Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-281
150 Az országgyűlés képviselőházának 281. ülése 19S8 március 11-én, pénteken. nézze a munkások szervezkedését. Mert mi a célja a munkások szervezkedésének? Az a célja, hogy a munkások a szervezett erőn. keresztül a maguk számára jobb munkafeltételeket, jobb munkabért biztosítsanak, ez a törekvés pedig egybeesik az ország érdekével, de főleg és különösképpen egybeesik a mezőgazdasági munkások érdekeivel. Mindenhol a világon megengedik a munkások szervezkedését, különösen megengedik azokban az államokban, ahol szabadság van, ahol demokrácia van. Ha az északi államok viszonyait nézzük, azt látjuk, hogy nem utolsó sorban azért vannak ott olyan ideális jó viszonyok, mert a munkások is a szervezeteken keresztül megtanulhatják, mindazt, amire az életben szükségük van, (Úgy van! a szélsőbáloldalon,) kiemelkedhetnek az osztályukból, magasabb képzettséget sajátíthatnak el, így azután részt vehetnek a községek, a városok képviseleteiben s a parlament munkájában is és hozzászólhatnak a kérdésekhez az ő speciális érdekeik védelmében, A mezőgazdasági munkások kereseti viszonyai azért is olyan rosszak Magyarországon, mert a mezőgazdasági munkásoknak nincsen szervezkedési szabadságuk. Az általános vita során hivatkozom arra, hogy az ország egyes vidékein milyen rendkívül alacsonyak a részes keresetek és akkor egyik mélyen t képviselőtársam, gondolom éppen Hertelendy képviselőtársam kétségbevonta (Hertelendy Miklós: Ügy van!) az én szavaim igazságát. (Hertelendy Miklós: A tizennégyed- vagy tizenötödrészt vontam kétségbe!) Méltóztassanak megengedni, hogy én most az Országos Mezőgazdasági Kamara felterjesztésére hivatkozzam és ezzel bizonyítsam, hogy igazam volt. A Duna-Tisza-közi Mezőgazdasági Kamara hivatalos lapja, a »Magyar Róna« írja »Munkásügyek« című rovatában a következőket (olvassa): »Az Országos Mezőgazdasági Kamara, egyrészt a vidéki kamarák előterjesztései, másrészt a munkásszakosztályok sürgető határozataiból kifolyólag, előterjesztést tett a m. kir. földművelésügyi miniszterhez a legkisebb munkabérek mindennemű mezőgazdasági munkára vonatkozóan — tehát a ( termények részösszegéért vállalt munkák végzése esetén is — a végzett vagy teljesített munkával arányban álló legkisebb díjazások sürgős rendezése tárgyában.« Ilyen felterjesztés történt az Oirszágos Mezőgazdasági Kamara részéről. (Hertelendy Miklós: Az mindig ^ történik! Megvannak a bizottságok hozzá!) Sajnos, én ezt a felterjesztést eredeti szövegében nem kaptam meg De nézzük, mit mond a Duna—Tisza-közi Mezőgazdasági Kamara hivatalos lapja a továbbiak során? Azt mondja, hogy (olvassa): »Amikor a mezőgazdaság nehezen elviselhető gazdasági válság mélyén volt és kényszerítették, hogy a legnagyobb körültekintő takarékosságot tanúsítsa, talán némileg indokolva volt az aratás és hordás részdíjainak 13— 15-ödére történt leszállítása vagy a résziből megmunkált földeknek 4—5-ödéből történt kiadása, de ma, amikor a mezőgazdasági munkásság közreműködésével is a helyzet anynyira javult...« (Hertelendy Miklós: De ez mikor volt? Ma már nincs!) Elnök: A képviselő urat kérem, niéltóztassék a 25. §-nál maradni és ne méltóztassék általánosságban beszélni. (Kéthly Anna: A Elázat nem lehet a tényekkel befolyásolni!) Takács Ferenc: Csak befejezem ezt a mondatot, (tovább olvassa): »...hogy az előbbi bérek nemcsak a készpénz-napszámoknál, de a részes munkáknál is visszaállíttassanak arra a legkisebb árnívóra, amely a mezőgazdaságokban a rendes viszonyok között szokásban volt.« T. Képviselőház! Ez az általam állítottakat mindenben alátámasztja és éppen ezért volt szükséges róla beszélnem. (Hertelendy Miklós: Én pedig azt mondtam, hogy ma ez nincs és nincs is!) Akkor minek az Országos Mezőgazdasági Kamara felterjesztése? (Hertelendy Miklós: Szabályozást kérnek!) Az Országos Mezőgazdasági Kamara autentikusabb, mint a képviselő úr. (Propper Sándor: A képviselő úr mindig »elhertelenkedi« a közbeszólásait!) Szükség van tehát arra» hogy a mezőgazdasági munkásak, szervezeteit minden téren támogassuk és a mi indítványunk éppen azt célozza, hogy a 'képviselőház részéről is ismer : tessék el a jelen esetben is a mezőgazdasági munkások küldetési joga. (Hertelendy Miklós: Megvan! A szociális szakosztályban!) Ha az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek küldetési joga van a mezőgazdasági kamarákba, akkor a mezőgazdasági munkások országos szövetségének is meg kell adni ezt a jogot. Kérem, méltóztassanak ezt az indítványomat elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Prqpper Sándor! Propper Sándor: T. Képviselőház! Ebben a szakaszban arról van szó, hogy a megalkotandó öregségi biztosítás önkormányzattal vagy a nélkül fog-e működni. A mi felfogásunk, amely a szociálpolitikai elmélettel is egyezik, az, hogy minden szociális biztosítási intézmény vezetésére nem a bürokráciát, . haaem az öiikonmányzatot kell odaállítani. A bürokrácia csak arra való, hogy lebonyolítsa az ügyeket, az önkormányzat pedig arra való, hogy irányítsa és megfelelő szociális szellemmel telítse annak az intézménynek a működését. Ez a törvényjavaslat eredetileg Lex Darányi lett volna, de tegnap óta átalakult Eex Marsehallá, hiszen a miniszter úrnak ehhez a javaslathoz — azt hiszem — igen jelentős életfordulata kapcsolódik, mert ennek a javaslatnak a tárgyalása közben lett miniszterré, úgyhogy már ebből a szempontból is hozzá kellene járulnia olyan javításokhoz, (Derültség a jobboldalon.) amelyek a jövendőben ezt a javaslatot elfogadhatóvá, kedvessé teszik, (Farkas István: Amelyek megmutatnák, hogy van egy kis változás!) és amelyek miatt az érdekelteik úgy emlékeznének meg a javaslatról, mint valami jó intézményről, amelyet Marschall miniszter hozott létre. Államtitkár korában a miniszter úrnak nem volt szélesebb hatásköre, tehát nem járulhatott hozzá bizonyos módosításokhoz, miután azonban miniszter lett és teljes hatalmat kapott, most már módja van a saját szociális belátását érvényesíteni ebben a javaslatban. A javaslat túlnyomó részén túl vagyunk ugyan, de van még lehetőség a javításra (Derültség a jobboldalon.) és igen jól tenné a miniszter ^úr, ha miniszterségének mézes óráiban egynéhány- okos, bölcs előterjesztéshez hozzájárulna (Hertelendy Miklós: Kezdjük újra a vitát?) s ezzel nemcsak az intézményt javítaná meg igen alaposan, hanem a saját nevét is bearanyozná (Marschall Ferenc földművelésügyi miniszter:
