Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-273
Az országgyűlés képviselőházának 278. olyan intézményünk, ahol a szerteágazó szálak egy kézben összpontosulnak. E célból szerintem legcélszerűbb lenne a földmívelésügyi minisztérium keretében lévő Országos Gazdasági Munkásközvetítő Irodának olyan módon való átszervezése, hogy ez a munkásközvetítéssel és a munkásközvetítésen kívül mindazokkal a problémákkal foglalkoznék, amelyek a mezőgazdasági munkásság sorsával szoros összefüggésben állnak. Ez a szerv, amely esetleg az Országos Gazdasági Munkásügyi Hivatal nevet viselhetné, szervezett és céltudatos módon foglalkozhatnék az összes felmerülő munkáskérdésekkel. Szerény véleményem szerint ennek az intézménynek hatáskörébe kellene utalni a mezőgazdasági mmnkások munkaerejének jogosulatlan kihasználásával kapcsolatos panaszok felülvizsgálását, a gazdasági munkástoborzások ellenőrzését, a munkásszerződések felülvizsgálatát, a munkásközvetítést, a cselédek és időszaki munkások lakásviszonyainak ellenőrzését, a munkásakciók lebonyolítását és az ezzel kapcsolatos előterjesztések előkészítését, szóval mindazokat a kérdéseket, amelyek a magyar mezőgazdasági és földmunkásság helyzetének enyhítésével kapcsolatosak. T. Ház! Kétségtelen, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat bátor és kezdeményező lépés^ a mezőgazdasági munkásság sorsának enyhítése tekintetében. Ez az a törvényjavaslat, amelyre az ország mezőgazdasági munkássága régóta vár és amely eddig elérhetetlen kívánság volt. Ez a törvényjavaslat megmutatja a helyes utat, amelyen haladva, ennek az igen értékes társadalmi osztálynak a sorsán javítani lehet. A törvényjavaslat intézkedései igenis helyesek és azokból az ellenkezője világlik ki annak, amit Gzirják igen t. képviselőtársam említett. Az világlik ki tudniillik, hogy a javaslat készítői a kérdést teljes mértékben ismerték. Különösen helyesnek tartom azt az intézkedést, amely nemcsak kataszteri tiszta jövedelem szerint, hanem kataszteri holdak szerint állapítja meg a biztosítási határt. Helyesnek tartom ezt azért, mert ebben az országban a katiaszteri tiszta jövedelem^ tekintetében igen nagy eltérések vannak és éppen ott a legnagyobb a kataszteri tiszta jövedelem, ahol a mezőgazdasági munkásságszáma és a mezőgazdasági munkanélküliség is a legnagyobb. Különösen helyes ez az intézkedés azért, mert ha megnézzük a statisztikai adatokat, .akkor azt látjuk, hogy éppen az 1—2 holdas, tehát a mezőgazdasági munkásokat leginkább érdeklő birtoktípusok vannak a legmagasabb kataszteri osztályba sorolva. T. Ház! Én is szeretném azt, amit Matolcsy igen t. képviselőtársam megemlített és amit általában^ a Házban felszólalt képviselőtársaim nagyrésze megemlített. Én is kívánatosnak tartom a korhatár leszállítását. Ha azonban megnézzük a statisztikai adatokat, akkor azt látjuk, hogy a jelenlegi adottságok mellett ezt nem lehetett volna megnyugtató módon keresztülvinni. Csak egy dolgot akarok még megemlíteni. Matolosy képviselőtársam azt mondotta, hogy egyenlő arányban kell mindent mérni és ezzel kapcsolatban felhozta a tisztviselői nyugdíjak kérdését s rámutatott arra, hogyha nem volna olyan magy ,a tisztviselői társadalom nyugdíjterhe, akkor a mezőgazdasági munkásokról is jobban lehetne gondoskodni és a mezőgazdasági munkásság nyugdíjjárulékát fel lehetne emelni; ... ülése 1938 február 23-án, szerdán. 571 (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.); T. képviselőtársamnak erre a megállapítására azt mondhatom, hogy a törvényjavaslat igenis egyenlő mértékkel mér, mert hiszen Matolcsy képviselőtársam adatai szerint is a mezőgazdasági munkás átlagos évi keresete alig éri el a 200 pengőt, már pedig teljes biztosítás esetében a mezőgazdasági munkás 224 pengőt fog kapni évente, tehát egyenlő mértékkel mér a javaslat, (vitéz Cseh-Szombathy László: Nagyon keveset tud megkeresni a munkás!) De így is többet kap, tehát ha a kereseti lehetőségek növekednek, akkor ez maga után fogja vonni a biztosítási díjak növekedését is, mert hiszen megvan a mód arra hogy a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit öt évenkimt bizonyos vonatkozásban kiegészítsék és korrigálják. T. Ház! Azt is hangoztatták igen sokan, hogy keveset nyújt ez a törvényjavaslat. Bizonyos, hogy sokkal jobb lenne, ha többet nyújtana, de azért azt kell mondanom, hogy azok a felszólalók, akik azt mondják, hogy a törvényjavaslat nem jelent semmit, ezek a gyakorlati életet és főleg a falusi életet nem ismerik. Mindenesetre tárgyilagosan meg kell állapítanunk azt, hogy ez a törvényjavaslat igen nagy megnyugvást keltett a falusi lakosság körében és főleg a mezőgazdasági munkásság körében. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) En tehát azokkal szemben, akik ezt a törvényjavaslatot nem fogadták el, akik ezt a javaslatot rossznak és helytelennek tartották, inkább az érdekelteknek, a mezőgazdasági munkásságnak a véleményére adok, amely igenis jónak, helyesnek és megfelelőnek tartja ezt a törvényjavaslatot. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Esztergályos János: Erős leértékelése ez a javaslat a mezőgazdasági munkás életének! Ez a tény és a valóság! — Zaj.) T. képviselőtársam, aki az utóbbi időben kint járt a vidéken, — mint ahogy nekem módomban volt az utóbbi napokban a Tiszántúl igen sok községében megfordulni — anmak meg kell állapítania azt, hogy f a r mezőgazdasági munkásság a kormányzatról és különösen a törvényjavaslatot benyújtó miniszterelnök úrról a legnagyobb hálával és szeretettel emlékezik meg. (Felkiáltások jobb felől: Ügy van! Ez az igazság! — Esztergályos János: Azóta táncolnak örömükben!) T. Ház! Büszke vagyok arra, hogy egy olyan kormány pártjának lehetek a tagja, amely ezt a törvényjavaslatot benyújtotta és örülök annak, hogy olyan képviselőházban lehetek képviselő, .amely ilyen nyugodt légkörben és megértéssel tárgyalja ezt a törvényjavaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) A törvényjavaslatot nem azért, mert a miniszterelnök úr személye iránt bizalommal viseltetem, hanem egyszerűen azért, mert jónak tartom, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalom és a középen. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr óhajt szólni. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Ház! Van szerencsém benyújtani a gyakorlati irányú középiskolákról szóló törvényjavaslatot. Kérem annak kinyomatását, szétosztását