Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-260

Az országgyűlés képviselőházának 260. sadalomban újabb értékek és újabb erők törnek előre, azok csakugyan a felsőházban is kifejezést nyerhessenek. Ma ez lehetséges a felsőházi törvény 23. §-a alapján, amely kimondja a . kinevezett tagokra vonatkozólag, hogy »a kinevezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a felsőházban törvényen alapuló országos szervezet hiányában, vagy egyéb okokból egyelőre nem képviselt fontosabb élethivatások a lehetőség szerint legalább egyegy taggal képviselve legyenek«. De ezenkívül a felsőházi törvény megalkotása óta is létesültek olyan törvényes intézmények, amelyek képviseletet nyertek a felsőházban és azt hiszem, a magyar kormányzat és a magyar törvényhozás bölcsessége inmdig meg fogja la lálni a módot és lehetőséget arra, hogy a nemzetben és a magyar társadalomban érvényesülő erők a felsőházban is érvényesülhessenek. Ez a válaszom Somosryváry Gyula igen t. képviselőtársam felszólalására is. Méltóztassék mármost megengedni, hogy Farkas István t. képviselőtársam felszólalására is pár szóval reflektáljak. Ö hivatkozott az 1892-ben tartott kongresszusra, amikor a szoeiáldemokralapárt a svájci alkotmány magyarországi bevezetését hozta javaslatba. (Antal István: Jászi Oszkár bevezette a svájci alkotmányt! — Ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Kéthly Anna: Hol vezette be?) Engedje meg, t. képviselőtársam. — azt hiszem, eléggé objektíve szoiktam vitatkozni, tehát most sincs más célom — hogy én ezt a történelmi meglátás bizonyos hiányának tartsam. A magyar alkotmány Szent Jstván óta mindig adott lehetőséget arra, hogy annak keretén belül a magyar' nemzet tagját alkotó bármilyen tagozata ennek a nemzetnek érvényesülni tudjon. (Ügy van! Ügy van! jobb felől. — Farkas István: Adott szétzüllesztést is!) Nem a magyar alkotmány volt az oka annak, hogy nálunk a nemzetiségek elégedetlenkedtek. Enneik nem belső, hanem külső okai voltak. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon és a középen. — Farkas István: Voltak nagyon lényeges belső okai is!)^ Ha táján igaz is, hosry a mi politikai nevelésünknél bizonyos mértékben hiányzott annak teljes tudata, hogy Magyarország nem egynyelü ország, ezek az elégedetlenségek nem belső dk okból, hanem külső oldalról mesterségesen táplíiltattak és így lettek olyan veszedelmesek. (Úay van! Ügy van! a jobboldalon. — Farkasfalvi Farkas Géza: Tisza István ezt akarta megoldani!) Visszatérek arra, hogy svájci alkotmányt javasolt a szociáldemokrata párt Magyarországon. Én azon a véleményen vagyok, hoay aki nem becsüli a magáét és a másét kívánja, az, ha megkapja a másét, akkor sem fogja becsülni. (Farkasfalvi Farkas G^za; Vgy van! — Taps a jobboldalon és a, középen.) Még egyszer hangsúlyozom, amit tegnapi beszédemben igyekeztem szemléltetni, hogy a magyar alkotmány bámulatos rugalmassággal bír. Hogy eery ellenkező példát hozzak fel, a francia alkotmányban például az alkotmányra vonatkozó minden változtatás az Assemblée National e, a nemzetgyűlés hatáskörébe tartozik, amely a szenátus és a képviselőház együttes ülése ós oly módon gondolja biztosítani a francia alkotmány a köztársasági intézményt, hogy kimondta, nem tudom, 1882-ben, vagy 1889-ben, egy határozatában, hogy a köztársasági államforma az Assemblée Nationale-nak sem képezheti határozata tárgyát. Ezek azok a rideg, merev alkotmányjogi szabályok, amelyeknél a változtatás lehetőséKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XVI. ülése 1937 december 3-án, pénteken. 211 gének egyedül forradami útja van- (Rassay Károly: Mi is ugyanezt kimondottuk a királyság védelméről szóló törvényben! Ez természetes!) t A magyar alkotmányban a törvényhozás teljessége minden egyes szabályt megváltoztathat annak, rendje és módja szerint, úgyhogy nálunik ez teszi lehetségessé az előrehaladást az idők követelményeinek megfelelően. Nem óhajtom ezekkel a kérdésekkel továbbra is igénybevenni a képviselőház figyelmét, hiszen tegnap volt alkalmam álláspontomat kifejteni. Még csak egyet akarok hangsúlyozni, szorosan erre a _ törvényjavaslatra vonatkozóan. Ez a törvényjavaslat egyáltalában nem óhajtotta a felsőház struktúráját bármilyen kis vonatkozásban megváltoztatni. Egyszerűen szükségszerű és elháríthatatlan követelménye volt ez a mezőgazdasági kama; rák újraszabályozásának . A. mezőgazdasági kamaráknál új kategóriák állíttattak fel, amelyek számára a felsőházi tagválasztás joga lehetetlen a régi felsőházi tagválasztás szabályai szerint, lígyhogy gondoskodnunk kellett arról, hogy a mezőgazdasági kamarák egyáltalában; abba a helyzetbe juthassanak, hogy felsőházi tagokat legyenek képesek törvényes alapon választani. Ez az egyetlen magyarázata ennek a törvényjavaslatnak, amellyel — mint látom — érdemben mindenki egyetért, és így nekem sincs más feladatom!, mint hogy az elfogadásra ajánljam. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) . Elnök: T. Ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében. általánosságban^ a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. m Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa a javaslat címét). (Farkas István: Szót kérek!) r Elnök: Farkas István (képviselő úr szólásra jelentkezett A szólás joga megilleti a képviselő urat-' Farkas István: T. Képviselőház! Engedje meg a t. Ház, hogy a miniszter úrnak arra a kijelentésére, hogy aki nem becsüli a magaet, a másét sem fogja megbecsülni, azt mondjam, hogy nem értem, hogy ezt a meghatározást a miniszter úr hogyan érti. Hogy én nem becsülöm a magyar alkotmányt 1 Csak hivatkozom arra, amire felszólalásomban hivatkoztam és hivatkozom éppen a miniszter úr tegnapi beszédére, amelyben azt bizonyította, hogy a magyar alkotmány olyan rugalmas, mint az angoV fejlődésképes, bizonyította, hogy mindenkor megfelelt a viszonyoknak... Elnök: Kérem a t. képviselő urat, hogy csakis a címre korlátozza beszédét. Farkas István: Méltóztassék megengedni a t. Háznak, mindjárt be is fejezem. ,Alkotmányunk az élet szellemében alakul, változik, mondja minden jogtudós, a miniszter úr is hangsúlyozta ezt és nagyszerűen kifejtette a törvényjavaslat tárgyalásánál. En láttam 1911-ben, 1912-ben is, hogy az akkori viszonyok szerint ezt a rugékonyságot úgy lehetett volna alkalmazni, ha változtatunk volna rajta a kor követelményeihez, az adottságokhoz mérten. . k Elnök: A címet elfogadottnak jelentem ki. 33