Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-272
550 Az országgyűlés képviselőházának 2? életerős, fiatal, rátermett munkás. Mi az értéke tehát ennek az egész aggkori biztosítási javaslatnak? Az egész csak látszat. Mit csináljon az az 50 éves munkás? (Végváry József: Menjen képviselőnek! — Propper Sándor: Nem lehet ez komoly kijelentés!) Neon lehet mindenki panamista képviselő. Elnök: Eairkas István képviselő urat rendreutasítom. (Propper Sándor: Hárommillió ember menjen képviselőnek? Hol maradna ön akkor? — Buchinger Manó: A francia forradalom előtt azt mondták neki, egyen szénát, ha nincs kenyér! — Propper Sándor: Ha nincs kenyere, egyen kalácsot!) Farkas István: Az a szegény mezőgazdasági munkás nem tud előremenni a ranglétrán és a szamárlétrán, mint a közbeszóló képviselő úr. (Kéthly Anna: Nem lehet mindenki ifjúsági vezér 50 éves korában! — Br. Vay Miklós: Hagyjuk a Népszavára!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, tartózkodjanak a közbeszólástál! Farkas István: A Népszava nem szorul a képviselő úrra és a kormányra és a képviselő úr csak támogassa azokat a Tápokat, amelyebet a nép pénzéből fizetnek. (Buchinger Manó: Látszik a szellemi nívóján, hogy nem olvassa a Népszavát!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni. (Véováry József közbeszól.) Kérem Végváry képviselő urat, maradjon csendben. (Propper Sándor: Olvassa csak el a Népszavát, hasznára lesz!) Farkas István: Nagyon szomorú, hogy amikor^ Magyarország törvényhozásában mezőgazdasági ^ szociálpolitikáról van szó, néhány ember a túlsó oldalon még mindig a múlt századbeli gondolatvilágban él, és azok, akiknek küzdeniök kellene azért, hogy a mezőgazdasági munkásság jóléte emelkedjék, egyszerűen nincsenek itt. (Dulin Jenő: Vagyunk olyanok is itt néhányan!) T. Képviselőház! Kétségtelen dolog, hogy a magyar mezőgazdaság átszervezése is igen fontos probléma. Ha valaki belemerül ennek a kérdésnek vizsgálatába és átnézi azokat a tanulmányokat, melyek e tekintetben rendelkezésre állanak és különösen figyelemmel kíséiri néhány előrehaladott mezőgazdasági állam viszonyait, a mezőgazdasági produktivitását, akkor megállapítja, hogy —- sajnos — minálunk az a ^bizonyos nagyobb mezőgazdasági intelligencia, az a bizonyos üzemvezetési, technikai és műszaki haladottabb berendezkedés nem áll azon a fokon, nincsen azon a magaslaton, amelyen lennie kellene. En még ma is tudok papi birtokról, melynek olyan jószágigazgatója van, aki ^negyven esztendeig filozófiát tanított egy középiskolában és azután nyugalomba vonulása után elment jószágigazgatónak. (Hertelendy Miklós: Hol van az?) Tessék kutatni a bencés apátság területén és meg fogja találni a képviselő úr a pannonhalmi apátság birtokán. Tessék elképzelni a technika mai fejlettsége, a mezőgazdasági üzemvezetés mai modern állása mellett, hogy a filozófia tanára negyven évi szolgálat után elmegy jószágigazgatónak. (Hertelendy Miklós: A bencések nagyon is értenek a dolgokhoz! —Zaj.) Ha megnézi nálunk a mezőgazdasági termelést egy dán szakértő, azt fogja mondani, hogy az csapnivalóan rossz. (Megay Meissner Károly: Nem lehet összehasnolítani minket Dániával!) Nem lehet ugye mást csinálni, mint a csendőrt ráuszítani a mezőgazdasági .munkásra: fogd 2. ülése 1938 február 22-én, kedden. be a szád és hallgass, ne szólj a napszámbér