Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-262
Az országgyűlés képviselőházának 262. ülése 1937 december 9-én, csütörtökön. 267 az elsőrendű szükségletüket is csak nehezen, vagy alig tudják az. emberek kielégíteni, amikor a imái kereseti viszonyok mellett éppen a fix javadalmazásul alkalmazottaknak, a szellemi és fizikai munkásoknak legnélkülözhetetlenebb életszükségleteik kielégítésére is alig van megfelelő anyagi eszközük, akkor természetes, hogy kulturális szükségleteiket igyekeznek a lehető legkisebb mértékre lefokozni. Ez a magyarázata annak a válságnak,, amelybe a vidéki színházak jutottak. Ha a t. kultuszminiszter úr egyszer elmenne vidékre és (végignézne egy ilyen vidéki színházi előadást, akkor látná, hogy azok a szerencsétlen színészek a színigazgatóval együtt milyen hősies munkát végeznek, milyen szép előadásokat igyekeznek tartani. Semnii kifogása nem lehet az embernek a legtöbb vidéki színházban a szerepek betanulása, a díszletezés, a kosztümök, a játszás terén, ellenben kétségbeejtő, amikor látja azt a hatalmas színházat, annak nézőterét, ahol még mozihelyárak mellett is, alig 10—20—30 ember nézi végig az előadást és ezek a szerencsétlen színészek ezekből az apró bevételekből tengetik az életüket. Az a segítség, amelyet a vidéki városok elég gyatrán nyújtanak a vidéki színészet megsegítésére, nem elég. A kultuszminiszter úrnak kellene gondoskodnia arról, hogy megfelelő fedezet álljon rendelkezésére a vidéki színházak megsegítésére,, hogy ezeket a kulturális intézményeinket fenn tudják tartanig és egy-egy ciklus befejezése után ne kelljen vándorbotot ivenniök a kezűikbe, és hogy azok, akik anyagi eszközöket teremtettek elő egy-egy színház megalakítására, ne- legyenek kénytelenek úgy otthagyni azt a vállalkozást, hogy azt az összeget, amit rászántak arra a vállalkozásra, ne tudják visszakapni, vagyis ne teljesen nyomorúságba jutva legyenek kénytelenek azt a vállalkozást abbahagyni. A színészek naponként ikapják a gázsijukat, a napi bevételeket osztják szét közöttük. Vagy a nyugdíjintézeti tagjárulékokat nem tudják fizetni,, vagy ha fizetik, akkor viszont a másik oldalon, a színészeket nem tudják fizetni, akik' azután így legfontosabb kötelezettségeiknek sem tudnak eleget tenni. Ezzel szemben a közönség joggal elvárja, hogy megfelelő előadásokat produkáljanak. Kérem tehát a t. miniszter urat, hogy amikor a Nemzeti Színház emlékének törvénybeiktatását idehozta, akkor a színészek problémáival egyébként is foglalkozzék, mert ez a probléma megérdemli azt, hogy a miniszter úr intenzíven foglalkozzék vele. Kéthly Anna képviselőtársam már utalt arra a másik problémára, amelyet a törvényjavaslat bizottsági tárgyalása alkalmával én ÍB a miniszter úr figyelmébe ajánlottam, hogy tudniillik az állami színháziakat kötelezze arra, hogy sűrűbben tartsanak munkáselőadásokat, mint ahogy azt eddig tették. Az ilyen munkáselőadások tartása két szempontból is indokolt: egyrészt a kultúra emelése érdekében, másrészt pedig a színház jól felfogott anyagi érdekében is, hiszen a színház ezáltal a maga részére új közönséget nevel. Ha a színházak az ifjúságnak, a munkásságnak, tehát egy új rétegnek is színházba való szoktatását programjukba tűzték, akkor lehetővé kell tenni, hogy olcsó helyárak mellett nézzék meg azokat a klasszikus előadásokat, amelyeket az állami színházak tartanak, hiszen ezáltal a színházak anyagi eszközei is növekednek. Kérem tehát a miniszter urat, hogy amikor a törvényjavaslatot a Ház elfogadja és amikor az törvényerőre emelkedik, a végrehajtás során gondoljon arra a három problémára, amelyet felemlítettem: a színészek nyugdíjának felemelésére, a vidéki színészek megsegítésére és ifjúsági, illetőleg munkáselőadások tartására. (Helyeslés a szélsőbatoldalon.) Elnök: T. Ház! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arravonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s ennek napirendjére tűzzük ki a # Nemzeti Színházról szóló törvényjavaslat vitájának folytatását, mai napirendünk 2. és 3. pontja alatt felvett törvényjavaslatok, továbbá a a Szeged-Csanádi Vasút R. T.-ról szóló, a Budapesten kelt magyar-brit légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről és az 1935. évben Genfben a nőknek bármilyen bányában földalatti munkára alkalmazása tárgyában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok, végül az 1930. évben Genfben tartott XIV. és az 1935. évben tartott XIX. Nemzetközi Munkaügyi Értekezleten elfogadott egyezménytervezetekről szóló (két miniszteri jelentés tárgyalását. Méltóztatik napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadta. Hátra van még a mai ülés jegyzőkényvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Kérdem, van-e valakinek kifogása a jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződött délután 1 óra 53 perckor.) Hitelesítették: Egri] Zoltán s. Jc. Tauffer Gábor s. h. naplóbíráló-bizottsági tagok. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI. /%S^^y 42