Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-260

Az országgyűlés képviselőházának 260. sadalomban újabb értékek és újabb erők tör­nek előre, azok csakugyan a felsőházban is kifejezést nyerhessenek. Ma ez lehetséges a felsőházi törvény 23. §-a alapján, amely ki­mondja a . kinevezett tagokra vonatkozólag, hogy »a kinevezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a felsőházban törvényen alapuló országos szervezet hiányában, vagy egyéb okokból egyelőre nem képviselt fontosabb élethivatások a lehetőség szerint legalább egy­egy taggal képviselve legyenek«. De ezenkívül a felsőházi törvény megalkotása óta is léte­sültek olyan törvényes intézmények, amelyek képviseletet nyertek a felsőházban és azt hi­szem, a magyar kormányzat és a magyar tör­vényhozás bölcsessége inmdig meg fogja la lálni a módot és lehetőséget arra, hogy a nemzetben és a magyar társadalomban érvé­nyesülő erők a felsőházban is érvényesülhes­senek. Ez a válaszom Somosryváry Gyula igen t. képviselőtársam felszólalására is. Méltóztassék mármost megengedni, hogy Farkas István t. képviselőtársam felszólalá­sára is pár szóval reflektáljak. Ö hivatkozott az 1892-ben tartott kongresszusra, amikor a szoeiáldemokralapárt a svájci alkotmány ma­gyarországi bevezetését hozta javaslatba. (An­tal István: Jászi Oszkár bevezette a svájci alkotmányt! — Ellenmondások a szélsőbalolda­lon. — Kéthly Anna: Hol vezette be?) Engedje meg, t. képviselőtársam. — azt hiszem, eléggé objektíve szoiktam vitatkozni, tehát most sincs más célom — hogy én ezt a történelmi meg­látás bizonyos hiányának tartsam. A magyar alkotmány Szent Jstván óta mindig adott lehetőséget arra, hogy annak keretén belül a magyar' nemzet tagját alkotó bármilyen tago­zata ennek a nemzetnek érvényesülni tudjon. (Ügy van! Ügy van! jobb felől. — Farkas Ist­ván: Adott szétzüllesztést is!) Nem a magyar alkotmány volt az oka annak, hogy nálunk a nemzetiségek elégedetlenkedtek. Enneik nem belső, hanem külső okai voltak. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon és a középen. — Far­kas István: Voltak nagyon lényeges belső okai is!)^ Ha táján igaz is, hosry a mi politikai ne­velésünknél bizonyos mértékben hiányzott an­nak teljes tudata, hogy Magyarország nem egynyelü ország, ezek az elégedetlenségek nem belső dk okból, hanem külső oldalról mestersé­gesen táplíiltattak és így lettek olyan vesze­delmesek. (Úay van! Ügy van! a jobboldalon. — Farkasfalvi Farkas Géza: Tisza István ezt akarta megoldani!) Visszatérek arra, hogy svájci alkotmányt javasolt a szociáldemokrata párt Magyaror­szágon. Én azon a véleményen vagyok, hoay aki nem becsüli a magáét és a másét kí­vánja, az, ha megkapja a másét, akkor sem fogja becsülni. (Farkasfalvi Farkas G^za; Vgy van! — Taps a jobboldalon és a, közé­pen.) Még egyszer hangsúlyozom, amit teg­napi beszédemben igyekeztem szemléltetni, hogy a magyar alkotmány bámulatos rugal­massággal bír. Hogy eery ellenkező példát hozzak fel, a francia alkotmányban például az alkotmányra vonatkozó minden változta­tás az Assemblée National e, a nemzetgyűlés hatáskörébe tartozik, amely a szenátus és a képviselőház együttes ülése ós oly módon gondolja biztosítani a francia alkotmány a köztársasági intézményt, hogy kimondta, nem tudom, 1882-ben, vagy 1889-ben, egy határo­zatában, hogy a köztársasági államforma az Assemblée Nationale-nak sem képezheti határozata tárgyát. Ezek azok a rideg, merev alkotmányjogi szabályok, amelyeknél a változtatás lehetősé­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XVI. ülése 1937 december 3-án, pénteken. 211 gének egyedül forradami útja van- (Ras­say Károly: Mi is ugyanezt kimondot­tuk a királyság védelméről szóló tör­vényben! Ez természetes!) t A magyar al­kotmányban a törvényhozás teljessége min­den egyes szabályt megváltoztathat annak, rendje és módja szerint, úgyhogy nálunik ez teszi lehetségessé az előrehaladást az idők követelményeinek megfelelően. Nem óhajtom ezekkel a kérdésekkel to­vábbra is igénybevenni a képviselőház figyel­mét, hiszen tegnap volt alkalmam állásponto­mat kifejteni. Még csak egyet akarok hang­súlyozni, szorosan erre a _ törvényjavaslatra vonatkozóan. Ez a törvényjavaslat egyáltalá­ban nem óhajtotta a felsőház struktúráját bármilyen kis vonatkozásban megváltoztatni. Egyszerűen szükségszerű és elháríthatatlan követelménye volt ez a mezőgazdasági kama; rák újraszabályozásának . A. mezőgazdasági kamaráknál új kategóriák állíttattak fel, amelyek számára a felsőházi tagválasztás joga lehetetlen a régi felsőházi tagválasztás szabályai szerint, lígyhogy gondoskodnunk kellett arról, hogy a mezőgazdasági kamarák egyáltalában; abba a helyzetbe juthassanak, hogy felsőházi tagokat legyenek képesek tör­vényes alapon választani. Ez az egyetlen ma­gyarázata ennek a törvényjavaslatnak, amellyel — mint látom — érdemben mindenki egyetért, és így nekem sincs más feladatom!, mint hogy az elfogadásra ajánljam. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) . Elnök: T. Ház! A tanácskozást befejezett­nek nyilvánítom, következik a határozathoza­tal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a tör­vényjavaslatot a bizottság szövegezésében. ál­talánosságban^ a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. m Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa a ja­vaslat címét). (Farkas István: Szót kérek!) r Elnök: Farkas István (képviselő úr szó­lásra jelentkezett A szólás joga megilleti a képviselő urat-' Farkas István: T. Képviselőház! Engedje meg a t. Ház, hogy a miniszter úrnak arra a kijelentésére, hogy aki nem becsüli a magaet, a másét sem fogja megbecsülni, azt mondjam, hogy nem értem, hogy ezt a meghatározást a miniszter úr hogyan érti. Hogy én nem be­csülöm a magyar alkotmányt 1 Csak hivatko­zom arra, amire felszólalásomban hivatkoztam és hivatkozom éppen a miniszter úr tegnapi beszédére, amelyben azt bizonyította, hogy a magyar alkotmány olyan rugalmas, mint az angoV fejlődésképes, bizonyította, hogy min­denkor megfelelt a viszonyoknak... Elnök: Kérem a t. képviselő urat, hogy csakis a címre korlátozza beszédét. Farkas István: Méltóztassék megengedni a t. Háznak, mindjárt be is fejezem. ,Alkot­mányunk az élet szellemében alakul, változik, mondja minden jogtudós, a miniszter úr is hangsúlyozta ezt és nagyszerűen kifejtette a törvényjavaslat tárgyalásánál. En láttam 1911-ben, 1912-ben is, hogy az akkori viszonyok szerint ezt a rugékonyságot úgy lehetett volna alkalmazni, ha változtatunk volna rajta a kor követelményeihez, az adottságokhoz mérten. . k Elnök: A címet elfogadottnak jelentem ki. 33

Next

/
Thumbnails
Contents