Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-273

Az országgyűlés képviselőhÁmiak 273. \ nem ismeri, mivel éppen a mezőgazdaság: az, amely a szociális gondolkodásból kifolyólag mellőzi bizonyos gépek alkalmazását. A gépek egész tömegét fel tudnám sorolni, — arató­gépeik, lókapák, stlb. stb. — amelyekkel az em­beri munkát meg lehetne takarítani. Egészen bizonyos, hogy így a mezőgazdasági üzem ren­tabilitása fokozódnék, de a mezőgazdaság ép­pen azért, mert szociális gondolkodású... (Buchinger Manó: Ezt maga se hiszi el!^ Nem hiszi el, amit mond!) Kedves képviselőtársam, ilyen komolytalan közbeszólásra nem is vála­szolok. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Buchinger Manó: Ehhez joga van!) Elnök: Csendet! kérek, Buchinger képvi­selő úr! Megay Meissner Károly: Annál inkább nem válaszolok, mert úgylátszik, önök önma­gukból indulnak ki, amikor olyan dolgokat beszélnek a képviselőházban, amelyek tényleg komolytalanok és amiket önök maguk sem hisznek el. (Buchinger Manó: Ehhez joga van. de a mezőgazdasági munkásságot éheztetni nem szabad. — Zaj.) Elnök: A képviselő úrnak pedig nincsen joga ahhoz, hogy közbeszóljon. (Vitéz Árpád: Az a szerencse, hogy nem hallgatnak rá! — Buchinger Manó közbeszól.) Csendet kérek, Buchinger képviselő úr! Megay Meissner Károly: Majd ha önök. mintt Bip van Winkle, felébrednek, akkor nagyon szívesen beszélhetünk erről- Kénytelen vagyok azonban a közbeszólásból megállapí­tani, hogy látszóan olyau mély szakadék van a szociáldemokrácia és a mezőgazdasági mun­kásság között,... (Proppcr Sándor: Azt nem ön állapítja meg! — Ügy van! a szélsőbalolda­lon.) Ezt a mezőgazdasági munkásság álla­pítja meg. örömmel veszem t. képviselőtársam, ha az, ön gyönyörű magyaros megjelenésével megjelenik a falumban (Buchinger Manó: Maga se egy Psylander! — Derültség jobb­felől.) és megpróbál a mezőgazdasági munkás­ság körében híveket szerezni, önök a múlt. amelyen a történelem szekere végigdübörgött. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. ~ Propper Sándor: Meissner úr, ez jellemző ma­gára! — Buchinger Manó: Maga se egy Psy­lander! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Propper Sándor és Buchinger Manó képviselő urakat figyelmez­tetem, maradjanak csendben! (Buchinger Manó: Ön a világon sem volt, amikor én már parasztvidékeken agitáltam.) Buchinger kép­viselő urat rendreutasítom. (Propper Sándor: Meissner a fajvédő!) Propper képviselő urat is rendreutasítom. (Buchinger Manó ismét közbeszól.) Buchinger képviselő urat másod­szor utasítom rendre. (Propper Sándor: Meiss­ner úr, nagyon elvetette a sulykot!) Propper képviselő urat másodszor utasítom rendre. Kérem a képviselő urat, méltóztassék be­szédét folytatni. Megay Meissner Károly: Kétségtelen, hogy az a beállítás, amely szerint a mezőgazdasági munkásság életszínvonala, a mezőgazdasági munkásság biztosítása és szociális ellátása te­kintetében alacsonyabb, mint az ipari mun­kásságé, tényleg így is van, azonban a mező­gazdasági munkaadók nem örülnek ennek. Ál­lítom és hangoztatom, hogy az ipari munkás­ság fokozódó szociális igényeinek kielégítését is a mezőgazdaság viseli. (Úgy van! Ügy van! jobbfelőh) Tehát ez a teher is a mezőgazda­Xlése 1938 február 23-án, szerdán. 