Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-281

150 Az országgyűlés képviselőházának 281. ülése 19S8 március 11-én, pénteken. nézze a munkások szervezkedését. Mert mi a célja a munkások szervezkedésének? Az a célja, hogy a munkások a szervezett erőn. keresztül a maguk számára jobb munkafeltételeket, jobb munkabért biztosítsanak, ez a törekvés pedig egybeesik az ország érdekével, de főleg és kü­lönösképpen egybeesik a mezőgazdasági mun­kások érdekeivel. Mindenhol a világon meg­engedik a munkások szervezkedését, különösen megengedik azokban az államokban, ahol sza­badság van, ahol demokrácia van. Ha az északi államok viszonyait nézzük, azt látjuk, hogy nem utolsó sorban azért vannak ott olyan ideá­lis jó viszonyok, mert a munkások is a szerve­zeteken keresztül megtanulhatják, mindazt, amire az életben szükségük van, (Úgy van! a szélsőbáloldalon,) kiemelkedhetnek az osztá­lyukból, magasabb képzettséget sajátíthatnak el, így azután részt vehetnek a községek, a vá­rosok képviseleteiben s a parlament munkájá­ban is és hozzászólhatnak a kérdésekhez az ő speciális érdekeik védelmében, A mezőgazdasági munkások kereseti vi­szonyai azért is olyan rosszak Magyarorszá­gon, mert a mezőgazdasági munkásoknak nin­csen szervezkedési szabadságuk. Az általános vita során hivatkozom arra, hogy az ország egyes vidékein milyen rendkívül alacsonyak a részes keresetek és akkor egyik mélyen t képviselőtársam, gondolom éppen Hertelendy képviselőtársam kétségbevonta (Hertelendy Miklós: Ügy van!) az én szavaim igazságát. (Hertelendy Miklós: A tizennégyed- vagy ti­zenötödrészt vontam kétségbe!) Méltóztassa­nak megengedni, hogy én most az Országos Mezőgazdasági Kamara felterjesztésére hivat­kozzam és ezzel bizonyítsam, hogy igazam volt. A Duna-Tisza-közi Mezőgazdasági Ka­mara hivatalos lapja, a »Magyar Róna« írja »Munkásügyek« című rovatában a következő­ket (olvassa): »Az Országos Mezőgazdasági Kamara, egyrészt a vidéki kamarák előter­jesztései, másrészt a munkásszakosztályok sürgető határozataiból kifolyólag, előterjesz­tést tett a m. kir. földművelésügyi miniszter­hez a legkisebb munkabérek mindennemű mezőgazdasági munkára vonatkozóan — tehát a ( termények részösszegéért vállalt munkák végzése esetén is — a végzett vagy teljesített munkával arányban álló legkisebb díjazások sürgős rendezése tárgyában.« Ilyen felterjesz­tés történt az Oirszágos Mezőgazdasági Ka­mara részéről. (Hertelendy Miklós: Az min­dig ^ történik! Megvannak a bizottságok hozzá!) Sajnos, én ezt a felterjesztést eredeti szövegében nem kaptam meg De nézzük, mit mond a Duna—Tisza-közi Mezőgazdasági Kamara hivatalos lapja a to­vábbiak során? Azt mondja, hogy (olvassa): »Amikor a mezőgazdaság nehezen elviselhető gazdasági válság mélyén volt és kényszerítet­ték, hogy a legnagyobb körültekintő takaré­kosságot tanúsítsa, talán némileg indokolva volt az aratás és hordás részdíjainak 13— 15-ödére történt leszállítása vagy a résziből megmunkált földeknek 4—5-ödéből történt ki­adása, de ma, amikor a mezőgazdasági mun­kásság közreműködésével is a helyzet any­nyira javult...