Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-269
478 ' Az országgyűlés képviselőházának pénzekből tartják és minő propaganda céljára használják? 3. Megengedhetőnek tartja-e az igen t. kultuszminiszter úr, hogy egy ifjúsági mozgalom titkos pénzforrásából táplálkozzék és annak élén egy magyar egyetemi tanár álljon, jóllehet, ebben a társaságban nemzetgyalázásért elítélt egyének vannak, kik továbbfolytatják a nemzetre káros működésüket? Klein Antal s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Klein Antal: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Huss Richárd debreceni magyar tudományegyetemi tanár és a vezetése alatt működő úgynevezett »Volksdeutsche Kameradschaft« működéséről, munkájáról, agitáció járói a közelmúltban két, szerintem igen erős és fellebbezhetetlen ítélet hangzott el. Az első ítélet az volt, amelyet a bonyhádi választókerület németajkú, de hazafias, nemzethű polgársága mondott ki, (Élénk éljenzés és taps) mely ítélet nem az én személyem mellett szólt, de amely ítéletben leszögezte azt az álláspontját, ho<*v a Huss-féle irányzattal és a Volksdeutsche Kameradschaft irányzatával nem ért egyet, abból nem kór. T. Ház! A másik ítélet az volt, amelyet a német külügyi államtitkár úr múlt hó 24-én a Külügyi Társaságban itt a delegációs teremben mondott el, amely beszéd a német kormány hivatalos álláspontját képviselte, midőn ünnepélyesen deklarált álláspontokat, amely álláspontok az országban mindenütt a leg- I nagyobb megelégedést keltették s amelyekben j a leglojálisabban, a -'egkorrektp'bben és vala- j mennyiünk által elismert módon intézte el ezt | a kérdést. Ugyanakkor azonban a német külügyi államtitkár úrnak ebben az ő beszédében tett megállapításai ítéletet is jelentettek a Huss Richárd vezetése alatt álló irányzattal szemben. (Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Szórói-szóra vagyok bátor felolvasni errevonia'tkozól&ig Bohle álliauntitkár úrnak a szavait (olvassa): »Különbséget' kell tennünk a külföldön élő németek között és a kisebbségi németek között. A nemzeti szocialista, pártnak nem az a feladata, hogy a kisebbségig németeket megszervezze^ ellenben azt mondja, hogy »nines hőbb kívánsága Németországnak,, mint az, hogy a magyarországi német kisebbség a magyar á^lam hű alkatórésze legyen. A harmadik birodalom soha nem várta vagy óhajtotta, hogy a magyarországi németség más legyen, mint a magyar állam hű és lojális alkotó része. Ha egyesek vagy illetéktelen körök kísérletet tennének arra, hogy a magyarországi németséget a magyar állam ellen izgassák, nyomatékosan biztosíthatom önöket, hogy nemeit részről a legékesebben elítélik az ilyen • mesterkedéseket. A német birodalom nem engedi meg, hogy a Magyarországgal való viszonyát a politikai fantaszták magánkirándulásai a legcsekélyebb mértékben is megzavarják. A német birodalom ' érdeklődése a magyarországi németség iránt nem politikai, hanem tisztán kulturális jellegű.« Ugyanakkor megállapítja azt, hogy a magyarországi németségnek kell lenni annak a hídnak,^ amely a két nemzet közötti jóviszonyt biztosítja és fenntartja. Ez téliesen korrekt megállapítás, amely egyben ítéletet is jelent ezeknek a politikai fantasztáknak magánkirándulásaival szemben. 269. ülése 1938 február 16-án, szerdán. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon, középen és a baloldalon.) Amidőn itt két, szerintem jogerős és megfellebbezhetetlen ítélet hangzott el, iákkor ón kérem ezeknek az ítéleteknek végrehajtását és a végrehajtásra egyedül illetékesnek a m. kir. kormányt és annak elsősorban kultuszminiszterét tartom, akit szerencsénk van látni ennek a kérdésinek tárgyalásánál. r T. Ház! Amdőn ezt a kérdést idehozom, méltóztassanak meggyőződve lenni, engem pártpolitika semmi tekintetben nem vezet; {tietyesiés.) ez nem pártpolitikai kérdés, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon, középen és a baloldalon.) sem a jobb old alnaik, sem a baloldalnak nem kérdése, ez országos ügy, nemzeti ügy, magyar ügy és ezt a kérdést igenis itt, a közvé.eimény előtt, a közvélemény nyilván or.sága e.őtt végre tisztázni kell. És én szükségesnek tartanám, — éppen talán az én ^ztLiuöiyerauiel fogva — hogy bár hallaná meg ezeket a szavaimat a német birodalom is, mert magam is súlyt helyezek arra, hogy Magyarur^ag és Németország között a legmesszebb<menő jó viszony tartassék fenn, amely semmi körülmények között és sehonnan meg ne zavarta—ék. (Elénk helyeslés.) Ugyanakkor t. Ház, kijelentem, hogy soha, sem én magam,, sem azok az urak és barátaim, akik ebben a kérdésben egyek vagyunk úgy a jobb-, mint a baloldalon, nem vindikáltuk magunknak azt, hogy mi a németségnek itt fuhrerjei vagy vezetői legyünk. (Ügy van! jobbfelöl) De ugyanakkor tiltakozunk az ellen, hogy minket — és ezt most pártkülönbség nélkül mondhatom — a túloldalról PintéiLászló barátomat, erről az oldalról Gratz Gusztáv t. képviselőtárisamat, itt pedig Riesz Ádám és Láng Lénárd barátaimat úgy állítsanak be a sajtóban, különösen a külföldi sajtóban, mintha árulói és renegátjai volnának itt a németségnek. Ez ellen tiltakoznunk kell. Ugyanakkor azonban tiltakoznom kell az ellen is, hogy ezek a jó urak, Huss Richárd és a vezetése alatt, álló Volksdeutsche Kameradschaft magát olyan színben tüntesse fel Németország felé mintha ők volnának itt a Magyarországon élő német kisebbségnek vezetői. (Zaj.) Az a két nyilatkozat, amely elhangzott és — büszkén állítom — a legtisztább választás; amely valaha Magyarországon volt, (Br. Berg Miksa: Ez biztos!) garanciák és biztosítékok arra, hogy ez a nép és ez a németség, amely itt él ebben a honban, Magyarországon nem kívánja és nem akarja semmi tekintetben, sőt nem is engedi és nem is tűri, hogy a németség és a magyarság közé éket verjenek. (Helyeslés balfelöl.) T. Képviselőház! Ugyanakkor azonban volna még egy-két szavam és szeretném, ha ezt Németország felé is meghallanák: Tiltakozunk az ellen, hogy ezek a jó urak Németországban és a német illetékes körök előtt magukat úgy tüntessék fel, mintha ők volnának a németség vezetői, mi pedig annak árulói, mert mi soha nem szegy eltük, hanem büszkék voltunk arra, hogy német anyanyelvű, sváb szülőknek vagyunk gyermekei, de mindenkor súlyt helyeztünk arra, hogy ebben az országban, amely nekünk pozíciót, kenyeret, mindent adott, a legjobb viszonyt, a megértést, a szeretetet hirdessük. Ugyanakkor tiltakozunk az ellen, hogy Huss Riohárd és társai — voltaképpen nem mint személyek, de mégis meg-