Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-254

52 Az országgyűlés képviselőházának 25 érdekeltségektől, hogy a tavalyi kence minősége megromlott, éppen azért kénytelenek leszünk erre az évre a kencefőzésnél igen szigorú rendszabályokat életbeléptetni, azaz az idén mindenféle keverést egyelőre megszüntetünk. Ha iá kísérletek beválnak és a dohányolajat kencefőzésre fel lehet használni, akkor el lehet érni azt a magasabb lenolajárat, amiből azután, természetesen visszaszámítva, a dohánymagra is magasabb ár fog kialakulni. Ma a dohányolajat egyedül a szappangyártásnál lehet használni és pedig a napraforgóolajjal együtt. Amint méltóztatnak tudni, a napraforgóolaj ára most van hivatalosan megállapítva. Azt hiszem. 84 pengőben állapította meg az árelemző bizottság. Ez az ármegállapítás most rövidesen Dublikációra kerül s ebből az árból visszafelé számítva, körülbelül 23—24—25 pengős, legfeljebb 26 pengős ár fog kiadódni a dohánymagra nézve. Éppen itt van a vita az érdekeltek között: az olajgyárak szeretnének ragaszkodni a múlt évi 23 pengőhöz, a gazdák számítása szerint pedig a 26 pengős ár lenne az irányadó. Ezek a tárgyalások folyamatban vannak^ és kérem a képviselő urat, méltóztassék megvárni ezeknek (a tárgyalások nak az eredményét, de mindenesetre méltóztassék odahatni, hogy éppen annak a kerületnek a lakossága érdekében, amely a legjobban van érdekelve ebben a kérdésben, ne tegyük lehetetlenné a dohánymag fokozatos bevonását olajellátásukba, mert ha itt olyan árak adódnak ki, amelyek a gyártást lehetetlenné teszik, akkor ismét a régi állapot fog bekövetkezni, amikor a dohánymagot semmire sem lehetett használni. Ez volt a válaszom és kéreim válaszom tudomásulvételét. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszon válasz jogával élni. Kein Antal: T. Képviselőház! A miniszter urat nem az én szavaim, hanem a tények cáfolják meg. A miniszter úr azt mondotta, hogy a gazdák nem akarhatnak magasabb árat ezért iá dohánymagórt, mint a tavalyi, mert akkor elő fog állni az az eset, hogy a dohány magot egyáltalában nem fogják tudni felhasználni. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Meg fogják kapni a 26 pengős árat!) Az előbb azt állítottam, hogy a bonyhádi olajgyár hajlandó magasabb áron átvenni a dohánymagot. Már pedig,, ha a bonyhádi olajgyár 26 pengős áron át tudja venni a dohánymagot, és ki tud jönni ezen az áron, kérdezem, hogy Hutterók, Leverek és többi érdektársaik miért nem tudják ezen az áron átvenni? (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Megkapják a 26 pengős árat!) Ha át tudja venni egy kisebb gyár a dohány olajat 26 pengős áron, miért nem tudja átvenni egy nagyobb konszern. Ezzel szemben taktikázásokat folytainaik. Húzzák a kérdés elintézését. December itt van s még a mai napig sincs semmi néven nevezendő intézkedés, amivel

1 azt akarják elérni, hogy ezeket az árakat lenyomják. Hiszen a miniszter úr elhangzott szavai is ösztönzőleg hatnak erre a társaságra, hogy ne engedjenek álláspontjukból. A miniszter úr nem mutatott semmi néven nevezendő hajlandóságot, hogy igenis rákényszeríti a magasabb ár adására ezeket a társaságokat, amelyek különböző kedvezményeket élveznek s éppen ezen kedvezményeknek következtében a mainál magasabb árt adhatnak, mert mindennek emelkedett. Amikor tudjuk azt, hogy ,amint az előbb . ülése 1937 november 17-én, szerdán. említettem — ás a miniszter úr nem cáfolta meg — hogy a lenmag tavalyi 28-ról 36-ra, a repce 25-ről 31-re, a napraforgó 14-ről 22-re emelkedett fel, és (mégis tudnak ia gyárak létezni, .akkor egyedül csak a dohánymag árának nem szabad felmennie, amelynek a gyártása annyi ezer és ezer szegény embert foglalkoztat. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Talán emelkedett az önköltségi ári) Igenis emelkedett, talán nem a gazdánál, — bár a gazdánál is emelkedett, — de kétségtelenül emelkedett az önköltségi ár iámnál a sok ezer és ezer dohánykertésznél, akik a dohányt termiesztiik. Ezeknek drágább lett a napszám, amit fizetmiiök kell, drágább lett a kenyerük, a csizmájuk, a cipőjük és így a dohánykertészek munkája. Engedelmet kérek, miniszter úr, a dohánykertészeknek nincs konvenciójuk, meg (kell venni a gabonájukat, a ruhájukat, a napszámosokat kell fizetniök és így az önköltségi ár, amiből a dohánymagot előállítják, tavaly óta lényegesen emelkedett. Mindenesetre sokkal erősebben emelkedett, mint ahogyan az igen tisztelt kartelérdefceltségek haszna csökkent. Arra kérem az igen t. miniszter urat, hogy sürgesse' ezeket a tárgyalásokat, mert ez az igen t. társaság amerikázik. Nekik nem fontos, ők amerikáznak, (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ugyan, dehogy!) állítom, hogy amerikáznakj mert el akarják érni céljukat. A magot nem lehet elraktározni. A gazdák nincsenek arra berendezkedve, hogy hónapokig tartsák; a mag megdohosodik, elromlik, tehát a gazdák rá lesznek kényszerítve arra, hegy engedjenek és a tavalyi árnál is olcsóbb áron kénytelenek majd átadni. Meg vagyok győződve arról, hogy a pénzügyminisztérium illetékes osztálya, a dohányjövedéki központ igazgatósága a gazdák érdekeit védi. Állítom, hogy a Fattinger vezetése alatt álló dohányjövedéki központ igazgatósága ebben a kérdésben a gazdák mellett 'áll> erről ,meg vagyok győződve, ezt éveken keresztül láttam. Kérem tehát az iparügyi miniszter urat, akinek személye iránt a legnagyobb tisztelettel és szeretettel vagyok, hogy ebben a tekintetben méltóztassék a gazdákat megvédeni. Nem mondom, hogy egyoldalúan járjon el, hiszen a nagyipart is megfelelően meg kell védeni, ezt nem vonom kétségbe, de olyan óriási hasznot biztosítani a gazdákkal szemben, ez nem lehet a hivatása Bornemisza iparügyi miniszter úrnak és hiszem, hogy a miniszter úr megcáfolhatatlan érveim hatása alatt sürgetni fogja Hutteréket, hogy minél előbb megkössék, a szerződést, amely, azután az egész országra vonatkozólag méltányos, igazságos, helyes árat fog megállapítani. Elnök: A miniszter úr kíván újból szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Ház! Igen t. képviselő úr, ne méltóztassék szavaimat félreérteni. Azt mondtam, hogy a tárgyalások folyamatban vannak. Meggyőződésem, hogy a 25—26 pengős ár elérhető. Csak még azt akarom mondani a képviselő úrnak, méltóztassék egy kicsit talán szordinót tenni a hangjára, amikor itt kartelhatalmasságokról beszél, mert a differencia, amely a gazdák és az úgynevezett hatalmas, mindent elnyelő olajkartel közt van, pontosan 6000 pengő. Csak 20 vágón átvételéről van szó, a különbség mázsánként ma még 3 pengő, tehát 6000 pengő miatt vitatkoznak az érdekeltek. Ne méltóz-