Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-276
Az; országgyűlés képviselőházának 276. i szolgáltatásaitól, járulékaitól. Az" indokolás — nagyon helyesen '""•— azt mondja (olvassa): »Ez a rendszer a.tömegeket ingyenes ellátáshoz szoktatná, elsorvasztaná az érdekeltekben az ontíegély gondolatát és megnehezítené a szociálpolitikai szempontból m ágas abb rendű társadalotmibiztosítási rendszer felé való áttérést, elzárná az egészséges fejlődés lehetőségét.« "Ezekben foglaltam össze nagy vonásokbari, t. Ház, a kérdés felett kialakult vita kereteit, általános vonalait, és ha meg méltóztatik engedni, akkor ezek kapcsán még egy dologra mutatok rá, mégpedig arra, hogy az összes itt felmerült organizatorikus kérdések közül reám az erről, az oldalról és a másik oldalról is elhangzott azok a megjegyzések voltak a legnagyobb hatással, amelyet a magyar szociálpolitika közigazgatási intézésének, irányításának mai .decentralizált, a különböző tárcák keretében szétosztott, mondhatnám dezorganizált voltát tették szóvá, amely körülmény lehetetlenné tesziaz állam, illetve a kormányzat számára az egységes, céltudatos és tervszerű szociálpolitj1 kai tevékenység kifejtését. Ezeket a" fejtege-té-; ; séket teljes mértékben osztom és helyeslem, ^Ötén bizonyos mértékben még tovább is mennék, mert (helyesnek tartanám az 1931-ben elhamarkodott módon megszüntetett népjóléti minisztérium visszaállítását, illetve a kor színvonalán álló új magyar népjóléti és közegészségügyi minisztérium megszervezését. (Helyeslés Jobbf elől.) Ennek a minisztériumnak a felállítása a szociálpolitika mai állása, főként e probémák egységes, céltudatos és tervszerű irányítása szempontjából szinte elkerülhetetlen szükségszerűség számba megy. .Tiszteletteljes nézetem az, bogy nagy politikai, hiba volt annak idején a népjóléti minisztérium megszüntetése és — bocsánatot kérek, nem akarok kritikával illetni senkit sem —•• bizonyos naiv politikai elképzelésen alapult ez a/, intézkedés, azon a politikai elképzelésen, amelyről a hétköznapi életben azt mondják, hogy voltaképpen a kanapét dobták ki az ablakon-. Az 1931 óta eltelt esztendők alatt bebizonyult, hogy tarthatatlan helyzet állt elő a közegészségügy, a szociálpolitika, á '•• szociális biztosítás ügyének decentralizált volta miatt, Ma nincsen úgyszólván egyetlenegy minisztérium sem, — a külügyminisztérium kivételével — amely e problémák valamely részletágazatával ne foglalkoznék. A külföldi szociálpolitikai fejlődés példája, valamint ia belső társadalmi fejlődés menete is a szociálpolitika ügyének egységes és céltudatos irányítását _a legfontosabb államigazgatási problémák egyikévé tette, és olyan állampolitikai eszközzé, amelynek céltudatos és egységes organizálása nélkül a mai fejlett társadalmi és gazdasági életben az állami célok szolgálata szinte lehetetlenné válik. Mindezek a szempontok indokolják, hogy ennek a minisztériumnak újbóli megszervezésével foglalkozzunk, mert a decentralizáció, illetve a dezorganizáció mai állapota szétf or-' gácsoltságöt jelent, az erők elpocsékolását, aminek pedig éppen szociálpolitikai téren nem volna szabad bekövetkeznie. