Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-282
Az országgyűlés képviselőházának 282. ülése 1938. évi március hó 16-án, szerdán, Sztranyavszky Sándor és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A gyakorlati irányú középiskoláról, valamint a népiskolai tanítóképzésről szóló törvényjavaslat együttes tárgyalása. Hozzászóltak : Kéthly Anna, Szeder János, Eber Antal. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Személyes kérdésben felszólalt Matolcsy Mátyás. — Interpellációjának törlését bejelentette Bárczay János. — Interpelláció : Rakovszky Tibor — a földmívelésügyi miniszterhez — az Esterházy hercegi hitbizomány területén folyó földbirtokpolitikai intézkedések tárgyában. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Hőman Bálint, Marschall Ferenc. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 9 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az, ülés jegyzőkönyvének vezetésére Brandt Vilmos, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Csikvándi Ernő, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Rakovszky Tibor jegyző urakat kérem fel. Bemutataim a t. Háznak az állandó összeférhetlenségi bizottság átiratát, amelyben bejelenti, hogy Hindy Zoltán képviselő úr összeférhetlenségi ügyében az első tárgyalási határnapot folyó évi március hó 30. napjának délelőtt 11 órájára tűzte ki. A Ház a bejelentést tudomásul vette. Bemutatóim a t. Háznak Béldi Béla képviselő^ úr levelét, amelyben külföldi tanulmány' útjára való tekintettel három heti és Tildy Zoltán képviselő úr levelét, amelyben gyógykezeltetés céljából e hó végéig szabadságot kér. Javaslom, hogy a Ház mindkét szabadságot engedélyezze. Méltóztatnak javaslatomat magukévá tenni? (Igen!) A Ház mindkét szabadságot engedélyezte. A t. Ház tudomására hozom, hogy Ivády Béla képviselő úr a Ház külügyi és közjogi bizottságaiban, Zsindely Ferenc képviselő úr pedig a közoktatásügyi, pénzügyi, valamint a 33 tagú országos bizottságban viselt tagságaikról hozzám intézett leveleikben lemondottak. A Ház a lemondást tudomásul veszi. r T. Ház! A jelen ülésszakunk elején összeállított s a Háznak múlt évi november hó 14-iki ülésünkben bemutatott 40-es névjegyzékből Zsindely Ferenc képviselő urat vallás- és közoktatásügyi államtitkárrá való kmeveztetóse miatt töröltem és helyére a házszabályokban biztosított jogomnál fogva vitéz GsicseryRónay István képviselő urat vettem fel a névKÉPVISELÖHÁZt NAPLÓ XVII. jegyzékbe. Méltóztatnak bejelentésemet tudomásul venni? (Igen!) A Ház az elnök bejelentését tudomásul vette. Napirend szerint következik a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat a törvényjavaslat szőve gének felolvasására. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a törvényjavaslat szövegét.) Elnök: Vitának helye nem lévén, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszem át. Napirend szerint következik a gyakorlati középiskoláról és a népiskolai tanítóképzésről szóló törvényjavaslat folytatólagos együttes tárgyalásra. (írom. 585., 588., 586., 589.) Szólásra következik Kéthly Anna képviselőtársunk. j Kéthly Anna: T. Ház! Azt hiszem, a legenyhébb kritika erre az időre, amelyet ma élünk, hogy nyugtalan, bizonytalan és zűrziavaros. Tele van ez a mi korunk a társadalom eljavult intézményei ellen folytatott harccal. Ezek az intézmények a fejlődést lehetetlenné teszik, josiak milliók szenvedése és felesleges áldozata »árán tartják fenn a társadalmat- Ezekkel a milliókkal szemben állanak azok, akik részben nagyon jól érzik magukat ebben a mai társadalmi szervezetben, részben el sem tudják képzelni, hogy egy átalakulás az emberiség javát szolgálná, rettegnek az átalakulással járó kényelmetlenségektől, azt mondják, hogy jobb ez a biztos rossz, mint a szerintük bizonytalan jó. Jobb ez a biztos rossz, amely nekik biztos és puha fészket jelent, azzal a szerintük bizonytalan jóval szemben, amelyről nem tudják, hogy abban exisztenciájuk olyan fölényes kö25
