Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-281

Az -országgyűlés képviselőházának 281. amint jeleztem — fokozatosan átszervezik vagy megszüntetik a most fennálló tanító- és tanítónőképző intézeteket és pedig az 1938/39. tanévtől kezdődően. Amint majd a tanítóképző akadémiai javaslatnál ismételten előadom, a törvényjavaslat számszerűleg is feltünteti azt, hogy milyen mértékben szervezik át ezeket az intézményeket. Ugyanezzel a törvényjavaslattal megszűnnek a középfokií gazdasági iskolák is, tehát megszűnnek a felsőkereskedelmi, a felső mezőgazdasági és a felsőipariskolák, amelyeknek megszüntetésére nézve a kultuszminiszter úr az érdekelt miniszterekkel egyetértőleg rendeletileg intézkedik. Rá kell mutatnom a gyakorlati középiskolákról szóló törvényjavaslat indokolásának arra a részére, amely a gazdasági középiskolákkal kapcsolatban valóban igen figyelemreméltó r tanulmány keretében fejti ki, hogy a háború után kialakult helyzet és a változott körülmények miért teszik szükségessé ennek az itt vázolt iskolatípusnak a létesítését. Azt mondja a törvényiavaslat indokolása, hogy »lehetőleg teljes ember kiművelésére kell törekednünk« és ezzel azt a fontos követelményt állítja fel, hogy az ifjúságot ne csak szakismeretekkel lássuk el, hanem általános és maradandó értékű szellemi javakkal is és neveljük rá a nemzet közös érdekeinek felismerésére, helyes megítélésére, valamint arra, hogy ezeket a közös nemzeti érdekeket minden osztály érdeken, minden egyéni és pártérdeken is felülhelyezze. Ez a torvényjavaslat határozottan népies és szociális intenciója, mert megnyitja a középiskolákat, a középiskolai képesítést, a középiskolai bizonyítvány megszerzését annak a rétegnek a számára, amely réteg az utóbbi évek ben a tapasztalatok szerint jelentős mértékben tört felfelé és ezzel olyan megterhelésnek tette ki főiskoláinkat, hogy olyan súlyos probléma állt elő, amely azután csak részben kerülhetett megoldásra. Külön hangsúlyoznom kell, hogy ez a törvényjavaslat nem kíván új értelmiségi réteget kitermelni és nem kívánja azt, hogy az értelmiségi pályák túlzsúfoltságát egy új iskolatípussal ismételten fokozzuk, ellenkezőleg, enneik az iskolának éppen az a gyakorlati célja, hogy aki ott megszerezte a maga ismereteit, az ne törekedjék mindig feljebb és feljebb más tanulmányok felé, hanem az ott megszerzett ismeretei alapján abban a gyakorlati körben maradjon meg, amelyben ezzel a képzettségével mint kitűnő gyakorlati ember vé-1 gezheti a hivatását. Ezen a ponton legyen szabad rátérnem a javaslat bizottsági tárgyalásának egy mozzanatára. À bizottsági tárgyaláson ugyanis egy példával voltam bátor megvilágítani az alsóbb osztályok felfelé való törésének különös mozzanatait. Ezt a példámat Kéthly Anna képviselőtársam félreértette és úscy magyarázta, mintha én általában azon a felfogáson volnék, hogy az alsóbb osztályokat el kell zárni a továbbképzés lehetőségétől (Malasits (Géza: A közoktatásügyi kormány tendenciája mindenes étre ez!) és úgy is értette, mintha ezek a javaslatok is ezt a tendenciát szolgálnák. Kppen ellenkezőleg, más volt a célom azzal a példával, amelyet felhoztam. Nevezetesen egy gazdaember azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy a fia számára tegyem lehetővé középiskolai tanulmányainak nyilvános iskolábau való elvégzését, nevezetesen el ilése 1938 március 11-én, pénteken. 