Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-264
^^%zá^Íy^éé x ^ce^t^löh^nákMi. És ha-úg^;iS : íenne á ílÖIog, hogz.hi, á>törvény javaslat fcéjnú'^nlrét"';' nem „erdekei, 1 miért nem érdekel bennünket ez a törvényjavaslat? Azért, mélyen t. Ház, mert —. áhegyaú az igen t, felszólaló képviselő urak'is .megállapították — bár törvényes rendelkezés hiányában, de a kormány már évtizedeken keresztül módot talált arra, hogy ezt a szociális követelményt egyszerűen a szolgálati rendszabályoknak, a szolgálati rendtartásoknak az útján tarttassa meg. Azt hiszem, ezért az illetékes hatóságon csak dicséretet érdemelnek, mert más országokban a helyzet nem ez. Ezt mutatja éppen az a körülmény, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnak ezzel a kérdéssel foglalkoznia kelett és • egyezménytervezetet kellett létrehoznia, ami a legeklatánsabb bizonyítéka annak, hogy lehetnek — és tudomásom szerint vannak is 1 ,-— sokkal fejlettebb gazdasági élettel bíró országok, ahol eddig a nőket nem tiltották el a banyákban való foglalkoztatástól. Ami azt a megjegyzést illeti, hogy miért ratifikálunk ilyen törvényeket, erre nézve azt felelem, hogy elsősorban azért, mert azt hiszem, mi nem zárhatjuk el magunkat a ratifikálástól olyan törvényjavaslatoknál sem, amelyeknek jeleutosége talán nem túínagy az adott viszonyok figyelembevételével nálunk, mert nem vonhatjuk ki magunkat a nemzetközi kooperációból és az a tény, hogy ilyen törvényjavaslatokat ^ ratifikálunk, csak azt mutatja, hogy az országban igenis megvan a szociális közvélemény ezeknek a kérdéseknek törvényes szabályozására. Amint méltóztatnak tudni, eddig a helyzet az volt, hogy törvényes felhatalmazás hiányában'egyszerűen a szolgálati rendtartások jóváhagyása vagy jóvá nemhagyása kapcsán kellett- eltiltani a bányákban a nők foglalkoztatását. Most a hatóságoknak meg lesz a törvényes' alapjuk erre és azt hiszem, hogy az eddigi gyakorlatot, amelyért, mint mondottam, csak köszönet illeti meg a bányahatóságokat, természetesen most már törvényes formában továbbra is-fentf tudjuk tartani. Ami pedig azt a megjegyzést illeti, hogy mi., nem . ratifikájtunk eleget az egyezménytervezetekből, nem, hiszem, hogy a mélyen t. szociáldemokrata, képviselő urak ne lennének tisztában az eddigi szociálpolitikai alkotásainkkal. Mi igenis igen súlyos egyezménytervezeteket ratifikáltunk. Hogy néhányat említsek a női munkakörből; a nők szülés előtti és szülés, utáni foglalkoztatására, a nők éjjeli munkájára vonatkozó törvényjavaslatot, de továbbmenve, a, betegség és balesetbiztosításra vonatkozó egyezménytervezetet, a fiatal.korúak éjjeli munkájára vonatkozó egyezménytervezetet,, amelyek , mind súlyos jelentőségű kérdéseket öleltek fel,' ratifikáltuk. ,< S, , ha ( valamely törvényjavaslatot vagy egyezhlénytervezetet nem ratifikáltunk, ennek legtöbbször az volt az oka, hogy azt a kérdést, amelyei; az ' illető egyezménytervezet felölelt, a magyar speciális viszonyokra alkal mázott külön törvényjavaslattal szabályoztuk, ahogyan ez megtörtént .például a sütők éjjeli munkájának,., szabályozásánál és éppen a legutóbbi, idő-ben 'tórtént,. meg a munkaviszony kérdéseinek szabályozásánál,, ahol az egyez. meny tervezettől; ", függetlenül külön speciális magyar törvényben szabályoztuk a "munkaidő, a munkabér, és a fizetéses szabadság problémáját. Azt hiszem, Ihogy ha, a végzett munkán végigtekintünk, -Magyarország nem szégyenkezhetik. Erre különben a Nemzetközi Munkakiese 1987december il^én, kedden. 3i"l i ügyi Hivatal itt járt vezetője is egészen világosan rámutatott, aki a ratifikálás es általában a szociálpolitikai előnaladás tekintetéDen a legteljesebb mertekben meg volt elégedve ,az itt tapasztaltakkal és kifejezésre is juttatta azt, iiogy ibár minden európai ország olyan tempóban tudná az ő szociálpolitikai intézkedéseit meghozni, mint ahogyan azt Magyarország teszi. Meg csak egy személyes megjegyzést kívánok Propper képviselő úr felszólalására tenni, En sohasem adományoztam magamnak a reformminiszter nevet, de meg vagyok róla győződve, — és úgy gondolom, ezt tudj a a magyar közvélemény is — hogy az én alig hároméves működésem alatt a magyar szociálpolitikában is sikerült már maradandó alkotásokat teremteni, amelyek a magyar munkásság számára is egy jobb jövőt fognak megalapozni. (Ügy van! II gy van! Taps a jobbotdalon és a középen.) En nem kívánom, hogy a képviselő úr engem a reíormminiszter nevével illessen, sőt ezt talán vissza is utasítanám, de azt, amit tettem, méltóztassék néhány szóval elismerni. Egyébként, mint említettem, a törvényjavaslat ellen, kifogást nem ihoizta'k fel és úgy látom, a Ház azt egyhangúlag elfogadja. Kérem tehát, méltóztassék ia törvényjavaslatot törvényerőre emelni. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal.; Kérdem, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot 'általánosságban elfogadta Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa a javaslat címét és 1—3. §-a<it, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak jelentést tenni. Mielőtt a napirend következő pontjára áttérnénk, bejelentem a t. Háznak, hogy annak előadója, Czermann Antal képviselő úr családi gyásza miatt tisztének ellátásában akadályozva van, ezért & házszabályok 186. §-ának rendelkezései értelmében Ángyán Béla képviselő urat kértem fel a törvényjavaslat elö adójául. A Ház a bejelentést tudomásul vette. Napirendünk szerint következik a Szent István király emlékére ötpengős ezüstérmén > veréséről szóló törvényjavaslat (írom. 523, 541.) tárgyalása. Ángyán Béla képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Ángyán Béla előadó: T. Képviselőház! A napirenden-lévő javaslat két szakaszból áll. Az 1. § elrendeli, hogy Szent István király dicsőséges emlékének megörökítésére 600.000 darab ötpengős érmét kell verni. A 2. § a végrehajtási és életbeléptetési rendelkezéseket tartalmazza. A törvényjavaslat indokolásából ki kell emelnem a következőket. A törvényjavaslat 1. §-a hivatkozik ikét törvénycikkre. Az egyik az 1937:XV. te, amely a kiverhető éremmennyiséget szabályozza. Ennél az oknál fogva tehát fölösleges volt erről a kérdésről ebben a törvényjavaslatban külön intézkednünk, mert — mint mondottam — az 1937:XV. te. ezt a kérdést már szabályozta, A másik törvényhely,