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Mindezekből a fejtegetésekből, — ha meg méltóztatnak engedni — egy igen fontos konklúziót óhajtok levonni. Azt tudniillik, hogy a törvényjavaslat benyújtásának^., kétirányú jelentősége- és haszna volt az időszerű • nemzeti problémák megoldása szempontjából: ilése 1938 március 3-án, csütörtökön. egy közvetlen és egy közvetett eredménye. A közvetlen eredménye >az volt, hogy megtette az első lépést az egyik legfontosabb agrárszociáípolitikai kérdés megoldása felé és majdnem % millió nincstelen magyar testvérünk öregségi biztosítását tető alá hozva, egyik nagy magyar szociális kérdést: az agrármuukásság öregségi ellátásának problémáját oldotta meg, miáltal nyugodtabbá, biztosabbá és egyenletesebbé fogja tenni a jövőben ezeknek a néposztályoknak a fiatalabb ; években eltöltött életét, amelynek kedvező hatása lesz magára a termelésre is. .; Volt egy. másik szempont is, amely kamatozott a nemzeti politika és az általános nemzeti érdekek javára e törvényjavaslat kapcsán, mégpedig az, hogy az egész törvény: hozásnak,, a tudományos köröknek és a széles nemzeti közvéleménynek a figyelme felhivatott erre a nagy nemzeti problémára és a 3 vagy 3'5 millió alacsony sorsban lévő agrár, »nincstelen« réteg szociális, erkölcsi, egészségügyi helyzetére, úgyhogy e probléma, előtérbejutásából rendkívül előnyös eredmények származtak magúkra a megoldási lehetőségekre nézve is. Az az "általános nézet alakult ki, mind itt a. Házban, mind ezenkívül a nemzeti közvéle-:; menyben, hogy az államigazgatás, az állami,. közületi és társadalmi funkciók minden .egyes vonalán, minden eszközzel tervszerűen és cél-" tudatosan kell megtennünk az intézkedésekét e probléma megoldása felé és azoknak az in-, tézményeknek, intézkedéseknek, rendszabályoknak létesítése felé, amelyek együttes hatásukban szilárdabb alapokra helyezik á nemzet e hatalmas rétegének sorsát, amelyből nemzetünk regenerációjának kell megindulnia és amely ma is a nemzet ősi» romlatlan életerőinek biztos és hatalmas rezervoárja. (Ügy nan! Úgy van! a jobboldalon.) Ez a probléma, tiszteletteljes felfogásom szerint, olyan természetű, hogy jelentőségében, a nemzeti életre gyakorolt közvetlen kihatásában felülmúlja imnden más állami és. jogpolitikai, kérdés elintézését, amellyel a. múltban foglalkoztunk és ma.is foglalkozunk. Én mint köz jogász mondom önöknek : rendkí-. vül fontos volt, hogy a kormányzói jogkör' rendezése kapcsán megcsináltuk az országta-, nácsot és tető alá hoztuk a többi közjogi reformjavaslatot, egyenlővé tettük a felsőház. jogkörét a képviselőházéval és rövidesen talán megszavazzuk a titkos választójogot is, de; egy-egy ilyen szociálpolitikai kérdés megoldásának a nemzet szempontjából van olyan nagy jelentősége, mint az összes többi közjogi, alkotmányjogi kérdések elintézésének együtt-. véve. (Ügy van! Ügy van! Taps jobbf elől.) Ezt a közjogi és a szociálpolitikai törvényalkotások között fennálló jelentőség és értékbeli diszparitást valahogyan öntudatlanul érzi a nemzeti társadalom is," mert ; megállapítható, hogy amilyen feltűnő, sőt nemzeti szempontból már hátrányos érdektelenséget és közömbösséget tanúsít a közvélemény a mi választójogi vitáink, választás technikai fúrás-faragásaink iránt, éppen olyan nagy és olyan általános érdeklődéssel fordul ez a közvélemény az e törvényjavaslat által felvetett'* szociálpolitikai problémák felé. amely körülményben én a magyar közvélemény belyes po-: litikai érzékének és reálpolitikai ösztönének örvendetes megnyilatkozását látom. (Ügy van!' Ügy van! jobbfelöl.) T. Képviselőházi Végtelenül sajnálom, hogy a magyar parlamentarizmus nem ismeri"