157 akarta végeztetni a III. gimnáziumtól kezdve a többi gimnáziumi osztályt, pedig a fiú 18 esztendős volt. Erre azonban a törvény nem ad lehetőséget. Amikor beszéltem ezzel a gazdával és megkérdeztem, miért erőszakolja, hogy fia 18 éves korban folytassa tovább és végezze el a gimnáziumot, azt mondta,, hogy a fia, aki jóeszű gyerek — valóban jóeszű gyerek volt — feltétlenül folytatni akarja a tanulmányait, ámbár ez nagyon nehezére esik az apának, mert évente 400 pengőjébe kerül a fiú tanulmányainak magánúton való végzése- Erre mondtam én azt ennek a gazdának, hogy ne forszírozza 18 éves korban lévő fiának középiskolai továbboktatását, inkább gyakorlati oktatást biztosítson a fiúnak, mert kizárt dolognak tartom azt, hogy a 18 éves korban kezdett vagy folytatott középiskolai tanulmányokból annaík a fiúnak számottevő kulturális vagy gazdasági előnye lehessen, különösen akkor,, ha az apa háztartására éveken keresztül végzetes súllyal nehezedik az a 400 pengős tétel. Ez az iskolafajta lehetővé fogja tenni, hogy megfelelő korban elvégezzék tanulmányaikat az alsóbb rétegekből feltörekvők is, hogy amikor azután elvégezték iskoláikat, visszamenjenek arra a helyre, ahonnan jötteik ós ott mint kitűnően képzett emberek sokkal jobban folyatathassák élethivatásuk gyakorlását, mint ahogyan addig tették. Ezt szükségesnek is találja mindenki, aki a falu életét ismeri és tudja azt, mennyire jelentős és' fontos egy jól képzett gazdatársadalom kitermelése. Ezekben voltam bátor a gyakorlati irányú középiskoláról szóló törvényjavaslat alapgondolatait és a javaslat legfontosabb intézkedéseit ismertetni.. Mint említettem,, a javaslat felett a líceumi vonakodásokat tekintve, teljes bírálatot, tulajdonképpen csak a népiskolai tanítóképzésről szóló javaslattal együtt és öszszefüggésben lehet gyakorolni. ^Mindamellett ez a javaslat maga is önálló egésznek tekinthető és mint ilyen szerves része annak az öt évvel ezelőtt lefektetett közoktatásügyi programúinak, amely egész közoktatásügyi struktúránkat alsó fokozatától legfelsőbb fokozatáig át akarja állítani és megfelelő reformokkal a reális élethez akarja alkalmazni- Mivel a tervbevett új középiskola erős, életrevaló, küldeni tudó és eredményeket kiharcolni képes ifjúság kitermelésére alkalmasnak látszik, a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlom a t. Háznak. A gyakorlati irányú középiskolai törvényjavaslat ismertetése és elfogadásra ajánlása után bátor vagyok áttérni a tanítóképző-akadémia szervezéséről szóló, a népiskolai tanítóképzés átszervezését tárgyaló törvényjavaslatra. Míg a gyakorlati irányú középiskolákról szóló törvényjavaslatnak bizonyos vonatkozásoktól eltekintve^ önálló jelentősége is van, addig a tanítóképzésről szóló törvényjavaslat csak a líceumi intézkedésekkel kapcsolatosan bírálható el. Ez a javaslat a népiskolai tanítóképzést akadémiai színvonalra emeli és szoros kapcsolatba hozza a létesítendő líceummal. A tanítóképzőakadémia ugyanis csak a líceummal együtt, csak internátussal és csak a gyakorlati elemi iskolával együttesen létesíthető. Az akadémia jelentősége éppen abban van, hogy ido már azok az elemek kerülnek, akik a líceum négy évfolyamának elvégzésével az általános nevelési ismereteket megszerezték, az alapismereteket elsajátították és a nevelési pályákra hasznos műveltséget, tudást szereztek.