Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-268
Az országgyűlés képviselőházának 268. ülése 1938 február 15-én, kedden. 423 ténelmi helyzetében még akkor sem volnánk abban a helyzetben, hogy az ebből eredő pluszt a cukorkérdés megoldására fordítsuk. En ezt rendkívül fontosnak tartom, mert méltóztassék elhinni, hogy az ellenkező esetben nekem a legkönnyebb volna a helyzetem, ha nem kellene ezt <a nem rokonszenves álláspontot védenem; de védenem kell, ha fáj is a szívem, hogy ebben a tekintetben neon cselekedhetem különösen a magyar agrárlakosság javára, de újból meg kell mondanom, hogyha ez lehetséges volna vagy lehetséges lesz, akkor, sajnos, ennél a nagyon fontos cukorikérdésnél is sokkal fontosabb, égetőbb és rangsorban előbb következő kérdések megoldására kellene a többletet fordítani. Azt hiszem, hogy t. képviselőtársaim megértenek engem és méltóztatnak ennek az érvelésemnek igazságosságát és jóhiszeműségét az egész országban pártkülönbség nélkül elismerni. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől — Matolcsy Mátyás: így nem lehet adóreformot esdnálni, ha mindenre negatív a válasz!) Ez a helyzet a cukorkérdésben. Egyelőre csak ama közvetítő megoldásoknak, amelyek csak cseppek a tengerben, kiszélesítésével tudok valamit tenni, amelyeket eddig is alkalmaztunk. Nevezetesen biztosítottuk azt, hogy a két évig terjedő életkorban lévő csecsemők és kisgyermekek közül, akik erre rászorulnak, egyetlen egy se maradjon az orvosilag megállapított szükséges eukoraiennyiség nélkül és ezt a, Zöldikeresztakción keresztül ingyen juttatjuk. (Felkiáltások balfelől? Hány vagónf) Nem az a három vagy négy vágón, amelyet (méltóztatott említeni, mint évi mennyiséget, hanem ennek tízszerese volt eddig szétosztva. A cukorgyárak is mindig készséggel rendelkezésre állnak. Ezt az akciót fokozatosan ki fogjuk bővíteni. (Andaházi-Kasnya Béla: Milyen árban?) Ezt ingyen kapják. Tudom én ázat, hogy ez nem megoldása a kérdésnek. De méltóztassanak nekem elhinni, ~ és ez már a bizalom és részemről a tisztesség kérdése — hogy én abban a nehéz helyzetben, amelyben az ország van — mert mi történelmi feladatok előtt is állunk —.nem tudok ma, a cukorkérdés megoldásáról becsületesen mást mondani, mint amit elmondtam. (Elénk helyeslés és taps jobbfelől. — Rakovszky Tibor: A cukorgyárakat nem lehetne jobban megfogni? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadnák, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség! A Ház többsége a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. .Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: A Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Báró Urbán Gáspár képviselő urat, mint előadót illeti a szó. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI. Br. Urbán Gáspár előadó: T. Ház! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, nem kevésbé pedig az előadandó törvényjavaslat igen kiterjedt anyagára, tisztelettel kérem, hogy az ismertetést a Ház következő ülésére halaszthassam el. Elnök: Az előadó úr kérése házszabályszerű. Méltóztatnak aJhhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor napirendi javaslatomat teszem meg és javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki a ma letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasását, továbbá a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) Elfogadottnak jelentem ki. Jelentem, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Kérem ezért a jegyző urat, hogy az interpellációs könyvet felolvasni szíveskedjék. Szeder János jegyző (olvassa): »1. Esztergályos János — a belügyminiszterhez — hadikölosönjegyzők panasza tárgyában. 2. Csoór Lajos — a pénzügy-, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — a vagyontalanok egyházi terhének behajtása tárgyában. 3. Csoór Lajos — a pénzügyminiszterhez — a földreform útján juttatott földek örökösödési illetéke tárgyában. 4. Frieke Valér — a földmívelésügyi miniszterhez — a Kábaszabályozó Társulat ügyei tárgyában. 5. Sehandl Károly — a földmívelésügyi miniszterhez — a marcalvölgyi községek mezőgazdaságának a fokozódó s mind sűrűbben visszatérő árvízkárok folytán fenyegető pusztulásáról s annaik: elhárításáról. 6. Gr. Festetics Sándor — a belügyminiszterhez — a szabadkőművesség tiltott működése tárgyában. 7. Éber Antal — a belügy- és a pénzügyminiszterhez — a főváros lakosságának adókkal való túlterhelése tárgyában. 8. Takács Ferenc — az iparügyi miniszterhez — Hódmezővásárhely és Szeged városok villamos-áramfejlesztő telepeinek csatlakozása tárgyában. 9. Payr Hugó — a külügyminiszterhez — az erdélyi magyarok sorsáról. 10. Payr Hugó — a belügyminiszterhez — a budapesti közbiztonsági viszonyok romlásáról. 11. Payr Hugó — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — egy alapítványi ház különös bérbeadása tárgyában. 12. Vázsonyi János — a kormányhoz — a választójog reformjának tárgyában. 13. Tobler János — a belügyminiszterhez — a pestkörnyéki rendőrségi létszám sürgős felemelése tárgyában. 14. Klein Antal — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — Huss Eichárd debreceni magy. kir. tudományegyetemi tanár hazafias szempontból káros s egy magyar egyetemi tanári állással összeférhetetlen működése tárgyában. 15. Baross Endre — az iparügyi miniszterhez — a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt. körül felmerült hírek és gazdasági életünk fonákságai tárgyában. 65
