Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-269

Áz országgyűlés képviselőházának 5—5% engedményben részesítette. A gyermekek számára tekintettel adott 5—5% mérséklés összegszerűsége szempontjából nem jelent különbséget az, hogy a mérséklést a megváltási árból, — amint azt a t. képviselő úr kívánja — vagy pedig — amint a fennálló jogszabályok rendelik — az évi szolgáltatásból engedélyezzük, minthogy azonban a mérséklésnek a családvédelem elvének helyes alkalmazása mellett a gyermekek számához kell igazodnia, s ha a gyermekek száma növekszik, magasabb kedvezményt kell adni, ennélfogva az az eljárás a helyes, hogy a kedvezményt a mindenkori állapotnak megfelelően az évi szolgáltatásból adjuk. A javaslat teljesítése egyébként nem jelentene az eddigivel szemben több kedvezményt a juttatott számára, a pénzügyi hatóságoknak azonban igen nagy munkatöbbletet okozna, mert a gyermekek számának változásaihoz képest esetleg évenként kellene a megváltási árat s az annak alapján járó évi szolgáltatást az egyes juttatottaknál megállapítani. Nem indokolt a kedvezménynek olyértelmű kiterjesztése sem, hogy a harmadik s minden további gyermek után megadott 5—5% mérséklés f helyett a juttatott minden, tehát az első és második gyermek után is megkapja az 5—5%-os mérséklést, mert a kedvezmény célja éppen a többgyermekes családok jutalmazása. ad 4. Az aránytalanul magas házhelyárak további mérséklése tekintetében újabb intézkedésre szükség nincsen, mert a még mindig aránytalanul magas házheryárak mérséklésére a 2000/1937. M. E. számú rendelet 7. és 11. §-aiban foglalt rendelkezések lehetőséget nyújtottak. [/:•'• I ad. 5. A földhöz- és házhelyhezjutottakat a hatóságok mindenkor a legméllányosabb elbánásban részesítették s a juttatott föld után őket terhelő évi szolgáltatások meg nem fizetése miatt kényszerintézkedésként a juttatott ingatlan birtokából való kimozdítást a legritkább esetben, egész szórványosan, csak akkor alkalmazták, ha a juttatott a fizetési készségnek semmi jelét nem adta, illetőleg nem tett eleget ama méltányosan megszabott részletfizetési kötelezettségének sem, amelyet megfelelő okok alapján a hátralékos tartozása kiegyenlíthetése^ végett részére engedélyeztek. Ha a kimozdítás (folytán megüresedett ingatlant más — arra érdemes egyén — részére jogerősen tovább juttatták s az új tulajdonost már birtokba is helyezték, a részére juttatott földet tőle elvenni csakis szerzett jogának megsértésével lehetne. Nagyon igazságtalan és méltánytalan eljárás volna azonban, hogy a jó fizető új juttatottól azért vétessék el az ingatlan, hogy annak birtokába a semmi fizetési készséget nem tanúsított s éppen azért kimozdított régebbi juttatott helyeztessék vissza. ad 6. Elemi kár esetében a földhöz jutott az évi szolgáltatásokból a földadó minden törölt harmada után 20—20%-os mérséklésben részesül, amelynek összegét külön kérelem nélkül, hivatalból kell megállapítani és a földhöz jutott kérheti azt is, hogy az elemi károsodás évében az évi részletből csupán a mérsékelt kamatnak megfelelő összeget fizethesse. ad 7. A megüresedett ingatlanok továbbjuttatásánál elsősorban az az irányadó, hogy az olyan földmíveléssel foglalkozók meglévő birtoka egészíttessék ki, akik m eddig is eleget tettek a részükre már előbb juttatott földért járó fizetési kötelezettségüknek. A cél az, hogy bizonyos észszerű mértékig elősegítsük egy '9. ülése 1938 február 16-án, szerdán. 443 erősebb törpebirtokos réteg kialakulását. Az ingatlanoknak megüresedését a községi elöljáróság közhírré teszi, azoknak részére juttatását bárki kérheti, így a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának módjában áll a juttatásért folyamodók közül az arra legalkalmasabbat kiválasztani és megakadályozni azt is, hogy (megüresedett ingatlanok arra érdemtelenek kezében halmozódjanak. Hangsúlyozom azonban, hogy nem kívánom megakadályozni és a magam részéről is helyesnek tartom azt, hogy a bármely okból megüresedett ingatlanok juttatása útján életerős törpebirtokos osztály alakuljon ki s éppen ezért a gazdasági albizottságok ilyenirányú működését elő kívánom segíteni. Az előadottak alapján az említett 2000. 1937. M. E. számú kormányrendelet kiegészítését nem tartom szükségesnek, mert ennek a rendeletnek a t. képviselő úr interpellációjának elmondása után történt végrehajtása során is arról győződtem meg, hogy a földhözés házhelyhezjutottak tartozásainak annak alapján történt rendezése általában megnyugvást keltett. Budapest, 1938. évi január hó 11-én. Dr. Fabinyi Tihamér s. k.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úr válasziát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. •••'...' i t\ Következik a pénzügyminiszter úr válasza Vázsonyi János képviselő úr interpellációjára. Kérein a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): »Válasz Vázsonyi János országgyűlési képviselő úrnak a m. kir. pénzügyminiszterhez a tiszt; viselők karácsonyi segélye tárgyában 1937. évi december hó 7-én előterjesztett és az 1937. évi december hó 15-én elmondott szóbeli interpellációjára. Vázsonyi János dr. országgyűlési képviselő úr interpellációját a köztisztviselők nehéz anyagi helyzetének előadásával vezeti be. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítanom, hogy a kormány elég tanújelét adta, hogy különös gondot kíván fordítani a köztisztviselők anyagi helyzetének javítására. Amikor először volt módjában a köztisztviselők érdekében valamit tenni, a nagyobb családú köztisztviselők pótlékát emelte fel. Az államháztartás anyagi helyzetének javulásával a következő lépés, amit a kormány a köztisztviselők érdekében tett, r az 1938. évi január hó 1-én életbelépett tizetesemelés, amels

r a köztisztviselők összességének érdekeit tartotta szem előtt. Ebből a fizetésemelésből származó kiadási többlet évi 177 millió P-t tesz. Ezenfelül utalok az alkalmazottak betegségi ellátása és tisztviselői kölcsönben való részesítése tekintetében tett több intézkedésre. A képviselő úr szerint helyesebb lett volna a legutóbbi százalékos, lineáris fizetésemelés helyett megkülönböztetést tenni a fizetésemelésnél a családos és nem családos köztisztviselők között. A fizetések csökkentése is lineárisan a családi állapot figyelembevétele nélkül történt. Erre való tekintettel tehát a 7000/1937. M. E. számú rendelet is, — melynek célja a legutolsó fizetéscsökkentő rendelet hatályon kívül helyezése volt — természetszerűleg a százalékos, lineáris emelés elvén alapul. A képviselő úr kívánja továbbá, a családi pótlékok teljes és korlátozás nélkül való visz68*