Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-269

Az országgyűlés képviselőházának 269. ülése 1938 február 16-án, szerdán. 457 tán átmenetileg kimondta,-. A megállásból származó bajok azonban pár éven belül jelentkeztek. Baj történt egyrészt azáltal a tény által, hogy a Rábaszabalyozó Társulat megengedte azt, hogy az általa kiépített elsőrangú vízcsatornákba a magán érdekeltségeik saját költségükön bevezethetik saját belvizeiket és saját költségükön a csatornarendszert kiépíthették, másrészt pedig azáltal, hogy a világháború alatt és után elposványosodott és benőtt csatornákat egy ötéves terv keretében kibővítettéi korszerűen kitisztította és ezáltal a víz gyors lefolyását az alsó szakaszok felé biztosította. Harmadszor pedig azáltal történt baj, hogy nincs földje sem ós oda van a kifizetett örökösödési illeték is. Teljesen észszerűtlen és méltánytalan, hogy az állam által kiosztott földeknél, amelyek csak több mint 40 év mulya lesznek kifizetve, szintén le kell vonni az örökösödési illetéket. Méltóztassék gondoskodni arról, hogy az örökösödési illetéket ezeknél a földeknél csak akkor kelljen megfizetni, amikor már biztos az, hogy ki kapja a földet, ha a vételár már teljesen ki van egyenlítve. Háromnégy kézen megy keresztül egy föld, amíg egy kézben végre megállapodik. Nem lehet ilyen terhet kiróni, amíg a tulajdonjog nincs megoldva. Észszerűtlen ez azért is, mert esetleg az örökös éppen azért nem tudja fizetni a járadékot, éppen azért veszti el a földet, mert az örökösödési illetéket kifizette. A haszonélvezeti ingatlannál is megvan az, hogy ha valaki haszonélvezettel terhelt ingatlant vesz, az örökösödési illetéket és egyéb terheket csak akkor tartozik megfizetni, ha a haszonélvezet lejárt. Ennek mintájára meg lehetne csinálni, hogy a még ki nem fizetett folderformföldek után az örökösödési Heteket majd csak abban abban az időben fizessék meg, amikor annak vételárát kifizették. Kérem a pénzügyminiszter úr kedvező intézkedésétElnök: Az interpellációt' kiadjuk a pénzügyminiszter úrnak. Következik Frieke Valér képviselő úrnak a földmívelésügyi miniszter úrhoz intézett interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláeió a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz a Rábaszabályozó Társulat ügyei tárgyában. Tudomásul bír-e a földmívelésügyi kormány azokról az állapotokról, amelyek a Rábaszabályozó Társulat önkormányzatában lábrakaptak? Hajlandó-e a földmívelésügyi kormány a kisebbségben maradt ártérbirtokosság érdekeinek megvédése és az ezzel kapcsolatos igen jelentékeny nemzetgazdasági értékek pusztulásának megakadályozására az érdekeltségeket, teljes anyagi ós erkölcsi támogatásban részesíteni ?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Frieke Valér: T. Ház! A Kis-MagyarAlföld medencéjében alakult a múlt század második felében Magyarország legnagyobb vízitársulata, a Rábaszabályozó Társulat. Ez a vízrtársqilat 390 ezer katasztrális íhold ártérrel Magyarország három vúmegyéjének víztelenítéséről tartozik gondoskodni és egy rendkívül komplikált vízrendszernek hét folyóját szabályozta. Azonkívül a közismerten nagy víz területű Fertő-tónak és az ezzel kapcsolatos Hanság-medencének a vízszabályozásról is gondoskodni tartozik. Ez a vízszabályozó társulat egy_ fél évszázadon keresztül rendkívül elismerésre méltó módon megfelelt kötelezettségének. 1931-ben a mezőgazdaságot sújtó rendkívül nehéz viszonyokkal kapcsolatban, ártéri járulékát leszállította katasztrális holdanként át'agosan 84 fillérre, és kimondta azt, hogy a nehéz gazdasági viszonyok közt a további fejlesztéstől eltekint. Altalános elv az, hogy az élet csak addig élet, míg haladunk, a megállás pedig halált jelent. A megállás hibájába esett, úgy látszik, a Rábaszabályozó Társulat^ is, amikor ezt az határozatát a gazdasági erők kényszerűsége folyKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XVI. a Hanság-csatornát, amely 20—30 éven keresztül már egy deci vizet sem szállított, mert teljesen be volt nőve náddal és el volt iszaposodva, víz szállítására alkalmassá tette. Ez a Hanság-csatorna ma 4'5—14 köbméter vizet hoz másodpercenként, és ezzel a kisebb befogadóképességre berendezett alsó Rábca-szakaszon f a víz továbbszállítását majdnem lehetetlenné teszi. Távol áll tőlem az, hogy a Ráfoaszahályozó Társulat mérnöki karát, vagy vezetőségét akarnám ezzel a mai interpellációmmal illetni, mert ez a vezetőség tényleg a helyzet magaslatán áll és a rendelkezésre álló anyagi eszközök korlátain belül mindent megtesz, ami emberileg tőle telhetik. A bajokra, mégis rá kell azonban mutatnom, mert egy olyan nagy mezőgazdasági érdekeltség kiált segítség után, amelynek 1937-ben kimutatott évi nemzetgazdasági kára 9 millió pengőt tett ki. Ez a 9 millió pengő pedig úgy adódott, s ezt talán leginkább a, kormánypárton ülő gazdaképviselők fogják érzékelni tudni, hogy 70.531 kat. hold mezőgazdasági terület állott még 1937 május 15-én víz alatt és 42.144 kat. hold őszi vetést ölt ki a vízáradat. Sajnos, akkor hivatkozhattunk arra, hogy a rendkívüli csapadékmennyiségek ebben az esztendőben egészen szokatlan módon felduzzasztottak a belvizeket, de ma, 1938-ban, sajnos, megint ugyanott állunk, ahol akkor állottunk. Keresnem kell tehát az okokat, hogy mik idézik ezt elő s a kormányhoz kell fordulnom sürgős és hathatós orvoslásért. Elsősorban is Gyimót község problémájával szeretnék röviden foglalkozni és rá akarok mutatni a következő dologra. A Pándzsó-ér érdekli ezt a községet. A Bakony nyúlványaiból folyik le a Pándzsó-ér és torkollik a Rábába. A Pándzsó-eret szabályozták, s most az összes kis mellékpatakokból az a víz, amely azelőtt egy hét leforgása alatt jutott csak el a torkolathoz, az egyenes medreken rohamosan zúdul le. Minden nagyobb esőzés után ez a község jóformán víz alá kerül abban az esetben, ha a Rábán csak középszerű vízállás van, mert az ott levő kis zsilipet akkor be kell zárni, és előadódott az a helyzet, hogy például az elmúlt esztendőben a községnek 2200 kat. holdat kitevő határából 1800 kat, hold síkvíz alatt volt. (Egy hang a jobboldalon: Bet tenetes!) T. Ház! Ha meggondoljuk azt, hogy ez évente Öt-hatszor megismétlődik, éppen a felső szakaszok szabályozása folytán és a torkolati művek hiányában nincs lehetőség arra, hogy a víz továbbíttassék, akkor azt mondom, hogy miután ez a község katasztrófának néz elébe, tehát sürgősen segíteni kell rajta. Második probléma a Marcal-folyó problé70