Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-272
^" Az országgyűlés képviselőházának 212. akár ő, áfcásr a gazdája megfizette az öregségi biztosítási járulókot, akkor korlátlanul megkapja azt, amit megérdemelt. Ha ő szorgalmával ós takarékosságával esetleg ingatlant is szerzett, bármekkora is az az ingatlan, részesüljön ebben a segélyben. A gazdasági cseléd, aki újévtől újévig állandóan alkalmazásban van* 52 hetet dolgozik, heti 20 fillérjével 1040 pengőt fizet be, vagyis ha 47 évig állandóan gazdasági cseléd, akkor összesen 489 pengőt fizet be. Közismert dolog, hogy a befizetett tőkét a kamatok minden 13 évben megkétszerezik. Bátran mondhatjuk tehát, hogy a 489 pengő kamataival együtt 1400— 1500 pengő körül jár, mire a gazdasági cseléd eléri a 65 évet. Lehet talán még 5—6 éve hátra, tehát nyugdíjképpen csak a pénzét kapja viszsza, legtöbben még azt sem. Az az 1400—1500 pengő, amelyet a kamatokkal együtt befizetett, teljes öt év alatt fogy el abban az esetben is, ha évente 224 pengőt adnak neki segélyként. Helyeslem, hogy az indokolásban pontosan iki van számítva, hogy aki 18 éves korától egészen 65 éves koráig teljesíti a befizetéseket, annak a járuléka évi 224 pengőt tesz ki. Ez megfelelő intézkedés abban a tekintetben, hogy mindenki látja, hogy a befizetett összeg nem vész el és ha hosszabb ideig fizeti a járulékokat, öreg korában többet kap vissza. Éppen ezért igen helytelen volna, ha a biztosítottak özvegyeiről nem gondoskodnánk. A mezőgazdasági munkások, cselédek nagyon kis százalékban érik meg a 65. életévet, a befizetett összeg igen sokszor teljesen a semmibe menne, ha semmiféle hozzátartozója nem kaphatná meg. Éppen ezért kívánatos lenne a törvényjavaslatot kibővíteni azzal, hogy a -biztosított felesége 50% erejéig igényjogosult legyen a férj halála után. Kívánatosnak tartom a t. Ház előtt szóvátenni a munkásoknak Németországba való kivitelét- Ez országos viszonylatban nem nagy áldás, sőt ellenkezőleg, nagy nyugtalanságot keltett. Amikor a lapok hozták, hogy munkások kimehetnek Németországba, minket képviselőket megrohantak a munkások minden részről, hogy ők is mennének. Mind szerettek volna Németországba menni, mert köztudomásúvá vált, hogy akik Németországban dolgoztak, 700—800, sőt 1000 pengő megtakarított pénzt is hoztak haza. Azért vagy nem kell kiengedni ezt a kicsi létszámot, vagy hasson oda a kormány, hogy minél több munkásunk mehessen ki, de még jobb, ha idehaza biztosítanak olyan munkalehetőséget, hogy ne irigyeljék a munkások azt a másikat, akinek a szerencse kedvez, hogy, kimehetett. Attól nem kell félni, hogy politikailag megfertőzik őket, mert hiszen az olasz munkások a háború előtt szintén állandóan külföldre jártak dolgozni, tavasszal kimentek és ősszel jöttek haza. Németországba, f Ausztriába mentek dolgozni, sőt Magyarországra is. Mégis a háborúban és a háború után, amikor az olasz nemzetnek és az olasz munkásoknak egymást meg kellett éortaniök, a legnagyobb készséggel megértették nemzetük, vezetőik hívó szavát Mélyen t. Ház! Helyes a kormány intézkedése, hogy a kisebb birtokosokat mentesíti a kötelező biztosítási összeg fizetése alól, mert hiszen általában azok nem is foglalkoztattak munkást. Ismerek ilyen 10—15 holdas birtokosokat, sokkal nehezebb helyzetben vannak legtöbb esetben,, mint a munkás. Legtöbbjük le van ülése 1938 február 22-én } kedden. 