Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-263

280 Az országgyűlés képviselőházának 263. ülése 1937 december 10'én, pénteken. igényeknek megvalósítása és törvényszerű el; ismerése veszélyeztetheti azt, hogy a Nemzeti Színházat más telken építsük fel, mint amely telek neki az Örökhagyó által hagyatott. Amikor erről a kérdésről beszélünk, lehetetlen határvonalat nem vonnunk, hogy mi a jogos utódlási igény és érdek és mi a nemzeti szempont, lehetetlen határvonalat nem vonnunk aközött, hogy mit követelhetnek a successorok és mi az államnak, a nemzetnek az érdeke; mi az, amit az Örökösök a magánjogj nak mindnyájunk által tiszteletben tartandó elvei szerint maguknak vindikálhatnak, és mi az, aminek az általános nemzeti egyetemes érdekekből mindnyájan szeme elé való tárása és az attól való el nem térés közkötelezettséget jelent az országgyűlés számára is? (Úgy van! jobbfelől.) Hivatkozom arra, hogy már 1908-ban Apponyi Albert gróf, néhai nagynevű kultuszminiszterünk törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé, amely lebontatja a régi Nemzeti Színház épületét, mert az színjátszások céljára alkalmatlan; sőt előzetesen már 1898-ban határozati javaslatot nyújtott be gróf Zichy Aladár, hogy a Nemzeti Színház elavult épülete bontassák le. 1914. július 8;án törvényjavaslat terjesztetett be ide a Ház elé hasonló vonatkozásban, a világháború forgószele és nagy vihara azonban megakadályozta azt, hogy ez a törvényjavaslat tárgyaltassék és törvényerőre emeltessék. Most mindezeknek az előzményeknek tudatában és akkor, amikor a régi Grassalkovich-teleík hasznosítását az állam olymódon gyakorolta, hogy azt sohasem vonta el a Nemzeti Színház, létalapjára vonatkozó és az azt továbbfejlesztő kívánságok teljesítése elől, jöp. Rassay Károly t. képviselőtársamnak fényes jogi fejtegetése. Tudom, hogy az örökösök magánjogi igénnyel bírhatnak a telekre vonatkozóan, azt is tudom, hogy egyénileg nagyon derék magyar emberek néhai herceg Grassallkovich Antal leszármazottjai, — aki maga szintén köznemesi sorból, saját érdemei folytán és az uralkodó kegyelméből emelkedett ilyen magasra — de jelenleg nagyobbrészt ők is köznemesek és tudom, hogy anyagilag nem valami jó sorban vannak. Én nem vonom kétségbe azt az egyéni és családi jogukat, hogy igényeiket érvényesíthessék az állammal szemben, ha a régi Grassalkovich-telken való építéstől eltérve más helyen akarnánk az új Nemzeti Színházat felépíteni, a százéves jubileum eszmei tudatában a nemzet becsületére, a nemzet dicsőségére. De engedelmet kérek, mégis itt nagy nemzeti ügyről van szó és ha példaadást adtak a régi köznemesek arra, hogy miképpen kell téglahordással, szívós akarattal, mondhatni dacos magyar kitartással képviselni a nemzeti ügyet, amikor összehordották az első Nemzeti Színház alapjait, ak kor ez a példaadás rájuk is vonatkozik. De ha ettől eltérünk, ha szigorúan a jogi álláspontot mérlegeljük, ha a példaadás gyönyörűségét nem is vetítjük a jelenleg élő és jogukat, igényüket keresni akaró és tudó jogutódok felé, kérdem: miképpen fér össze magának az országgyűlésnek méltóságával és akaratkifejezésével, hogy mi innen adjunk lovat azok alá, akik igényüket az állammal szemben érvényesíteni akarják? Miképpen fér össze azzal az elgondolással, — majd bizonyítani fogom idézetek sokaságával — amelyet a múltban derék magyar köznemesek éppen a főnemességgel ellentétben gyakorlatilag be is bizonyították, amikor a Nemzeti Színház épületét felépítették és a színház intézményét megalapították. De 'menjünk csak tovább a jelenleg napirendre került kérdés jogszerű, bírálatában és a jobbról-balról pro és kontra felhozható ellenvetések bírálatában. Az volt az intenció, hogy a Nemzeti Színház azon a telken létesüljön, amelyet számára kijelöltek itt a mostani Rákóczi-űt sarkán; azután változtak az idők, jött az utca- és városrendezési terveknek sokasága, a főváros szépítési szempontból való építésének száz és száz terve azután e városrendezés nagy terveibe beékelődvén az egyetemes nemzeti érdeknek szolgálata és a színház ügyének szolgálata is. Előállott az a helyzet, hogy az örökösök keresetet indítottak a törvényszékhez és fordultak a Táblához és a Kúriához, amely 1916-ban és 1922-ben ítéleteket s ha nem is perdöntő, de a perdöntésnek elébevágó elvi határozatokat hozott. Hogyan áll a helyzet jelenleg? A Kúria 1922-ben kimondotta, hogy a panaszosok felülvizsgálati kérelmét a telekre vonatkozólag elutasítja, (olvassa): »Köztudomású dolog ugyanis, hogy a háború elvesztése és az ezzel kapcsolatos események az állam pénzügyi viszonyait ezidőszerint is fennálló olyan válságos helyzetbe* sodorták«, — mondja a Kúria — »hogy ebben a helyzetben egy, a rendeltetésének mindenben megfelelő Nemzeti Színháznak a mai árviszonyok között való felépítése az

1 államot terhelő legszükség-esebb feladatok sérelme nélkül ezidőszerint kizártnak tekintendő. Ezek szerint tehát előre nem látott és elháríthatatlan erőhatalom gátolta és gátolja jelenleg a Nemzeti Színháznak tervbevett felépítését Amidőn pedig ilyen körülmények közöt az államnak e tekintetben intézkedésre hivatott közegei a Nemzeti Színház lebontott épületének telke addig is, amíg az újabb felépítés lehetőségeinek anyagi feltételei beállanak, kihasználatlanul nem hagyta, hanem azt a tényállásban megjelölt szerződéssel bérbeadta olyan feltételek mellett, amelyek mindenesetre biztosítják az államnak ezt a jogát, hogy a telekkel bármikor, lee-később egy év alatt, a Nemzeti Színház felépítése céljából szabadon rendelkezhessék, a bérbeadásra vonatkozó intézkedés nem minősíthető oly ténynek, amely alkalmas lenne már ezúttal annak megállapítására, hogy a szóban forgó telek az ajándéklevélben kikötött rendeltetéstől elvonatott.« Mi tűnik ki ebből, t. Képviselőház? Az, hogy a Kúria indokolása a hasznosítás kérdését teszi a kérdés gerincévé és kulcspontjává. En fenntartom azt, hogy a t. miniszter úr teljes felelősséggel tartozik ebben a kérdésben és nyíltan tartozik szólni a Házban, hogy miképpen gondolja és tudja megóvni az államnak, a nemzetnek egyetemes érdekeit magánjogi követeléseikkel szemben, — ezt kijelentem — mégis úgy érzem, hogy ha más helyen építtetnék is fel a Nemzeti Színház, mint az eredeti Grassalkovich-telken, de a Nemzeti Színház máshol felépítendő épületének és fenntartásának javára szolgálnak azok az Összegek, amelyeket az eredeti Grassalkovich-telken létesített intézmények hasznosításából bevess, akkor mi az örökhagyó intézkedésével nem jutunk ellentétbe. S még közelebb jutunk az örökhagyó gondolatához és intencióihoz akkor, ha a régi Grassalkovich-telken a Nemzeti