Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-263

Az országgyűlés képviselőházának 263. ülése 1937 december 10-én, pénteken. 289 Azokra az aggodalmakra figyelemmel, amelyeket a tradíció szempontjából Petrovácz t. képviselőtársam kifejtett, félreérthetőnek minősítve a 3. §-nak azt a rendelkezését, amely szerint a kormány felhatalmazást kap, hogy hasznosítsa ezt a telket, kijelenteni, hogy hozzájárulok ennek egy olyam módosításához, — és megkértem az előadó urat, hogy ezt a részletes tárgyalásnál terjessze elő — hogy ne hasznosításról, hanem felhasználásról vagy hasznosításról légyen szó. (Rassay Károly: Ez helyes!) Nem osztom ugyan Rassay t. képviselőtársam jogi aggodalmait, (Rassay Károly: Azért az óvatosság sohasem árt!) azonban azt hiszem, hogy ez a megoldás — mivel a kérdést e tekintetben is nyitva hagyja — őt is meg fogja nyugtatni. Ismétlem, Rassay Károly alapos fejtegetése reám igen nagy benyomást gyakorolt, de nem győzött meg. Azt hiszem, ha ő éppen olyan hosszasan és részletesen vizsgálja majd meg az ügyet, mint én, engedni fog merev álláspontjából. Azt mondta t. képviselőtársam, hogy a törvényhozás nem léphet arra az útra, hogy törvénnyel nullifikáljon meglévő, megszerzett magánjogokat és hogy ennek az intézkedésnek első következménye egy az állam ellen benyújtható kereset lesz. Azt is méltóztatott mondani, hogy az eladással és a hasznosítással a telek elvonatnék eredeti rendeltetésétől. Arra már az előbb utaltam, hogy az én felfogásom szerint a telek eredeti r rendeltetésének megfelelően színházépítés céljára használtatván fel, jogfosztás nem történnék, de meggyőződésem szerint az a törvényszöveg nem is érint magánjogokat. T. képviselőtársam elfogadja azt az érvet, hogy az egyik feltétel már teljesíttetett a régi építéssel, de azt méltóztatik vélni, hogy ez megszűnt az újabb helyzettel, vagyis most egy második kérdés merül fel, amely szerint a telek ismét arra a célra ikell hogy felhasználtassák. Az a meghagyás, amelyet Grassalkiovich herceg a telek adományozásához fűzött, hogy tudniillik ezen a telken kell a Nemzeti Színházat felépíteni, — hangsúlyozom, az én felfogásom ez — már teljesült azzal, hogy a Nemzeti Színház 1837-ben ezen a telken épült fel. Nyilván éppen a meghagyás e teljesülésére való figyelemmel nyilvánította az 1840:LXIV. te. a Nemzeti Színházat nemzeti tulajdonná. Ez a felfogás volt az alapja annak is, hogy az 1875 :XXXIV. te. úgy rendelkezett, hogy azon a telken, a hozzávásárolt telken és a vele egyesített telken együttesen legyen felépítve a Nemzeti Színház és egy bérház. A törvényhozás tehát a múltban már két ízben is rendelkezett e telek sorsáról, és így felfogásom szerint most is rendelkezhetik. Egyébként a szóbanlévő telekkel olyan módon, ahogyan ezt a törvényjavaslat 3. |-a mondja, a Nemzeti Színház érdekében abban az esetben is lehet rendelkezni, ha ez a javaslat nem emelkednék törvényerőre. A magánjog, a bírói gyakorlat kialakult szabályai szerint ugyanis — egy kúriai döntvényt idézek — (olvassa): »olyan esetben, amikor a meghagyásnak eredeti formában való teljesítése, mint ez esetben is, lehetetlenné vált olyan okból, melyet egyik fél sem láthatott előre és amely a felek hibáján kívül következett be, a részesített fél eleget tesz a meg"" hagyásnak abban az esetben is, ha azt olyan változtatott formában teljesíti, amely az adott viszonyok között lehetséges és a juttató feltehető szándékához a legközelebb áll«. így döntött egy lényegében hasonló jogi kérdést targyazó perben a Kúria 4799—1927. számú íteletében. ,. '.,„, •. -., Ugyanez következik a mi nézetünk szerint a bírói gyakorlatunknak általában a kötelem lehetetlenülésére nézve kialakult .elveiből amelyek összhangban vannak a magánjogi törvénykönyvtervezet 1138 Vanak azzal a rendelkezésével, hogy az adós íjl«z

a

badnl a telkesítés kötelezettsége alo , ha a szolgáltatás hibáján kívül olyan „körülményieknél fogva amelyekért nem felelős, vagy általában, vagy csak őránézve lehetetlenné va

,

ilk

\,v Wv a Mindenesetre kétségtelenné válik, hogy a száz évvel ezelőtt kelt ajándékozási okirat nem bltű szerint, hanem az azóta gyök eresen megváltozott viszonyoknak megfelelő tárta lom szerint kell értelmezni. (Rassay Karoly. A miniszter úrnak joga van tévedni, de a jogászoknak nem!) U^„A Azért tartottam szükségesnek így beszedemben leszögezni, hogy az a kórulmeny, hogy a 3 § szövegének módosításához hozzaDaruloK, nem jelenti azt, mintha álláspontomat megváltoztattam volna, nem jelenti azt, mintha távolról is bárminő jogfosztást terveztem volna e törvényjavaslattal bárkivel . szemben is. • ," • Amint méltóztatnak látni, ezek a magánjogi kérdések a mi véleményünk szerint szakértőim véleménye és a magam véleménye szerint nem olyan jelentőségűek, hogy azokra nézve hosszas vitát kellett volna folytatni. Mégis azt hiszem, a kérdés tisztázásához ez a vita nagyban hozzájárult és azokért a felszólalásokért is, de különösen Rassay Károly _ t. képviselő úrnak a már említettem jogi fejtegetéseiért ismételten külön köszönetemet fejezem ki. A képviselőház t. tagjai felszólalásukkal valamenniyen egy-egy téglát hordtak, mint az egykori munkások, a Nemzeti Színház jövendő épületéhez és abban a reményben, hogy ez az épület majdan meg is fog valósulni, tisztelettel kérem a Házat, hogy a színház érdekeire való tekintettel a javaslatot méltóztassék elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítóim. Követlklezik a határ ozaitiho'zatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általán osságbiam & részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem! (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kéreni a jegyző urat, szíveskedjék a törvén viavasliát címét 'felolvasni. Miskolezy Hugó jegyző (Olvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-ait, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 3. §-t.). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Tors Tibor előadó: T. Képviselőház! A kultuszminiszter úr már kifejtette álláspontját erre a szaikasizira vonatkozólag és a vitában elhangzottakra vonatkozólag is. Ennek az álláspontnak értelmében bátor vagyok a köveUkező módosítást javasolni a t. Háznak: A 3. § utolsóelőtti sorában a »figyelembe-