Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-287

Az országgyűlés képviselőházának 287. ülése 1938 március 23-án, szerdán. 309 egészen más erőtényezőktől fog kifejlődni, nem pedig a ma meglévő erőtényezőktől. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Ha tehát most pon­tot teszünk egy legitimista propaganda végére és ezt a legitimista propagandát őszintén szü­neteltetjük, amíg az idők fordulata ezt esetleg újra aktuálissá teszi, vagy esetleg többé soha nem teszi aktuálissá, ezzel a nemzet egységessé válásának jó szolgálatot teszünk. (vit*z Csi­csery-Rónay István: Ez már igaz!) A tmásik a zsidókérdés. Lehet, hogy a mé­lyen t. túloldalnak talán más a felfogása» mint az enyém, de ha megajándékoznak türel­mükkel és megvárják fejtegetéseim végét, ak­kor remélem, hogy végeredményben és a végső következtetésben igazat adnak nekem. Az én felfogásom ugyanis az, hogy az a helyzet, amelyet a zsidók Magyarországon ma elfoglal­nak, különösen három irányban prédominai: a t gazdasági életben, a sajtóban és a színházi kultúra terén, de ezeket a pozíciókat a zsidó­ság nem vette el senkitől. Amikor a zsidó­ság ezeket a pozíciókat r magának megterem­tette, akkor nem a másét vette el, hanem eze­ket a pozíciókat ő maga csinálta. Ha a Kohne­rek nem lettek volna, ha a Kornfeldek nem lettek volna, akkor esetleg a nagy magyar bankok, vagy a nagy magyar iparvállalatok nem jöhettek volna létre, mert most retrospek­tív szemlélettel nyugodtan állíthatjuk, hogy mások ezeket nem csinálták volna meg he­lyettük. Véleményem tehát az, hogy a zsidóság nem a másét vette el, hanem munkájával alkotott itt bizonyos értékeket, amelyek ma a nemzet közkincsei és amelyek ma ennek a nemzetnek általános gazdasági és kulturális javait képe­zik. (Rupert Rezső: Többletértéket jelentettek!) Az én felfogásom szerint a zsidóság többletér­téket produkált és valószínű, hogy a magyar gazdasági fejlődés nélkülük is kialakult volna, de nem így és nem ilyen mértékben, mint ahogyan kialakult. Ez az én alapvető felfogé­som. (Petrovácz Gyula: A mór megtette köte­. ősségét, a mór mehet! — Rupert Rezső: Ez a keresztény igazság, a férfiasság? — Malasils | Géza: Ez vonatkozik a római pápára is, nem- j csak a zsidóságra! — Zaj.) Én nem tudok arra | a cinikus álláspontra helyezkedni, mint Petro- ; váezjfépviselő társam, hogy a mór megtetííTko­teléssegét, a mór mehet! — mert ez az én vi lágfelfog'ásomtól idegen álláspont. A legautentikusabb ajkakról vetődött fel azonban itt az a megállapítás, t. Ház, hogy I van zsidókérdés. Ha ezt Magyarország minisz­terelnöke így kimondta, akkor én rámondom a Logikus második mondatot, hogy ezt a kérdést meg kell oldani. (Gr. Festetics Domonkos: Azt ő is mondta!) mert az a felemás, hazug mai ál­lapot, amely ezen a téren fennáll, veszedelmes a magyar nemzeti létre. T. i. ez lesz az a kapu, amelyen keresztül, ha azt be nem falazzuk, a trójai falovat behozzák hozzánk,. Ha van zsidó­kérdésünk, ám oldjuk meg azt intézményesen. Zárjuk le ennek az ügynek az aktáit, tegyünk pontot rá, hiszen a kormány ma nagyon hatal­mas és erős nálunk, számbeli és homogén többség áll a háta mögött és ezzel a homogén többséggel a maga akaratát a zsidókérdésben kétségtelenül keresztül tudja vinni. Hogv én az iniciatívát a kezembe vegyem és az első lé­pést erne megtegyem, határozati javaslatot nyújtok be, amely a következőképpen hangzik (Petrovácz Gyula: Kormánybiztost!) — (Olvas­sa): »Utasítsa a Ház a kormányt, hogy a zsidó vallású magyar állampolgárok jogviszonyai­nak rendezése tárgyában legkésőbben 1938. évi június 30-ig nyújtson be törvényjavaslatot.