Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-273

580 Az országgyűlés képviselőházának 273 érdeklik és ezért most elsősorban ezekkel a kérdésekkel foglalkozom, amelyeket a képviselő úr interpellációjában felhozott. A képviselő úr azt a kérdést intézi hozzám, hogy foglalkozunk-e az üggyel abban az értelemben, hogy a magyar közgazdasági élet hírneve ne szenvedjen csorbát? Ezzel kapcsolatiban onegállapíjtlhatoim, hogy a bányavállalatnak nincs egyetlen magyar részvényese sem, a részvények teljes egészükben belga érdekeltség kezén vannak és tudomásom szerint magyar hitelezője sincs a bányavállalatnak. A bányavállalat belga vezetősége teljhatalmú megbízottat küldött az országba, aki résztvett a vizsgálatokban; sem ennek a megbízottnak a megállapításaiban, sem az igazgatóság állásfoglalásában nem látok semmiféle olyan momentumot, amely azt mutatná, mintha a belga vállalat külföldi vezetősége ebből a sajnálatos eseményből bármi néven nevezendő hátrányos következtetést vont volna le a magyar közgazdasági életre s különben is egészen nyilvánvaló, hogy a sikkasztás éppen az ő részükről a köteles gondosságnak elmulasztása vaa-y talán vak bizalom fennforgása miatt következett be. Meggyőződésem tehát az, hogy ebből a sajnálatos eseményből sem ők, sem mások nem vonhatnak le jogosan semmiféle hátrányos következtetést a magyar közgazdasági életre. Sikkasztások, sajnos, nálunk is, másutt is előfordulhatnak és rendszerint, ha ez az egyes vállalatok keretén belül előfordul, a köteles ellenőrzés hiánya, vagy esetleg hibája folytán következik be. Ami a képviselő úr második kérdését illeti, hogy gondoskodik-e a kormány arról, hogy a vidék szempontjából nagyon fontos bányaüzem működésében esetleg fennakadás ne álljon elő, errevonatkozólag, ami a vizsgálatból engem illet, mi megvizsgáltuk a munkabérek kifizetését s megállapítottuk a nyugbéralao hiánytalan voltát, azonkívül a jóléti alapok sértetlenségét. Megállapíthatom, hogy a sikkasztás ezeket az alapokat egyáltalán nem érintette és megállapíthatom, hogy bár nagy öszszegről van szó, a sikkasztás a bányavállalat anyagi helyzetét sem érinti olyan értelemben, hogy esetleg az üzem beszüntetésével kellene számolni és eddig az üzemben semmi néven nevezendő fennakadás nem volt és remélem, nem is lesz. Más kérdés azonban, lamit a képviselő úr érintett, vájjon az üzemnek a léte ezen a helyen a természeti adottságok folytán milyen hosszú időre van biztosítva. Csakugyan az a helyzeit, hogy ez a szénterület kimerülőben van §8 valószínűleg néhány év leforgása után ott a szénbányászatot folytatni nem lehet, smert szón nem lesz. Ez a vállalat azon'han, amint méltóztatnak tudni, időközben új 'területeket szerzett, ahol a kutatások most folynak, ahol az akna mélyítését a közeljövőben meg is indítják, úgyhogy előreláthatólag két-három év rniulva, aimi'ko'rra legkorábban várható ennek a szénterületnek a kimerülése, a -bányavállalat; imiár új szénterületet fog feltárni és ott megindíthatja a termeilést, úgyhoígy a munkásság túlnyomó részét egészen biztosan át fogja telepíthetni erre az új szénterületre. . Ami a képviselő úr harmadik kérdésiét illeti, hogy foglalkozik-e a kormány annak az igazságtalan helyzetnek megszüntetésével, hogy egyes vállalati vezetők aránytalan nagy részt hasíthassanak ki maguknak a munkások és a ülése 1938 február 23-án, szerdán. tisztviselők ezreinek juttatható többletekből, a jelen esetben meg kell állapítanom, hogy ez a bányavállalat a munkásait és tisztviselőit nagyon jól fizeti és egyike azoknak a bányaválJailatoknak,. amelyek a teljesítményre számítva, a legnagyobb hért -fizetik a mnnkásoknak. Ami azt a megjegyzését illeti a képviselő úrnak, hogy itt a tisztviselők és munkások terhére történt volna valami sdkkasztás vagy bűnös üzelem, meg kell állapítanom, hogy mint az előbb is mondottam, a sikkasztás a munkásságot tisztviselőket nem érinti. Egyébként a pénzügyminisztérium adóügyi szempontból a legszigorúbb vizsgálatot indította meg az elmúlt napokban, ez a vizsgálat még folyamathan van s amennyiben adóeltitkolás vagy más hasonló természetű dolgok jönnének napvilágra, méltóztassék meggyőződ ve lenni, hogy a pénzügyi kormány természetesen a legszigorúbban fog eljárni az illető vállalattal szemben. A képviselő úrnak még egy megjegyzésére szeretnék reflektálni és pedig azért, mert nem szeretném, ha az ország közvéleiménye esetleg helytelen következtetéseket vonna le a képviselő úr által felhozott néhány számiból. Méltóztatott említeni, hogy a 'bányavállalatok foglalkoztatása az elmúlt évben nagyon jó volt. Kétségkívül igaz, hogy az elmúlt évben számottevő termelésnövekedést regisztrálhattunk, a bányák bruttó bevétele azonban távol áll attól a számtól, amelyet a képviselő úr mondott. Az átlagos ibevétel — helyt Ibánya számítva — lényegesen kisebb, mint két pengő egy métermázsa szénre számítva. Ami azt a megjegyzést illeti, hogy a munkabérek nem emelkedtek, be kell jelentenem a t. Képviselőháznak, hogy igenis a múlt évben sikerült elérni a munkabérek számottevő emelkedését majdnem minden bányavállalatnál. Átlagban 8 órás műszakonként 8—10 filléres munkabéremelés- következett be az elmúlt évbenDe nemcsak az egy munkásra eső munkabérnövekedést kell figyelembevenni a kérdés elbírálásánál, hanem azt is, hogy a fokozott termelés következtében a hányában foglalkoztatottak száma is jelentősen megnövekedett. Ma a magyar szénbányászat több, mint 40.000, közel 42.000 munkásnak ad kenyeret, míg háromnégy esztendővel ezelőtt, amikor nem volt meg ez a konjunktúra, legfeljebb 30.000-35.000 embert tudott foglalkoztatni. Ha tehát gazdasági mérleget óhajtunk csinálni, úgy természetesen a többletbevételek mellett a magasabb munkabéreket, azonkívül az újonnan beállított munkások munkabérét is figyelembe kell venm és természetesen csak így adódik ki az a rész, ami a bányának többletkeresetként megmarad(Czirják Antal: Mit lehetett ott keresni, ahol ennyit lehet lopni? — Vitéz Árpád: Sarokházat!) Tisztelt Képviselőház! A képviselő úr felszólalására még csak azt vagyok bátor válaszolni, hogy miután közönséges bűnügyről van szó, amelyben a főbűnös tulajdonképpen önmaga ítélkezett önmaga felett s miután fennálló jogszabályaink nem engednek^ az ügybe belenyúlni, mert hiszen magánindítványra üldözhető bűncselekményről van szó, (Horváth Zoltán: De a finánc ott van már!) ebben a kérdésiben a kormány mást nem tehet,, mint amit eddig tett. Egyébként méltóztassék meggyőződve lenni mindent el fogunk követni, hogy ebből a sik-