555 rongyolódva. Ha otthonukban megtekintjük őket megdöbbenve láthatjuk, alig van rajtuk gúnya, rongyokban élnek. Erre a szegény néprétegre tehát semmiféle újabb törhet kiróni nem lehetT. Ház! Ami a mlunkaalkalmak biztosítását illeti, helyes volt Tüdy Zoltán t. képviselőtársam felszólalása, illetve a kormányhoz intézett felhívása, hogy a szikes talajokat meg kell javítaná és koirmányrendalettel intézkedni kell etekintetben, mert a szikes talaj javítása nagy munkalehetőséget biztosít az Alföldön. (Megay Meissner Károly: Megvan a kormányrendelet!) Még több mint 800.000 katasztrális hold szikes talaj unk van, ennek megjavítása nemcsak egyéni érdek, hanem a nemzet érdeke is. (ügy van! jobbfelől.í Ha a megjavított szikes talajt a 'lehetőséghez képest gondozzuk, az többé nem fog elromlani, adófizetés szempontjából magasabb kataszter alá lehet venni, aminek majd ^ később a kincstár is hasznát veheti. Hasznát veszi azonban elsősorban a gazda, mert ha a hasznavehetetlen szikes talaját sárga földdel, digózássáL meghordják,, illetve megterítik, olyan porhanyóvá, o-yan jól megmunkálható vá válik, hogy felér a legjobb fekete földekkel. Éppen ezért a kormány erre a célra bizonyos összeget állítson be, amelyet a szákes talajok tulajdonosainak kölcsönadna ezeknek a talajoknak a javítására. Ezzel óriási munkaalkalmakhoz juttatná a munkásságot is. Közgazdasági szempontból sem járna rosszul a kormány ezzel a kölcsönnel, mert hiszen az a pénz nem maradna a gazdának a zsebében, hanem forgalomba kerülne, az állam pedig csak visszakapná ezt a kölcsönt. Mindezt figyelembeyéve, azt lehet mondani, hogy a kormány részéről nem is lehet hasznosabb beruházást elképzelni, mintha a szikes talajok javítására fordít bizonyos összegeket. Éppen ezért kérjük a földművelésügyi kormányt, hogy a költségvetésbe állítson be erre a célra bizonyos összeget. Ezt mi az eEeuzéki padokról is meg fogjuk szavazni, sőt üdvözölni fogjuk a kormányt azért a szociális intézkdésért. T. Képviselőház! Meg tudjuk érteni azt, hogy a kormánynak minden lépését meg kell gondolnia, különösen az olyan lépését, amely kiadással jár. Nagyon könnyű feleőtlen egyéneknek mindig többet és többet követelni, a kormánynak ellenben számolnia kell a lehetőségekkel. (Megay Meissner Károly: Mindenki felelős! Felelőtlen nincs! — Tüdy Zoltán: De azért akad néhány felelőtlen az országiban!) Ha a kormány szociális intézkedésekkel jön a Ház elé, azt mi ellenzéki képviselők is minden alkalommal meg fogjuk szavazni. Nagyon jól jegyezte meg gróf Apponyi György igen t. képviselőtársam, hogy ha a kormány esetleg propagandacélokból hozta is ezt a törvényjavaslatot a Ház elé, az mindegy, mi mindig elfogadjuk, ami jó és minden ilyen szociális intézkedést támogatunk. Eszembe jut az, hogy amikor a miniszterelnök úr kormányra lépett, kijelentette, hogy a gazdasági kérdéseket szociális tartalommal kívánja megtölteni. Ezzel tulajdonképpen megadta azt az irányt, ^ ; amelyen haladni kíván és ebben a munkájában nemcsak a kormány minden egyes tagjának és a mögötte álló pártnak, hanem a jóakaratú ellenzéki képviselőknek is támogatni ok kell. Éppen ezért mi ellenzéki oldalon ülő képviselők is elfogadtuk a kormány ilyen törvényjavaslatait és ha azokat talán