« (Hertelendy Miklós: De ez mikor volt? Ma már nincs!) Elnök: A képviselő urat kérem, niéltóztas­sék a 25. §-nál maradni és ne méltóztassék általánosságban beszélni. (Kéthly Anna: A Elázat nem lehet a tényekkel befolyásolni!) Takács Ferenc: Csak befejezem ezt a mondatot, (tovább olvassa): »...hogy az előbbi bérek nemcsak a készpénz-napszámok­nál, de a részes munkáknál is visszaállíttas­sanak arra a legkisebb árnívóra, amely a mezőgazdaságokban a rendes viszonyok között szokásban volt.« T. Képviselőház! Ez az általam állította­kat mindenben alátámasztja és éppen ezért volt szükséges róla beszélnem. (Hertelendy Miklós: Én pedig azt mondtam, hogy ma ez nincs és nincs is!) Akkor minek az Országos Mezőgazdasági Kamara felterjesztése? (Herte­lendy Miklós: Szabályozást kérnek!) Az Or­szágos Mezőgazdasági Kamara autentikusabb, mint a képviselő úr. (Propper Sándor: A kép­viselő úr mindig »elhertelenkedi« a közbeszó­lásait!) Szükség van tehát arra» hogy a mezőgaz­dasági munkásak, szervezeteit minden téren támogassuk és a mi indítványunk éppen azt célozza, hogy a 'képviselőház részéről is ismer : tessék el a jelen esetben is a mezőgazdasági munkások küldetési joga. (Hertelendy Miklós: Megvan! A szociális szakosztályban!) Ha az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek kül­detési joga van a mezőgazdasági kamarákba, akkor a mezőgazdasági munkások országos szövetségének is meg kell adni ezt a jogot. Kérem, méltóztassanak ezt az indítványo­mat elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Prqpper Sándor! Propper Sándor: T. Képviselőház! Ebben a szakaszban arról van szó, hogy a megalko­tandó öregségi biztosítás önkormányzattal vagy a nélkül fog-e működni. A mi felfogá­sunk, amely a szociálpolitikai elmélettel is egyezik, az, hogy minden szociális biztosítási intézmény vezetésére nem a bürokráciát, . ha­aem az öiikonmányzatot kell odaállítani. A bürokrácia csak arra való, hogy lebonyo­lítsa az ügyeket, az önkormányzat pedig arra való, hogy irányítsa és megfelelő szociális szel­lemmel telítse annak az intézménynek a mű­ködését. Ez a törvényjavaslat eredetileg Lex Dará­nyi lett volna, de tegnap óta átalakult Eex Marsehallá, hiszen a miniszter úrnak ehhez a javaslathoz — azt hiszem — igen jelentős élet­fordulata kapcsolódik, mert ennek a javaslat­nak a tárgyalása közben lett miniszterré, úgy­hogy már ebből a szempontból is hozzá kellene járulnia olyan javításokhoz, (Derültség a jobboldalon.) amelyek a jövendőben ezt a ja­vaslatot elfogadhatóvá, kedvessé teszik, (Far­kas István: Amelyek megmutatnák, hogy van egy kis változás!) és amelyek miatt az érde­kelteik úgy emlékeznének meg a javaslatról, mint valami jó intézményről, amelyet Mar­schall miniszter hozott létre. Államtitkár ko­rában a miniszter úrnak nem volt szélesebb hatásköre, tehát nem járulhatott hozzá bizo­nyos módosításokhoz, miután azonban minisz­ter lett és teljes hatalmat kapott, most már módja van a saját szociális belátását érvénye­síteni ebben a javaslatban. A javaslat túl­nyomó részén túl vagyunk ugyan, de van még lehetőség a javításra (Derültség a jobbolda­lon.) és igen jól tenné a miniszter ^úr, ha mi­niszterségének mézes óráiban egynéhány- okos, bölcs előterjesztéshez hozzájárulna (Hertelendy Miklós: Kezdjük újra a vitát?) s ezzel nem­csak az intézményt javítaná meg igen alapo­san, hanem a saját nevét is bearanyozná (Marschall Ferenc földművelésügyi miniszter:

Next

/
Thumbnails
Contents