Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-265
380 Az országgyűlés képviselőházának 26 kalmazottak közül 59, összesen 1214 ifjú már végleges elhelyezkedésben, végleges állásban van, részben ezek között egészen csekély számmal vannak olyanok, akik kiestek akár elhalálozás, akár más okok következtében. 1214-en tehát a 2005-ből végleges elhelyezést találtak. Ezek közül az első és későbbi alkalmazottak közül tehát jelenleg 283 olyan fiatalember van alkalmazásban, aki 1934-ben lépett szolgálatba. Ezeknek a javadalmát az eredeti 80 pengőről január 1-től kezdve 140 pengőre emeltük fel. (Éljenzés.) Az 1935. óta alkalmazásban lévő 194 fiatalember díjazását 80 pengőről 120 pengőre, az 1936-ban alkalmazott 188-ét pedig 100 pengőre emeltük fel. Az 1937 óta alkalmazott 126 fiatalember és a most alkalmazás előtt álló 59, — mert ennyi üresedés van — nem 80, hanem az időközben történt 5 százalékos emelésnek megfelelően 85 pengő kezdő díjazásban fog részesülni s ez az elhatározásunk a jövőre nézve is érvényes, vagyis aki a jövőben betölti 1— 2—3 szolgálati évét, az automatikusan meg lógja kapni ezt a magasabb fizetést. Ebben a ikeretben természetesen azok a fiatal tanári szolgálatot teljesítő ideiglenes alkalmazottak is előléptetéshez jutnak, — még* pedig 94-en — akik eme akció során jutottak alkalmazáshoz. Az ő jövendő sorsukat illetőleg a képviselő úr második kérdésére van szerencsém a t. Háznak bejelenteni, hogy a, jövő évi költségvetés előkészítése során folyamatban van ezeknek az állásoknak három éven belül szukcesszive rendes gyakornoki állásokká való átalakítása, úgyhogy ez a 850 ideiglenes alkalmaztatás fokozatosan állandó gyakornoki alkalmazássá válik. így tehát már a jövő kölítség-vetési évben körülbelül 400 fiatalember végleges gyakornoki kinevezése lehetővé válik, ami immár az ő számukra 140—180 pengős havi rendes illetményt biztosít és egyúttal a rendes, fokozatos előlépésre való jogot és kiváltságot is megadja. Ami az Adob.-os, illetőleg a kormányekció keretén kívül alkalmazott helyettes óraadó tanárokat illeti, ennek az óraadó helyettes tanári rendszernek egész intézményére nézve kijelentem a t. Ház előtt, hogy annak nem vagyok barátja, azt ideiglenes megoldásnak tartom s^ minden törökvésem arra irányult és arra irányul a jövőben is, hogy mihelyt lehetséges, ezeket, a'z óraadó helyettes tanári állásokat beillesszük az úgynevezett helyettes tanári státusba. (Helyeslés.) Egyelőre azonban törekedni fogok a pénzügyminiszter úrral egyetértően arra, hogy a jövő költségvetésben e fiatalemberek helyzetét fizetésük valami javításával kedvezőbbé tegyem. Máris megtörtént az 1934. előtt alkalmazottak fizetésének 80 pengőről 120 pengőre való emelése és remélem, hogy a közeljövőben annak a 40 helyettes tanárnak az ügyét is rendezni tudom, akik most csak 10 hónapra, kapnak 80 pengős havi fizetést, úgyhogy ezek egészéves helyettes tanárok lehessenek. Kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk éljenzés, helyeslés és taps.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszon válasz joga megilleti. vitéz Várady László: T. Képviselőház! Nagy örömmel veszem tudomásul, különösen azt a kijelentését a miniszter úrnak, hogy ezek a tanári státusrendezések a végleges megoldás felé haladnak és nagy örömmel látom, hogy a nagyobbszámú alkalmazásokkal nagy nyugalmat kelt a miniszter úrnak ez a kijelentése. Elnök; Következik a határozathozatal. 5. ülése 1937 d.ecember 15-én, szerdán. Kérdem a t. Házat, méltóztatik -e a vallásos közoktatásügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következnék Fricke Valér képviselő úr interpellációj •A ti fóldmívelésügyi mimisziter úrhoz, a Iiábaszaibályozó Társulat ügyei tárgyában, ő azonban interpellációjának elmondására halasztást kért és kapott. Következik Patacsi Dénes képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa): »Interpelláció a in. kir. belügyminiszter úrhoz a borfogyasztási adó erősebb kimunkálásáról kiadott rendelet tárgyában. 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a borfogyasztási adó erősebb kimunkálásáról kiadott rendelete óta a falu népe aránytalan megterhelésnek és zaklatás-" nak van kitéve? 2. Hajlandó-e a belügyminiszter úr ezen aránytalan megterhelést és zaklatást megszüntetni és utasítani az illetékeseket, hogy úgy, mint eddig, békés kiegyezés és jövedelmezőség szerint állapíttassák meg a borfogyasztási adói Budapest, 1937. december hó 13. Patacsi Dénes s. k. országgyűlési képviselő.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Patacsi Dénes: T. Képviselőház! Interpellációm főmdítóoka az, hogy a belügyminisztériumból a borfogyasztási adó erősebb kimunkálására a vármegyékhez rendeletet bocsátottak ki. E rendelet következtében a hatósági közegek elmennek a pincékbe, szemleíveket vesznek fel, hogy ott ezek szerint vessék ki a borfogyasztási adót. A borfogyasztási adó egyike a legantiszociálisabb adóknak. (Ügy van! Úgy vám,! balfelől. — Derültség) Elsősorban is azért, mert a községi háztartásokra fordítják ezt az adót, a községi pótadót pedig birtoka után mindenki egyformán megfizeti, — a nagy uradalmak épágy, mint a kisbirtokosok — de a kis szőlőbirrokosok aránylag a legtöbbet járulnak hozzá a községi háztartáshoz a borfogyasztási adó révén. (Ügy van! bal felől.) Példával illusztrálom. Van a kerületemben egy község, ahol egy munkásember, akinek csak kis háza ós házhelye van, kertjét teleültette Nova-szőlővel, hogy a nyári munka meleg napjaiban is legyen egy kis itala a részes művelésnél és minthogy köztudomás szerint borát nem tudja értékesíteni, ő 'maga fogyasztja el azt a munkájánál, hiszen egyébként úgy sem tudna bort vásárolni. Körülbelül 9 hektoliter bora termett. Most 9 hektoliter után kedvezményes termelői fogyasztás mellett háromszor 9, vagyis 27 pengőt fizet ez az ember a semmiből a községi háztartásba. Kérdem, ha ezt az arányt vennők milyen arányban kellene a nagy vagyonnak hozzájárulnia a községi háztartáshoz 1 ? Többen jöttek hozzám panasszal kerületemből, — községi bírák is fordultak hozzám — hogy a peronoszpóra által tönkretett szőlőből nagyon kevés lett a termés. Különben is ezek a szőlőhegyek nem olyan hegyek, mint a badacsonyi, vagy a tokaji hegyek, vagy a balatonmenti más hegyek, amelyeknek bortermését jobban lehet értékesíteni. Mit csinálnak tehát, hogy egy kicsit több boruk legyen? Me<rvizezik azt a bort, hogy egy kis csiger munkásboruk legyen. A szemlefelvételezők
