Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-286

292 Az országgyűlés képviselőházának lyek több átruházáson mentek keresztül, anélkül, bogy telekkönyvi bekebelezés és illetékezés tárgyát -képezték volna- Ez a szakasz az 1900 :XV. te. 13. §-ának a helyébe fog lépni. f A 35- § régi rendelkezéseket foglal magában- A 36—38. Vok pedig a költség viselésének kérdéséről rendelkeznek és kimondják, hogy a kivételes telekkönyvi eljárások közérdekű voltára tekintettel, az államkincstár viseli a költségeket az általánosabb jelentőségű, eljárásokkal kapcsolatban. A 38. § arról rendelkezik, hogy a gyámhatósági jóváhagyást igénylő nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyv és egyéb esetekben, amikor gyámhatósági jóváhagyás szükséges, soron kívül köteles a gyámhatóság határozni. A 39—41. §-ok a községek részéről szolgáltatandó természetbeni szolgáltatás okról rendelkeznek. Nevezetes újítást tartalmaz a 42. §, mégpedig elvi jelentőségű döntést tartalmaz az építményi jog tekintetébem Az építményi jog jogintézménye terén fennálló jogbizonytalanság szükségessé tette ennek a jognak határozott szabályozását. A magyar, magánjog nem ismeri az úgynevezett osztott tulajdon fogalmát. A magyar törvénykönyv tervezete foglalkozik III. fejezetéiben az építményi joggal, de 1 mint osztott tulajdont nem ismeri, hanem csak mint tulajdoni korlátozást. A magyar királyi Kúriának 1906. évben kelt 32. számú elvi jelentőségű határozata már említést tesz osztott tulajdonról, de külön telekkönyvi bekebelezés lehetőségét nem -adja meg. Az 1889 :XXXVI13i te. 3. §-a aikként foglalkozik az építményi joggal, hogy a közhasználatú utakra és imás közterületékre nyíló pincéknek külön telekkönyvi jószágtestként való felvételét lehetővé teszi, azonban külön telekkönyvi betétbe való bekebelezés lehetőségét nem adja meg. Megjegyzem, hogy e törvény alapján jöttek létre idegen telkeken és azok alatt vasúti berendezések, távíró, távbeszélő, villamos-, gáz- és vízvezetékhálózatoik. Ujaibban az energiafejlesztésról szóló 1931 : XVI. te. 23. §-a intézményesítette az építményi jogot Ennek a törvénynek a rendelkezése, valamint bizonyos analógia révén a társasháztúlajdonról alkotott törvény intézkedései adnak útmutatást az építményi jog telekkönyvi bekebelezési lehetőségeire nézve. Ez a javaslat, illetőleg ennék 42. §-a lehetővé teszi az építményi jog terén eddig mutatkozott rendszertelenség kiküszöbölését és lehetővé teszi a .telekkönyvezés megoldását akképpen, hogy az építményi jog, valamint az azzal terhelt ingatlan külön telekkönyvi 'betétbe^ kerüljön és külön megterhelés és fogalom tárgyát képezhesse. A 43. § a bírák és bírósági fogalmazók szolgálatáról és fizetési fokozatának ügyeiről intézkedik,, a 44. § azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a javaslat intézkedéseit a földbirtokpolitikai jogszabályok alapján juttatott ingatlanra csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az ingatlan az elidegenítési korlátozások alól felszabadult. A 45—47. V'ofc adminisztrativ és életbeléptetési intézkedéseket tartalmaznak. Ez a törvényjavaslat és a majd kiadandó végrehajtási utasítást tartalmazó rendelet lehetővé teszik, ho'gy a kivételes telekkönyvi munkálatokkal foglalkozó bíróságig tisztviselők az összes jogszabályokat egy törvényben, illetőleg rendeletben kaphassák meg. Már voltam 286. ülése 19$8 március 22-én, kedden. bátor rámutatni arra, hogy a jelenlegi szétszórt jogszabályok milyen óriási feladatot rónak különösen azokra a személyekre, akik nem élnek benne hivatásuknál fogva a törvényekben és a rendeletekben. Ennek a javaslatnak intézkedései majdnem kizárólag az agrárlakosság érdekeitérintik. Az igen sok helyen tapasztalható rendezetlenség sokezer kisember birtokforgalmát- bénítja meg, hitelképességét sérti. Azáltal, hogy ez a javaslat lehetővé teszi igen sok kisembernek valósággal egyedüli exisztenciáját jelentő birtokok telekkönyvi rendezését,, a köznek tesz nagy szolgálatot és éppen ezért meggyőződésem szerint méltán sorakozik a 'kormány szociális intézkedései közé. Tisztelettel kérem, méltóztassanak a javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Petro Kálmán képviselő úr kíván szólani. Petro Kálmán: T. Képviselőház! Nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni Lányi Márton igen t. képviselőtársamat, aki az Az Estben és az Esti Újságban elolvashatja a maga beszédét. (Lányi Márton: Csak részben!) A közbeszólok is részletesen fel vannak sorolva az újságokban. (Derültség. — Rajniss Ferenc: A zajos helyeslés is?!) Az egyelőre kimaradt. Lehet, hogy az Esti Újságban benne van, de Az Estben nincs benne. De nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni az újságokat sem és engedelmeskedem annak az üzenetnek, amely hozzám szólott, hogy lehetőleg rövidre szabjam felszólalásomat. (Derültség.) A törvényjavaslatot magát örömmel üdvözlöm, mert igaza van az előadó úrnak, hogy ez a törvényjavaslat összeszedi azokat a különböző helyen lévő rendelkezéseket, amelyeknek összeszedése sok stúdiumunkba került, ha valamely jogi esetet el akartunk bírálni. Méltóztassanak megengedni, hogy a törvényjavaslat 19. §-ának (2.) bekezdése utolsó mondatára felhívjam a Ház figyelmét. Ez a következőképpen hangzik. (Olvassa): »Az elhagyott medret a víz kimutatható eredeti középvonalának figyelembe vételével kell az elhagyott medernek megfelelő parti birtokrészletekhez csatolni.« (Farkasfalvi Farkas Géza: Nagyon helyes!) Ne méltóztassanak azt gondolni, hogy ügyvédi szőrszálhasogató jogi okos! kodassal akarok ékii. A helyzet az, hogy olyan kérdést szabályozunk négy sorban, amely az egész Dunát, Tiszát és Magyarország minden egyes vizét, amely az egyik oldalon a partot mossa, a másik oldalon a partra a fövényt odarakja, érinti. Ez a pár szó azonban nem mondja meg, hogy mi az az elhagyott meder. Azt mondja, hogy kimutatható eredeti középvonal, de nem mondja meg, hogy mikor kimutatható, száz évvel, vagy húsz-harminc évvel ezelőtt kimutatható 1 Pedigi ennek figyelembe vételével kell az elhagyott medret a kataszteri mérnököknek pontosan megállapítani. A helyzet a következő: Méltóztassék magúk elé képzelni a Tiszát. A Tisza mossa a medret és ez fáj az én igen t. Farkasfalvi Farkas Géza barátomnak Tokajt illetően. (Farkasfalvi Farkas Géza: Egész vidékeket tesz tönkre! Illés József képviselő úrra hivatkozom!) Tudom, miről van szó. Elviszi a földet a Tisza egyik oldaláról és átviszi a másik oldalára. Most ez a javaslat egy pár szóval meg akarja változtatni vízjogi törvényünknek azt a sarkalatos pontját, amelyen egész víz-