Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-265

Az országgyűlés képviselőházának 265, javaslatát Meizler Károly képviselő úr menteimi ügyeben magukévá tenni? (Igen!) A mentelmi bizottság javaslatát elfogadottnak jelentem ki. A képviselőház tehát Meizler Karoly képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben 1 elfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 535. számú jelentésének tárgyalása. Az eiőadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos eloauo: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Milotay István országgyűlési képv^seió mentelmi jogának felfüggesztését kerté, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított az »Uj Migyarság« című politikai napilap 1937. évi július hó lu. napján kiaaott 154. számában megjelent »Ki az a Reisz Miksa« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Ki az a Keisz Miksa, aki a Lenkey 48-as huszárszázados dicsőségére is homályt borít most Békéscsabán? Ezt kérdik a békésmegyeiek nap-nap után. Ugyanis egy csabai utcáról a minap váratlanul levettek a Lenkey 48-as huszárszázados nevével díszített régi utcatáblákat és helyébe »Reisz Miksa-utca« feliratú táblákat tettek.« (Élénk, felkiáltások jcbbfelől: Szégyen gyalázat! — Rassay Károly: Most Lenkeynek nincs utcája Békéscsabán? — Fábián Béia: Vagy egy nagyobb utcát neveztek el róla?) Elnök: Csendet kérek! (Fábián Béla: Egy nagyobb utcát neveztek el róla?) Fábián képviselő urat kérem, maradjon csendben. Huszovszky Lajos előadó: »Ki lehetett ez a Keisz Miksa azonkívül, hogy valószínűleg zsidó volt? Miért kellett róla utcát elnevezni? És miért éppen a Lenkey-uteát keresztelték át az ő nevére? Micsoda nagy hőstetteket hajthatott végre ez a Reisz, hogy Csabán most még a híres Lenkey-század dicsőségét is feledésbe hagyják miatta? Tán ő nem is századot, hanem zászlóaljat* vagy esetleg dandárt vezetett a szabadságharcban teljesen titokban? Micsoda történetírás kezeskedik, hogy Reisz nagyobb volt mint Lenkey? És ha esetleg Reisz Miksa nem tett éppen annyit a hazáért, mint Lenkey, akkor ki felelős az utca nevének megváltoztatásáért? Ilyen találgatások folynak Békéscsabán. Mi a magunk részéről csak annyit fűzünk ehhez, hogy amikor egy másik nagy alföldi városban nem engedik meg, hogy a Lőw Lipót utcáját Verhovay, vagy Istóczy nevére kereszteljék át, nincs-e némi szerény irányzatosság és kortünet abban, hogy Lenkey 48-as utcáját viszont nyugodtan átkeresztelhetik a rejtelmei Reisz Miksa nevére?« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914: XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 8. % 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. % 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő, vitéz Jánossy Gyula Békéscsaba megyei város polgármestere sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni a megkeresés szerint. Békés vármegye alispánja, mint a sértett felettes hatósága a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1937. évi július hó 21. napián 13 973/1937. szám alatt megs dta. A szóbanforgó hírlapig 'közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára mm nevezte meg ós a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Milotay István országgyűlési képKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI. ilése 1937 december 15-én, szerdán. 345 vieslő^ felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A^ biizottiág megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, de a cikknek vád tárgyává tett részeit és a sértett személye között a kapcsolat meg nem állapítható, ezért zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Felkiáltások balfelől: Miért? — Zaj a bal- és a szélsőbalodalon.) A kérdéses ülésen a polgármester úr nem

1 is volt jelen. r Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság 535. számú jelentésében foglalt javaslatát Milotay István képviselő úr ügyében elfogadná, igen vagy nem? {Igen! Nem ) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a ímentelimi bizottság javaslatát 'magukévá teszik, méltóztassanak íelállani. (Megtörténik.) Többség. (Fábián Béla: Kisebbség! — Felkiáltások jobbfelől: Nem tud számolni!) Méltóztatik ellempróbát kívánni? (Fábián Béla: Igen! — Zaj.) Csendet kérek! Mógegyszer kérem aizokat a képviselő uraikat, akik a mentelmi bizottság javaslatát makukévá teszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék megszámlálni -azokat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják. Csikvándi Ernő jegyző (megszámlálja az igennel szavazókat). Harminchét! Elnök: Méltóztassanak helyetfoglalni. Most azokat a képviselő urakat kérem, akik nem fogadják el a mentelmi bizottság javaslatát, méltóztassanak felállani és kérem a jegyző urat, szíveskedjék megszámlálni a mentelmi bizottság javaslata ellen szavazókat. Rakovszky Tibor jegyző (megszámlálja a nemmel szavazókat). Huszonnyolc! Elnök: Harminchét képviselő úr fogadta el a mentelmi bizottság javaslatát, huszonnyolc ellene szavazott, így a többség magáévá tette a mentelmi bizottság javaslatát. Kimondom tehát a határozatot, mely szerint a képviselőház Milotay István képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 536. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky JLajos előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, ment a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított az »Uj Magyarsáig« című politikai napilap 1937. évi április hó 17. napján kiadott 86. számában megjelent »Eckhardt és a hadsereg« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Eckhardt Tibor szavai úgy állították be az ország helyzetét, mintha Budapesten rohamosztagok menetelnének s azt írtuk: ha egy ellenzéki pártvezér katonai összeesküvésről beszél és tábornokokat és testőrtiszteket akar kirázni az uniformisból, akkor miért higyjeel a cseh sajtó, hogy nincsen forradalmi veszély Magyarországon 1« »Egy általában nem áll 53