitte oda a nemzeteket, hogy különben összedől az állam és a nemzet egyaránt. De olyan országokban, ahol a normális evolúülése 1938 március 2U-én, csütörtökön. ció, a, normális fejlődés biztosítva van, ahol megvannak a módok arra, hogy normális eszközökkel érjék el azokat a célcíkat és oldassar nak meg azok a problémák, amelyeket a történelem a nemzetek útjába vetett, imicmdom, ott sehol sem láttam, hogy könnyelműen, oktalanul és céltalanul ilyen rendszerre áttértek volna. Mert higyjék. el nekem, az emberi természet megkívánja a rendet és egy állaimban élni csak akikor lehet, ha rend és nyugalom, van, (Helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) die hosszú ideig szabadság nélkül sem lehet élni, hosszú ideig — a történelem be fogja bizonyítani ezt a »kétszer kettő négyzet — polgári szabadságoík nélkül fennálllani nem lehet. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon. — Taps balfelöl. — Gr. Széchenyi György: A legnagyobb ország sem!) Ezt a polgári és politikai , szabadságot könnyelműen, oktalanul odadobni azért, mert némelyek azt vélik, hogy csak ezen az úton és módon lehet bizonyos kérdéseket megoldani és más mód arra nincs, ezért mindent kockára tenni, nézetem szerint a legnagyobb könnyelműség. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) T. Képviselőház! Egészen nyiltan akarok beszélni. (Gr. Sigray Antal: Halljuk nyiltan!) Egy ilyen tekintiélyuralimi kormány azt hiszi, hogy elintézheti például a földmunkás-proletariátus kérdését egy tollvonással azáltal, hogy földosztást csinál? (Br. Berg Miksa: Csak papíron!) A magyar ibirtokososztályt ma már egy tollvonással el lehet törölni a föld színéről, (Egy hang a jobboldalon: Ez úgy van!) dehogy ezzel a szociális probléma nem oldódik meg. az egészen bizonyos. (Gr. Festetics Sándor: Ezt nem is mondja senki!) Kérem, a t. képviselő úr demagógjai odakint ezt hirdetik. (Ügy van! Ügy van! — Taps^ a jobb- és a baloldalon.) Azzal, hogy a földimíves-proletáriátus kérdéseit ez nem. fogja megoldani, minden józan ember, ;

,;

;i ebben az országban egy kicsit 'foglalkozik statisztikával ós közgazdasági kérdésekkel, teljesen tisztában van. (Gr. Festetics Sándor: Azt nem is mondja, senki!) Egy ilyen uralom, félretéve azt a jogot, amely Magyarországon uralkodik, egyik napról a másikra eltörölheti a zsidóságot a magyarság térképéről: ez bekövetkezhetik, de kérdezem, t. Képviselőház, fenn fogja-e tartani ez az uralom a magyar hitelszervezetet, (Gr. Festetics Sándor: Majd meglátjuk!) a magyar iiaigyipart, a magyar kereskedelmet, (Felkiáltások a jobboldalon? ' Fenn! Fenn!) amelyek nélkül ebben az országiban civilizáilt életet élni nem lehet (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) és ^amelyek nélkül egy utolsó Bal kán-állam nívójára sülyedünk Le. (Zaj- — Elnök csenget.) T. Képviselőház! Jelszavak után indulva el lehet törölni egy tollvonással ebben az országban a polgári szabadságokat. (Zaj. -Halljuk! Halljuk! -—- Farkasfalvi Farkas Géza: Halljuk Bethlen Istvánt!) Ez mind bekövetkezhetik, az+ azonban, hogy ez a rendszer ennek az országnak a társadalmi rendjét és nyugalmát biztosítani tudná, nem írom alá. De még a függetlenségét sem. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Rassay Károly: Ez igaz!) Mert abban a percben, amikor rászorul gazdasági téren az eltörölt osztályok helyettesítése céljából olyan eszközökre, hogy a szomszédokhoz forduljon, ez az ország elvesztette függetlenségét. (Ügy van! Ügy van! Taps half elől. — Mozgás jobb felöl.) — Gr. Festetics Sándor: Inkább függjön tehát a zsidóktól, mint iná-