Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-286

296 Az országgyűlés képviselőházának tulajdonosának, illetőleg tényleges 'birtokosának nevére kell telekkönyvezni.« T. Ház! Ennek a kiegészítésnek indokolása az, bogy a 19. § 2. bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezés előírja azt, hogy az elhagyott medreket megfelelő parti birtokrészlethez kell csatolni. Lehetséges azonban, hogy az elhagyott mederrész tulajdona nem a parti birtokrészlet tulajdonosát illeti már meg s erre az esetre vonatkozólag kellett rendelkezni. Elnök: Petro Kálmán képviselő urat illeti a szó. Petro Kálmán: leren t. Ház! Egészen röviden szólok. Sajnos, nem vaeryok abban a helyzetben, hogy ezt a módosító indítványt így elfogadjam. Fenntartom azt az indítványt, amelyet kellő időben és formaságok között a bizottság . elé terjesztettem. (Farkasfalvi Farkas Géza szót kér.) Elnök: Farkasfalvi Farkas Géza képviselő urat illeti a szó. Farkasfalvi Farkas Géza: T. Ház! Semmiesetre sem fogadhatom el Petro Kálmán t. baráitiom javaslatát aninál kevésibbé, mert tőle eltérő álláspontomat már az általános vitánál kifejtettem. Be nem óhajtom elfogadni az előadó úr módosító javaslatát sem, mert szerintem az eredeti szöveg felel meg ^teljes mértékben az igazságosság helyreállításának. Elnök: Kíván méff valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Mikecz Ödön igazságügyminiszter: T. Ház! Tisztelettel kérem, méltóztassék a javaslat 19. $-át az előadói (módosítással kiegészítve elfogadni. Ez a kérdés az elhangzott vitában kissé félreértetett. Itt ugyanis nem anyagi jogi rendelkezést kívánunk a törvénybe beiktatni, hanem csupán a telekkönyvezés módjára vonatkozó rendelkezést. Ez a szakasz egyáltalán nem érinti az 1885. évi XXIII. te. 5. %-kt, hanem csupán arra vonatkozik, hogy az elhagyott mederrészt miként kell telekkönyvezni. Méltóztatnak tudni, hogy a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése is csak abban az esetben lehetséges, ha tulajdonjoga van. A tényleges birtoklás egymagában tulajdonjogot nem ad. Ebben az esetben az 1885. évi törvénynek azon rendelkezése, áll, hogy a meder középvonalát szabja meg a szemben levő birtok határát és tulajdonjogot biztosít a mederre. A mederre is vonatkozik a virtuális tulajdonjog, amely azonban nem érvényesül, inert az ingatlant víz fedi. Ezt az eljárást attníódosítás még jobban hangsúlyozza. A telekkönyvi előírás azt mondja, hogy^ az elhagyott mederrész tulajdonosának, illetőleg tényleges birtokosának nevére is be lehet a tulajdonjogot kebelezni, de csak akikor, ha a tényleges birtokos egyúttal más anyagi jogszabályok alapján tulajdonosnak is tekinthető. Ez kétségtelen. Azt a kérdést, amelyet Farkasfalvi Farkas Géza képviselőtársam megoldani kívánt, ez a szakasz (Petro Kálmán: Nem oldja meg.) valóban nem oldja meg, mert nem dönti el, hogy a medert beiszapolása esetén például mi történik. Ezt eljárásjogi szabályokkal nem lehet elintézni, ezt a bírósági ténymegállapító el286. ülése 1988 március 22-én, kedden, járás során lehet esak megállapítani. Szóval peres úton lehet ezt elérni. Ismételten kérem, méltóztassanak kaszt az előadói módosítással kiegészítve elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Petro Kálmán: T. Ház! Az igazságügyminiszter úr nyilatkozata engem teljes mértéik'ben megnyugtatott. Indítványomat visszavonom. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 19. 4-t eredeti. szövegében elfogadni, szemben az előadó úr módosító indítványával? (Nem!) A Ház tehát a 19. %-t az előadó' úr módosításával fogadta el. Következik a 20. ^. Huszár Mihály jegyző (felolvassa a 20., majd a 21. §-t. amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 22. §-t) Az előadó úr kíván szólni. Huszovszky Lajos előadó: T. Ház! Indítványozom, hogy a 22. § 7. sorában »2. § 2. pontja« szavak helyébe a következő szavak szúrassanak be: »2. § 1/b. és 2. pontja«. Ennek indokolása az, hogy a helyszíni eljárás kezdőnapját eszerint a 2. § 1. pontjában foglalt esetben is végzés kézbesítésével elegendő közölni. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) A vitát hezárom- Az igazságügyminiszter úr óhajt szólnL Mikecz Ödön igazságügyminiszter: T. Ház! Tisztelettel ikérem, méltóztassék ezt a szatkaszt az előadó úr indítványával kiegészítve elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 22. §"t eredeti 'Szövegében elfogadni, szemben az előadó úr módosításával? (Nem!) A Ház tehát az eredeti szöveggel szemben az előadó úr módosítását fogadta el. Következik a 23. §. Huszár Mihály jegyző (felolvassa a 23. ,§-l, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 24. §-t). Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Ház! Indítványozom', Iiogy a 24. § 2. bekezdésének 11. 'sorában a »2. § 2. pontja« szavak helyébe a 'következő szavaik illesztessenek: »2. § 1/b. és 2. pontia«. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki^ sem kíván, a vitát bezárom. A minszter .úr kíván szólani. Mikecz Ödön igazságügyminiszter: T. Ház! Tisztelettel kérem, méltóztassék az előadó úr módosítását elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 24. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr módosító indítványával? (Nem!) A Ház tehát a 24. §-t az előadó úr módosításával fogadta el. Következik a 25. §. Huszár Mihály jegyző (olvassa a 25. és 26. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 27. §-t). Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó; T. Ház! Indítványozom, hogy a 27. § 28. $-ként illesztessék be a törvényjavaslat szerkezetébe. Az indokolás az, hogy a 28. § általános intézkedéseket tartalmaz, célszerű tehát, hogy megelőzze a részletes intézkedéseket. E szerint tehát a két szakasz felcserélődnék. \.