Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-264

304 Az országgyűlés képviselőházának 264 szem a kérdést, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a javaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a javaslat címét felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. szakaszait. A címet és a szakaszokat a Ház hozzászólás nélkül elfogadja). \. Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta, Harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Napirend szerint következik a magyar-brit légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 519, 524.) tárgyalása. Ember Sándor képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Ember Sándor előadó: T. Képviselőház! Mielőtt rátéirmék a javaslat szövegére, méltóztassék megengedni, hogy a magyar-brit légiforgalmi szerződés előzményeit, Magyarországnak más állaimokkal kötöltt hasonló szerződéseinek főbb alapelveit és általaiban a légiforgalomíban kialakult nemzetközi jogelveket előzetesem ismertethessem. Az aviatika fejlődésével nnegdőlt az a teoretikus tantétel, minthia a levegő óceánjában teljesen szabaddá lehetne tenni az egyes országok feletti légtért. Az aviatika fejlődése azt mutatta, (hogy a levegőnek az egyes országok feletti légtérben való szabaddá tétele különböző veszedelmeiket jelenthetne ós viszont azok a rendőri intézkedések, amelyek egy-egy ország védelmére éppen a levegőiben szükségesek, az aviatika fejlődésével ma de facto megtehetők. Minden ország szuverenitása mai felfogás szerint -az ország területe feletti légtériben kétségtelen^ Magyarország szuverenitását a trianoni szerződés osaík áttmenetileg korlátozta, úgyhogy ezidőszerimt a jogi helyzet az, hogy MagyarOrszág szuverenitása a feleittünk lévő légtériben kétségtelen. A nemzetközi jog azonban igyekezett módot találni arra, hogy az egyes országok feletti légtérben lévő ' közlekedést megfelelő általános érvényű szabályokkal egymás között akként biztosítsák, hogy az a forgalomban nagy fennakadást ne okozzon. Amennyiben egy országgal ninos külön megállapodásunk, minden egyes átrepülés és berepülés előtt az illető járműnek vezetője, üzemiben tartója köteles attól az országtol, amelynek légterén átrepül, vagy amelynek repülőterére iberepülni óhajt, előzetes engedélyt kérni. Olyan eseteikben azonban, amikor két ország között nemzetközi megállapodás köttetett, rendesem a megállapodásnak feltétele az, hogy a berepüléslhez külön engedély bizonyos kategóriájú légi járműveiknek nem kell; engedélyt külön csak akkor kell kérni, ha olyan kategóriáikra vonatkozik, amelyek a kereskedelmi, vagy az úgynevezett polgári repülésnek nem rendes járművei. Az általános berepülési engedély alól rendszerint ki vannak véve ilyen nemzetközi szerződés esetében is a rendőri és katonai gépek, valamint bizonyos kategóriájú úgynevezett állami gépek. Előzetesen megkötött nemzetközi szerződéseinkben ez az alapelv mindig kifejezésre jut, így ebben a javaslatban is megtaláljuk ezeket a kategóriákat; míg tehát az úgynevezett polgári gépek berepülése úgy Magyarországból Angliába, mint Angliából Magyarországba sza.. ülése 1937 december 14-én, kedden. bad, — értve ez alatt oly repülőgépeket, amelyeik akár Angliában, akár Magyarországon lajstromozva vannak — addig mindkét államnak: rendőri, katonai vagy pedig speciális rendéi tetésű állami gépei csak előzetes engedélylyel repülhetnek íbe. A rendszeres légiforgalom fenntartására szolgáló légi járatok^ kereskedelmi járatok létesítéséhez 'mindkét állam ugyancsak fenntartotta és kikötötte a maga külön hozzájárulását is — reméljük: — ezek a járatok a jövőben nagymértékben szaporodni fognak és módunk:bam lesz más államokikal is hasonló megállapodások kötésével a rendszeres magyar légijáratok számát szaporítani. Törekvés volt, hogy a nemzetközi légiforgalmat általános érvényű nemzetközi megállapodásokkal biztosítsák, amelyeket az abban résztvevő államok automatikusan alkalmaznának. Erre vonatkozólag már Párizsban 1919ben megtörtént az első kezdeményezés, sajnos azonban, az ott kötött megálapodás még erősen magán viselte a háború utáni hangulatot, különbséget tett győző és legyőzött államok között s ez lehetetlenné tette azt, hogy az államok egész sorozata csatlakozzék ehhez a mozgalomhoz. Ennek a párizsi nemzetközi megállapodásnak a revíziója programban van és rémélhető, hogy előbb-utóbb olyan formához fogunk jutni, amely lehetővé teszi azt, hogy Magyarország is csatlakozhassék hozzá, amely esetben a bilaterális egyezmények köre és kerete sokkal szűkebbre szorítkoznék. A másik fontos elv, hogy minden államnak jogában van a felette lévő légtérben olyan gépeket járatni, amilyeneket éppen tetszése szerint akar. Ugyancsak ilyen elve a nemzetközi jognak, hogy minden állam oly gépet építhet, otthon oly gépek gyártására adhat módot és alkalmat, amilyent az illető állam éppen a maga aviatikájának fejlesztésére szükségesnek tart. 1927-ben azonban a nagykövetek tanácsa részéről egy kísérlet történt, amely azt jelentette volna, hogy Magyarország aviatikája, amelyneík fejlődését éppen a háború utáni időkben a trianoni szerződés amúgyis nagymértékben korlátozta, örök időre megbénította ós béklyóba rakta volna. Ez a párizsi egyezmény ugyanis olyan kikötést tartalmazott, amely Magyarországnak bizonyos lóerejű, bizonyos kategóriájú gépek gyártását teljesen éspedig egyoldalúan megtiltotta volna. Ebben a párizsi egyezményben benne volt az is, hogy a pilóták kiképzését korlátozhatják ós megtiltották azt, hogy az állam és más közület a magyar aviatika fejlesztését bármiképpen támogathassa. Annyira ment ez, hogy például a véderő tagjainak még azt is megtiltották, hogy saját költségükön bármiféle kis teljesítményű sportrepülőgépeken magukat önkéntesen kiképezhessék. Mindenki tudja azt, hogy az aviatika az állam támogatása nélkül nem fejlődhetik. Nemcsak a kereskedelmi aviatika, hanem méff a polgári aviatika, de a tudományos aviatika sem nélkülözheti azt, hogy az állam, a közületek és a társadalom rendszeresen támogassák. Az az aviatika, amely csak arra volna utalva, hogy azok révén fejlődjék, akik azt űziik — természetes dolog —, megmaradna azoknál a kis kereteknél, amelyek .sajnos, Magyarországon hosszú ideig fennállottak, amikor egynéhány egyetemi hallgató a saját szorgalmából állíthatta csak össze a gépeket. ,. ' i .. A i Ezt a párizsi egyezményt a nagykövetek