569 ságó. Hiszen éppen az autonóm vámtarifa következtében az ipar úgyszólván önhatalmú­lag állapíthatja meg az iparcikkek árát és a munkásság szociális igényei az iparcikkek árá­ban jutnak kifejezésre. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) Mivel pedig a mezőgazdaság a leg­nagyobb fogyasztó, tehát az ipari munkásság jobb szociális ellátásának terhét a mezőgazda­ság viseli. (Br. Vay Miklós [a szélsőbaloldal felé]: Tanulhatnak!) Bizonyos, hogy ha a mezőgazdaság rentabilitása fokozódik, ha a mezőgazdaság jövedelmezősége növekszik, ak­kor jobb lesz a mezőgazdasági munkásság sorsa is és a magyar mezőgazdaság lesz a leg­boldogabb, ha a magyar mezőgazdasági mun­kás életszínvonalát emelni, biztosabbá és jobbá tudja tenni. A mezőgazdasági munkásság problémái­nak tárgyalásánál szükségesnek tartom meg­említeni a mezőgazdasági munkásközvetítés kérdését. Tudom, hogy ma is meg van szer­vezve a hatósági munkásközvetítés, amely a mezőgazdaság terén a mezőgazdaság és a föld­munkás kereslet és kínálat kiegyenlítését lenne hivatva elősegíteni, azonban az is bizo­nyos, hogy a jelenlegi szervezet mellett ez a szervezet ennek a feladatnak nem felel meg, aminthogy nem is felelhet meg. A hatósági munkásközvetítés jelenlegi szervei, az országos mezőgazdasági munkásközvetítő iroda és a vármegyei és községi mezőgazdasága munkás­közvetítő. Mivel ez az intézmény jelenlegi szervezetében a kitűzött célt nem éri el, szüksé­ges volna ezt az intézményt átszervezni és át­alakítani olyan módon, hogy a mezőgazdasági muinkásközvetítéssel a valóságnak megfelelő­leg gyakorlatilag is foglalkozzék. Minden hó­napban kétszer megjelennek ugyan azok a bi­zonyos kimutatások, amelyek a munkáskeres­letet és kínálatot tüntetik fel, azonban ennek a szervnek e kimutatás közzétételétől elte­kintve más gyakorlati haszna ebben a percben nincs. A munkásközvetítés hiánya és ennek következtében a szervezetlenség az oka annak, hogy az országban sok helyen, esetleg a Dunántúl munkáshiány, ia Tiszántúl pedig munkásfelesleg mutatkozik. Bizonyos, hogy ebben a kérdésben szervezéssel is sokat lehet segíteni. A mezőgazdasági munkásközvetítés, mint mondottam, ebben az országban teljesen szervezetlen. Ha a Dunántúl nagyabb köz­munkák indulnak meg, sok esetben előfordul, hogy a dunántúli mezőgazdaság nem kap meg­felelő munkást ugyanakkor, amikor a Tiszán­túl és az Alföldön nagy munikiásfelesilegek állnak rendelkezésre. T. Ház! Ha megnézzük az aratási szerző­déseket, akkor is látjuk ennek a kérdésnek rendszertelenségét és szervezetlenségét. A Du­nántúl igen gyakran 10—12—14 katasztrális hold esik egy-egy pár aratóra , míg Tiszán­túl vannak vármegyék, ahol ez az átlag a négy katasztrális holdat alig haladja meg. Ha az állam által előirányzott közmunkák nagyobb mértékben megindulnak, akkor lesz elsősorban szükség hatósági munkásközvetítésre. Tudom azt, hogy az ilyen (közmunkáknál ma is figye­lembe veszik a helyi munkapiacot és csak esetleges hiány esetén (hoznak távolabbról munkásokat. A munkáskereslet és kínálat t ki­egyenlítődését, a munkáskereslet és kínálat rendszerét azonban nem lehet az országos munkáspiac kérdéseivel ismeretlen munkaveze­tőkre bízni, hanem ezt intézményesen kell sza­bályozni. 86*

Next

/
Thumbnails
Contents