ellen, mert neked nem szabad megmozdulnod! De ha kell majd, akkor elvisznek katonának, védd meg a hazát, de saját haladásodért, saját magadért nem szabad egy lépést sem tenned, mert ebben az országban, te vagy a rabszolga, te vagy az, akinek hallgatni muszáj. Ez csak nem megoldás?! Szégyelhetik magukat azok az urak, akik ezt az álláspontot képviselik. Ez megcsúfolása a magyar népnek. (Hertelendy Miklós: De rosszul ismeri a népet! — Propper Sándor: Farkas is a nép fia, a föld fia, miért tagadják meg? — Hertelendy Miklós: Dacára, hogy onnan került ki, mégis rosszul ismeri! — Megay Meissner Károly: Micsoda jelszó az: a föld fia? — Dulin Jenő: Jó az a kifejezés, hogy a föld fia!) Akárhogy (mérgelődnek az urak, akárhogy akarják elviccelni a dolgot, hangsúlyozom,, szégyene a magyar törvényhozásnak, hogy ilyen semmitmondó törvényjavaslattal jönnek. De továbbmegyek. Szerintem ennek a, javaslatnak csak akkor lesz éretéke, ha lesz,, aki annak a végrehajtását sürgeti. A végrehajtás ugyanis annyira komplikált,, annyira lehetetlen állapotok származnak e javaslat rendelkezéseií bői, hogy senki sem fogja^ kiismerni anagát. Temesváry képviselő úr is rámutatott már arra, hogy ha egy napszámos ugyanazon a héten két gazdánál fog dolgozni, az egyiknél kedden, a másiknál csütörtökön, akkor a javaslat szerint az utolsó munikaadó gazdánál kell majd leróni a járulékot ós ebből, iteranésBatesen olyan komplikációk szármaanak majd, amelyeket m.a nem lehet ^előrelátni.. Céltudatosabban,, helyesebben kellene és . lehetnie megoldani ezt a kérdést. (Megay Meissner Károly: Hogyan?) Majd teszünk javaslatot a részleteknél. Sokkal egyszerűbben, sokkal céltudatosabban kellene ezt csinálni. Mert mi lesz ebből? Pörösködés. Tudjuk, hogyan -megy a dolog vidéken. A munkásnak nem adnak igaziat. Nem arra kellene törekedni, hogy szűkítsük a munkások számára a teret, hanem, biztosítani kellene elsősorban is a végrehajtás terén egy olyan önkoírmányzati szerv megalkotását, melyben a munkavállalók a munkaadókkal egy testületben volnának együtt és ezt a testületet önmaguk igazgatnák. Tessék megnőni, milyen volt Magyarországon azelőtt az ipari munkásbiiztosítás intézménye., mennyivel kevesebb volt annak az adminisztrációs 1 kö T tsége, mint a mai bürokratikus mamlnnt hi! vatalnak az adminisztrációs költsége. Azelőtt, | amikor az önkormányzat beleszólt érdeimiileg a • biztosítás ügyeibe, amikor az önkormányzat in; tézte az ipari munkások biztosításának ügyét, i az .adminisztrálás sokkal kevesebbe került, a l befolyt járulékokból sokkal kevesebb pénz ment ! improduktív célokra, mint ma. Ez nagyon fon; tos szempont. Ha már nem adtak a magyar : mezőgazdasági munkásságnak messzebbmenő ! képviseletet a mezőgazdasági kamarában,, akkor legalább azt adnák meg neki, hogy ebben az önkormányzati szervben, ebben a testületben befolyást gyakoroljon ezen hiányos és rossz törvénvnek a helyesebb végrehajtására. T. Ház! Állítom és bizonyítom, — de nem is kell bizonyítana, mindenki tisztában van vele, aki beleiát a mai magyar társadalom etetőbe;— hogy átt messzemenő földreformra^ betegség, baleset és: rokkantság esetére szóló, továbbá gyülekezési és egyesülési jogra volna szükség a magyar mezőgazdasági munkásság szamara. Ezt a jogot minden társadalmi réteg számára egyenlően kellene biztosítani, mert e nélkül
