Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-265
Az országgyűlés képviselőházának 265. mezeit bűncselekmény között nem kétséges, zajkiatas esete nem loiog lenn, javu.soj.ja a t. ivepviseioüaznak, nogy iviojzes János országgyűlési kepviseio mentelmi jogac ebben az ugyDen függessze fel. Jümök: ivivan valaki szólni? (Nem!) Ha szóim senki sem kíván, a vitat bezárom és a tanácskozást beiejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal, h elteszem a kérdést, ineiioz tatnak-e a menteimi bizottság jelentésében íogiait javaslatot magukévá tennií {í^en/j Elfogadottnak jelentem ki. A kcpviseioliáz Mojzes János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a menteimi bizottság 539. számú jelentésének tárgyalása. Huszovszky Juajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség gróf Széchenyi György országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság megkeresése szerint ellene a bíróság büntető eljárást indított, mivel mint a »Korunk Szava« című időszaki lap kiadója az 1914: XIV. te. 16. §-ának rendelkezése ellenére nem jelentette be azt a változást, hogy a lapot ismét a »Tipográfiai Műintézet« nyomdájában állítja elő. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1914 : XIV. te. 2«. §-ának 2. pontjában meghatározott kihágás tényálladéki elemei állapíthatók meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett^ az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasol a a t. Képviselőháznak, hogy gróf Széchényi György országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök; Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tennie (Igen!) Elfogadottnak jelentem ki. A f képviselőház Széchenyi György gróf képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik t a mentelmi bizottság 540. számú jelentésének tárgyalása Csilléry András képviselő úr mentelmi jogának megsértése tárgyában. Erődi-Harrach Tihamér képviselő urat illeti, mint előadót a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! Csilléry András képviselő úr a képviselőház elnökéhez 1937 október 30. napján intézett írásbeli bejelentésében mentelmi jogának megsértését panaszolta, mert a »Virrad^t« című politikai hetilap 1937 augusztus 16. napján megjelent számát a vizsgálóbíró elkobozni rendelte, a miatt a cikk miatt, amelyben a/ ő nyilatkozata is megjelent. A mentelmi bizottság beszerezte a bndapesti királyi ügyészség indítványát, valamint nieo-fonfolás tárgyává tette a mentelmi sérelmet bejelentő képviselő úr bejelentéséhez csatolt vizsgálóbírói határozatot is és ezeknek egybevetéséből megállapította, hogy a kérdéses sajtótermék lefoglalásának indítványozása, valamint lefoglalása nem hozatott kapcsolatba a sérelmi beielentést tevő képvisel úr által közzéadott közlemény tartalmával. Nevezetesen sem az ügyészségi indítvány, sem pedig a vizsgálóbírói határozat kifejezetten nem ezen ny^atkozat alapján indítványozta, a vizsgálóbíró pedig nem ezért renülése 1937 december 15-én, szerdán, 349 delte el a lefoglalást, úgyhogy összefüggés a közlemény és a birói határozat között nincs. Ennejj; folytán megállapítható az, hogy a lefoglalás ténye nem sérti a képviselő tiinak képviselői szabad véleménynyilvánítási jogát és ennek folytán, a nélkül, hogy a mentelmi bizottság belement volna annak vizsgálatába, hogy a lefoglalás alapjául szolg ló sajtóközleményben foglalt tényállítások kimerítik-e az ügyészi indítványban megjelölt vétség tényálladéki elemeit, — mert ennek vizsgálata a mentelmi bizottság hatáskörébe nem tartozik {Ügy van! a baloldalon) és egyébként is a tárgyalás alatt álló kérdés eldöntése szempontjából ez nem ügydöntő — a bizottság azt a javaslatot terjeszti elő a t. Képviselőháznak, hogy állapítsa meg azt, hogy az elkobzás ténye önmagában a jelen esetben nem jelentheti a mentelmi jog sérelmét. Kérem a mentelmi bizottság javaslatának elfogadását. r Elnök: Kíván valnki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván felteszem a kérdést; méltóztatnak-e a mentelmi bizottság jelentéséhen foglalt javaslatot magukévá tenni? (igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja f vagyis kimondja hogy Csilléry András képviselő úr mentelmi joga ebben nz ügyben nem sértetett meg, ennélfogva további intézkedésre szükség nincs. T. Ház! Napirendünk anyagával végeztünk. t Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, előterjesztést teszek a t. Háznak legköze'ebbi ülésünk idpiére m napirendjére vonatkozólag. (HcHmk! Halljvk!) Javaslom, hogy leo-közelebbi ülésünket folyó évi december bó 30-án déli 12 órakor tartsuk, Tmely késünkön a miniöz+ere^ök úr előterjesztést kíván ten^í és amelynek napirendjén a további teendők iránti intézkedés fog szerepelni. (Helyeslés.) Méltóztatik nq-ní rendi javaslatomat elfogadni? (Iaenf^ E 1 fi«?adottnak ie'eutem k*. Az interpolációkat megelőzőié*? a földmívelésügvi miniszter úrnak Ma+olesy Mátyás képviselő úr november 17-én. a. telepítés elégte^n fVvtatás 1 tárgyúban előterjesztett interpellációjára adott írá°beli viaszát fogom felolvastatni. (Hrllm^! Halljvk!) Károm a jegyző urat, szíveskedjék a választ fo 1 olvasni. Csikván^'. F.'Mifí legyző (ohiassn)? »Ti a z+eH Képviselőház! Matolcsy Mátyás országgyűlési kénviseTő űr 1937. évi november bó 17-én interpellációt intézett hoznám a telepítés társsában. Az internellárnóhan felvetett kérdésekre válaszom a következő: Az interopTláeióhan egvrészt a telepítési tev°kenvség el^g^elenséo-e és azok a kormányin tézkedéseV tétettek kifogás tarfirvává. amelyek az interT>ell ápió szerint rnos'akad'^vozzák azt hogy eladósodott nagybirtokok föl^míves lakosságunk kezéro korül-íonek. másrészt a vállai-mérki gróf Károlyi-féle íno>atlainon eszközölt telepítésekre vonatkozó kifogások adattak elő. Azzal az állítással szemben, hos-y másfél év al*tt összesen esask R—7000 hold fordíttatott telepítésre, a többi eJő- és visszavásárlásokra esik, felhívom a figyelmet arra hogy a telepítési törvénynek nemcsak a lakhelyváltoztatással kapcsolatos telepítés a cé]ia. A törvénv, 1. szakasza szerint a k ; tűzöH célok egresét közérdekű ingatlanéi darabolásokkal, tartós haszonbérletek létesítésével csak úgy szolgálni kell, mint telepítéssel, ... ..".-.