« (Rupert Rezső: Rendezve van! Jogászember és nem tudja, hogy rendezve van! — Derültség. — Egy hang a balközépen: Miért haragszik? — Gr. Festetics Domonkos: Rupert ismét fajvédő lesz! Most zsidófajvédő lesz! — Rupert Rezső: Igazságtalanság, férfiatlanság és keresztény­telenség! Jogegyenlőség van mindenki szá­mára! — Egy hang bal felől: Ki a szónok? «r­Zaj.) Elnök: Rupert képviselő urat kérem, ma­radjon csendben! Sulyok Dezső: önmagamat ismétlem, ami­kor azt mondom, hogy ha ennél a kérdésnél a szenvedély hályoga borítja szemünket, akkor soha nem fogunk előbbre menni. Én abból in­dultam ki, t. képviselőtársam, hogy vélemé­nyem szerint nincs zsidókérdés. (Farkas Ist­ván: Úgyis van!) A miniszterelnök úr vélemé­nye szerint van zsidókérdés. Azt hiszem, senki sem tudja megtámadni a logikámat, hogy ha van zsidókérdés, akkor rendezni kelL mert nem lehet egy ilyen kérdést rendezetlenül hagyni és èzzel a magyar közélet agitációs anyagába mérgezéseket belevinni. Méltóztassék ezt a kér­dési; rendezni, megvan rá a törvényes mód és lehetőség. Ha azután ez a kérdés idekerül a törvényhozás elé, ahová — létezése esetében — tartozik, akkor majd szemébe nézhetünk az egész dolognak és nyíltan tárgyalhatjuk. (Zaj. — Gr. Festetics Domonkos közbeszól.) Amikor ezt a határozati javaslatot benyújtom, ezzel kü­lönféle szempontokat szolgálok. Először tisz­tázni akarom a közéleti levegőt és záros határ­időn belül ki akarom kapcsolni belőle ezt az agitációs anyagot. Ha van ilyen kérdésünk, oldjuk meg radikálisan, tegyünk rá pontot és ne beszéljünk erről többet. (Bárezay János: Ez a nézetünk nekünk is, képviselő úr, tökéletesen egyetértünk!) Tökéletesen egyetértünk. Ez az egyik szempontom. A másik az, hogy véget akarok vetni annak a felelőtlen rágal­mazásnak, amely a független kisgazdapártot erről az oldalról állandóan éri. Mi nem va­gyunk zsidóbérencek, mi nem vagyunk senki­nek a lekötelezettjei. A mi választásunkra sem kartel, sem zsidó, sem semmiféle ebbe a bransba tartozó pénzt nem adott. (Soltész Já­nos: Egy fillért se!) Mi szabadon nyilvánítjuk véleményünket minden irányban (Gr. Feste­tics Domonkos: A liberális sajtó agyontámo­gatja!) és követeljük, hogy bennünket ilyen módon megtámadni, rágalmazni ne lehessen. Nyíltan kimondjuk véleményünket, elhatáro­zásunk szabad, nem vagyunk elkötelezve se­merre, a jobboldaliságot nem adtuk fel, csak mi egyenesen, nyiltan és a kérdés szemébe nézve akarjuk ezt a magyar problémát ren­dezni. (Gr. Festetics Domonkos: A liberális sajtó támogatásával!) De, t. Ház, magának a zsidóságnak is ér­deke a megoldás, (Egy hang a középen: Igaza van!), mert bizonytalanságban élni, a fantá­ziát szabadon engedni abban a tekintetben, hogy miféle dolgok következnek el még itt, ez a zsidóságnak sem érdeke. De nem érdeke az egész magyar nemzetnek sem. (Farkas Elemér; Ez így van!) A felelőtlen pletykának, a fan­táziának, ahogyan Teleki Pál mondja, a hisz­tériának melegágya az, ha egy ilyen fontos kérdést megoldatlanul hagyunk. Tessék ezt a dolgot elintézni. Ha van egy ilyen fekély. — szerintem nincs, ezt ismét aláhúzom —• akkor 45*

Next

/
Thumbnails
Contents