Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-282

Az országgyűlés képviselőházának 282. ülése 1938. évi március hó 16-án, szerdán, Sztranyavszky Sándor és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A gyakorlati irányú középiskoláról, valamint a népiskolai tanítóképzésről szóló törvény­javaslat együttes tárgyalása. Hozzászóltak : Kéthly Anna, Szeder János, Eber Antal. — A legközelebbi ülés idejé­nek és napirendjének megállapítása. — Személyes kérdésben felszólalt Matolcsy Mátyás. — Interpellációjának törlését bejelentette Bárczay János. — Interpelláció : Rakovszky Tibor — a földmívelésügyi miniszterhez — az Esterházy hercegi hitbizomány területén folyó földbirtokpolitikai intézkedések tárgyában. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Hőman Bálint, Marschall Ferenc. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 9 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az, ülés jegyzőkönyvének vezetésére Brandt Vilmos, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Csik­vándi Ernő, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Rakovszky Tibor jegyző ura­kat kérem fel. Bemutataim a t. Háznak az állandó össze­férhetlenségi bizottság átiratát, amelyben bejelenti, hogy Hindy Zoltán képviselő úr összeférhetlenségi ügyében az első tárgyalási határnapot folyó évi március hó 30. napjának délelőtt 11 órájára tűzte ki. A Ház a bejelen­tést tudomásul vette. Bemutatóim a t. Háznak Béldi Béla képvi­selő^ úr levelét, amelyben külföldi tanulmány­' útjára való tekintettel három heti és Tildy Zoltán képviselő úr levelét, amelyben gyógy­kezeltetés céljából e hó végéig szabadságot kér. Javaslom, hogy a Ház mindkét szabadsá­got engedélyezze. Méltóztatnak javaslatomat magukévá tenni? (Igen!) A Ház mindkét sza­badságot engedélyezte. A t. Ház tudomására hozom, hogy Ivády Béla képviselő úr a Ház külügyi és közjogi bizottságaiban, Zsindely Ferenc képviselő úr pedig a közoktatásügyi, pénzügyi, valamint a 33 tagú országos bizottságban viselt tagságaik­ról hozzám intézett leveleikben lemondottak. A Ház a lemondást tudomásul veszi. r T. Ház! A jelen ülésszakunk elején össze­állított s a Háznak múlt évi november hó 14-iki ülésünkben bemutatott 40-es névjegyzékből Zsindely Ferenc képviselő urat vallás- és köz­oktatásügyi államtitkárrá való kmeveztetóse miatt töröltem és helyére a házszabályokban biztosított jogomnál fogva vitéz Gsicsery­Rónay István képviselő urat vettem fel a név­KÉPVISELÖHÁZt NAPLÓ XVII. jegyzékbe. Méltóztatnak bejelentésemet tudo­másul venni? (Igen!) A Ház az elnök bejelen­tését tudomásul vette. Napirend szerint következik a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat a törvényjavaslat szőve gének felolvasására. Csikvándi Ernő jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslat szövegét.) Elnök: Vitának helye nem lévén, követke­zik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmad­szori olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszem át. Napirend szerint következik a gyakorlati középiskoláról és a népiskolai tanítóképzésről szóló törvényjavaslat folytatólagos együttes tárgyalásra. (írom. 585., 588., 586., 589.) Szólásra következik Kéthly Anna kép­viselőtársunk. j Kéthly Anna: T. Ház! Azt hiszem, a leg­enyhébb kritika erre az időre, amelyet ma élünk, hogy nyugtalan, bizonytalan és zűrziava­ros. Tele van ez a mi korunk a társadalom el­javult intézményei ellen folytatott harccal. Ezek az intézmények a fejlődést lehetetlenné teszik, josiak milliók szenvedése és felesleges áldozata »árán tartják fenn a társadalmat- Ezekkel a milliókkal szemben állanak azok, akik részben nagyon jól érzik magukat ebben a mai társa­dalmi szervezetben, részben el sem tudják kép­zelni, hogy egy átalakulás az emberiség ja­vát szolgálná, rettegnek az átalakulással járó kényelmetlenségektől, azt mondják, hogy jobb ez a biztos rossz, mint a szerintük bizonytalan jó. Jobb ez a biztos rossz, amely nekik biztos és puha fészket jelent, azzal a szerintük bi­zonytalan jóval szemben, amelyről nem tudják, hogy abban exisztenciájuk olyan fölényes kö­25

Next

/
Thumbnails
Contents