Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-269

426 Az országgyűlés képviselőházának tett hűséges imiagy annak, gróf Károlyi Sándornak emlékezetét, iaki egy féli évszázad előitt megkeizdeitt önzetlen munkájával egységbe kovácsolni törekedett a magyar gazdatárisadalmiat. Ebbe iaz ünneplésbe kapcsolódik hele a magyar hitelsiziövetkezeti mozgalom négy évitizedes fordulója is. Figyelemmel gróf Károlyi Sándor egyetemes^ neimizeti érdeket' szolgáló közéleti munkásságára és itt a törvényhozás e Házában is 25 esztendőn át kifejtett, a magyar nemzet (érdekeit és jövendőjét mindig gianidosian mérlegelő, a magyatr föld rajongó szerelte tének jegyében lefolyt tevékenységére, :amikor róla emlékezni kötelességemnek tartom, indítványozóim, hogy néhai gróf Károlyi Sándor emlékét ési a fél évszázados évfordulót jegyzőkönyvünkben Örökítsük meg. (Helyeslés. — Taps.) Méltóztatnak javaslatomat magukévá tenni? (Igen!!) Ha igen, azt elfogadottnak jelenítem ki. Bemutatom a t. Háznak Klein Aintal képviselő (úr levelét, amelyben ' a bonyhádi választókerületben országgyűlési képviselővé történt megválasztása következtében a Tolna váranegye tolnai választókerületében bírt képviselői ímjJigibiaatásiáról lemond. A lemondást a Ház tudomásul veszi. Ezzel kapcsolatban a t. Ház tudomásaira hoBoan, hogy az ilymódon megüresedett toilnai választókerületben az új választás elrendelése iránt szükséges intézkedések megtétele végett a belügyminiszter urat a mai napon megkeresem. , | í : ! ! í i A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök úr átiratát, amelyben tudatja, hogy yz 1929. évben Genfben tartott nemzetközi munkaügyi egyetemes értekezlet által a hadon szállított nehéz csomagok súlyának megjelölése tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló ós az országgyűlés két Háza által alkotott törvény mint 1938. évi V, törvénycikk az Országos Törvénytárhian kihirdettetett. A Ház a (bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerinit' következik ia cukor gyártásának; és eladásának szabályozása tárgyában Londoniban 1937. évi május hó 6-án kelt nemzetközi egyezmény .becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Méltóztatik a törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is elfogadná? (Igen!) Ha igen, a törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is elfogadottnak jelentem ki, s azt tárgyalás é»- 'hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszem át. Napirend sBerint következik a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (Iram.: 545, 551.) Az előadó urat, báró Urbán Gáspár képviselő urat illeti a szó. Br, Urbán Gáspár előadó: T. Képviselőház! A volt világháború utáni időkben világszerte, elsősorban pedig Európában tapasztalható, folytan fokozódó nacionalizmus erőt vett valamennyi nemzeten. Ez a nacionalizmus a különböző társadalmi (rétegekben felfejlődő ós felelevenedő sízolidarizmusnaík a kifejezője. 269. ülése 1938 február 16-án, szerdán. Annak a szolidairizmusnak, arnlely a múltban is alkalmas volt arra, hogy különböző foglalkozási ágakat, különböző társadalmi rétegeket egy magasiztosabib cél érdekében belsőleg elválaszthatatlanul össizekapesoljom. Miután pedig minden szociális intézmény, így az e-Őttünk fekvő törvény javas lat is a sorsköz ősségre ébredt társadalom szolidarizmusában fogant,meg, könnyen érhető tehát az a nagy fejlődés, az a lendületes haladás, amely éppen a világháború óta eszekben a niemizetekben. a szociális alkotások terén tapasztalható völ!h Hazánk^ amely a világháború után függetlenné vált és felszabadult .a különböző áldatlan politikai harcok alól, ezt a hiányt fokozottabban érezte, érezvén e téren azokat az évszázados mulasztásokat is, amelyeket a mai nemzedék hivatott jóvátenni. T. Ház! Mielőtt a törvényjavaslat tárgyalásába és isimertetésébe fognék, annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy a szociális gomdoiskiodást hazánkban elsősoriban mezőgazdiasági téren már régiem haladottabb formájában lehetett volna megvalósítani, ha a háború után elkövetkező idők, a forradalom, a közeknultban pedig a miniket is végiigseprő gazdaságii válság ezt nem akadályozta volna meg. In concreto a törvény javaslatról saólva, méltóztassék megengedni, hogy mindenekelőtt megállapítsam azt, hogy az utóbbi esztendőkben tárgyalt törvényjavaslatok közül talán egyiknek sincs olyan erős erkölcsi alapja, mint ennek az lelőttünk fekvő törvényjavaslatnak. Ez a törvényjavaslat, melynek jelentőségét fokozzák a mai igen nehéz munkaviszonyok s amely a mezőgazdasági szociális biztosítás terén, kíván hatalmas lépéssel 'előbbrejutni, célul, tűzte ki nemcsak a legszelbb emberi urunlka megbecsülését, haniem ugyanennek a munkának a jutalmazását is. Az eaniberi munka jutalma pedig megköveteli azt, hogy gondoskodás történjék miindazoíkiról, akik 'becsülettel állták meg helyüket a munka terén, elsősoríban a nemzeti munlka terén, (gondoskodás történjék ezekről elsősor. ban fcorosalblb éveikben,, munkaképtelenségük bekövetkezése idején. Ezek a kiöregedett és munkaképtelenné vált (mezőgazdasági munkások ugyanis eddig viagy a közületek eltartására szorultak, vagy pedig rokonaik körében kerestek menedékhelyet. Miután azonban mindannyian jól tudjuk, hogy sajnos,, egyrészt közületeink sincsenek aJblban a helyzetben, Ihogy ezekről kielégítően gondoskodni tudjanak, — hiszen a legtöbb esetben imaguk is a legnagyobb anyaga gondokkal és zavarokkal küzdenek — másírészít pedig a rokonok a legtöbb ' esetben szintén a mezőigazdasági munkavállalók körébal, tehát ugyancsak a legszegényelblb nóptrétegből kerülnek ki, könnyen érthető, .hogy sem a közületek eltartása, sem pedig a ^rokonoknál váló tengődés nem jelent kielégítő megoldást ezeknek a rokkanttá vált imunkásofcnak a számára. T Ház! A szociális gondoskodás terén mindenütt, így hazánkban is az első lépés a szervezetlen jótékonykodás volt. Ezt. követte későblb a szervezett, vagyis intézményes jótékonyság, 'amelyről, ha imeg is emlékezünk, meg kell állapítanunk,, hogy bájr a karitász keretében igen sok értékes szogálatot tett a nelmizetnek, mégis a fejlettebb társadalmi élet keretében hamarosan elégtelennek bizonyult. Az intézményes jótékonyságnak későbbi és már