Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-254

6 Az országgyűlés képviselőházának 25U amint voltain bátor jelezni, elég idő áll rendelkezésre és széles lehetősége van annak, hogy komoly képviselők és felsőházi tagok Miogásukat megváltoztassák. A sajtóban, a nyilvánosság előtt ás ia gyűléseken ugyanis megvan a kapacitáció lehetősége és előfordulhat, hogy valaiki, aki votumát leadta, esetleg hosszabb idő múlva valamilyen kérdésben ellentétbe kerülne a lelkiismeretével akkor, ha eredeti szavazatát fenntartaná. Ennek folytán •meg ikell adni a lehetőséget arra, hogy az illető ezt az akaratnyilvánítását minden egyéni gátlás nélkül (megtehesse. De tartani ikell attól — és éippen \egy ilyen kérdésben, ilyen, a két Ház közötti konfliktus esetén megtörténhetik és szükségszerűen meg is történik, —« hogy országos demonstrációt, agitációt indítanak abban az irányban, hogy a törvényhozás ezt vagy azt a felfogást érvényesítse. Tertmíészetesen ez az agitáció nem lesz olyan nyugodt, olyan szenvedélymentes, hogy ne befolyásolja szavazatukban a törvényhozókat, merthiszen a nyilvánosság előtt történik s ez az agitáció nem történhetik anélkül, hogy külső befolyás, {külső terror ne befolyásolja az akarat szabad elhatározását a gazdasági érdekek nyomása alatt vagy a választók prestsziója folytán, úgyhogy ez a törvényalkotásnak akadálya. Az igazi nemzeti akarat érvényesítéséire adódik tehát lehetőség akkor, ha a szavazás titkosan történik. Még egy szempont ikerült ebben a kérdésben felszínre, éppen az egyensúllyal kapcsolatban, az ugyanis, hogy e kérdés eldöntésénél nem szabad túlsúlyt biztosítani az egyik Háznak oly módon, hogy az egyik Ház esetleg majorizárja a másik alacsonyabb létszámú Házat. Ahhoz tehát, hogy ez az institúció zavartalanul működhessék, szükséges, hogy mind a két Ház numerikusan egyenrangú legyen. A felsőház mai összetételét ebből a szempontból helyesnek tartom, mivel ez a numerikus egyensúly megvan. Hiszen, — mint méltóztatnak tudni — a két Ház tagjainak száma nagyjában és egészében azonos,, ugyanolyan létszáma van a felsőháznak, mint a képviselőháznak. Ez a szempont tehát nem lehet akadálya annak, hogy ez az institúció zavartalanul érvényesüljön. Az a gondolat, amelyre voltam bátor utalni, — a felsőház feloszlatásának kérdése — egyöntetűen elvettetett éppen azokból a szempontokból kifolyólag, amelyeket az előbb voltam bátor felhozni. T. Ház! Ennek a törvényjavaslatnak, éppen az előbb vázolt indokolásnál fogva lényeges és legfontosabb rendelkezése a hatalmi egyensúly, az alkotmányos egyensúly biztosiIciScl* Mint további kérdést vagyok bátor megemlíteni azt, hogy a felsőház hatásköre nem változott meg, mert hiszen az állami költségvetési jogot ez a törvényjavaslat sem adja meg a felsőháznak a költségvetést a képviselőház állapítja meg s azon a felsőház nem módosíthat. Egy eltérés foglaltatik azonban e javaslatban a jövőt illetőleg, nevezetesen az, hogy a felsőház maga állapítja meg személyi és dologi szükségleteit. Ez megint a felsőház szerepének ós a felsőháznak az alsóházitól való fügeef ensége biztosítására szükséges, mert a felsőház természetszerűleg maga érzi legjobban azokat a szükségességeket, amelyek, a személyi és dologi szükségletek megállapítáülése 1937 november 17-én, szerdán. sánál mutatkoznak. A felsőháznak azonban ennek az egy eltérésnek a kivételével költségvetési joga nincsen, ennekfolytán tehát a felsőház nem akaszthatja meg az állami élet rendszeres menetét, hanem csak a törvényalkotásban mondhat vétót. Még egy kérdés volt vitatárgya a bizottságban a ^részletes tárgyalás alkalmával és pedig az életbeléptetés kérdése. T. Ház! Az, életbeléptetés kérdésében több javaslat merült fel. Az egyik a törvényjavaslatnak az eredeti szövegében foglalt az az intézkedés, hogy a törvény a kihirdetés napján lépjen életbe. A bizottság egyöntetűen azon az állásponton volt, hogy éppen a választójogi javaslattal kapcsolatos összefüggésénél fogva nem fennie, helyes, ha a törvény életbeléptetésének idejéül ez az időpont állapíttatnék meg. Volt azután egy másik javaslat, amely szoros összefüggést kívánt létesíteni az alkotandó választójogi törvény ós a jelen törvényjavaslat között, azt óhajtván kimondani, hogy amikor a titkos választójogot inkorporáló törvény életbelép, ezzel egyidejűleg lépjen életbe ez a törvény is. Meggyőződésem szerint ennek a döntésnek alkotmányjogi aggálya van, jnert^ hiszen ezáltal olyan szokatlan, kötelező előírás foglaltatnék egy törvényben, amely kötelezően előírná és megszabná az országgyűlésnek, hogy bizonyos irányban köteles a nemzeti akaratot érvényesíteni, amely esetleg meggyőződésével ellenkezik. Éppen ezért ennek nem mai jogpolitikai, hanem tisztán és kizárólag alkotmányjogi, közjogi akadálya van. A harmadik javasilat az volt, hogy a titkos választójog alapján összeülő legközelebbi országgyűlés megnyitása napján lépjen életbe a törvény. Ez megint szokatlan szövegezés lenne, hogy egy alkalmi törvényalkotás határozná meg

1 egy másik törvényalkotás életbeléptetése tekintetében az időpontot és egy ilyen rendelkezés behozatala egész törvénytárunk szerkezetét bántóan befolyásolná. Éppen ezért helyesnek mutatkozott az előbbi javaslatokban elfogadott szempont figyelembevételével az az álláspont, hogy a jelen törvény az új országgyűlés megnyitása napján lép hatályba, mert hiszen az elhangzott kormánynyilatkozatok is megerősítenek bennünket abban, hogy a kormányzatnak, de magának az országgyűlésnek is elhatározott, komoly szándéka a titkos választójogi törvény mielőbbi beiktatása és ezzdl kapcsolatban a titkos választójog bevezetése; ennek a megoldásnak az életrehívásával tehát tulaj* donképpen érvényesül mindaz a szempont, amely ebben a tekintetben felhozatott. T. Ház! Nem akarok hosszasabban szólani róla, csak megemlítem, hogy a felsőház kezdeményezési joga is hatályban marad. Az idő előrehaladottsága miatt egyéb kérdéseket nem akarok már szóvátenni, csak egész röviden megemlítem még azt, hogy a törvényjavaslat rendezi a két Ház tisztviselőinek, alkalmazottainak, altisztjeinek és egyéb személyzetének a szerepét és megadja a felsőház elnökének reájuk vonatkozólag a kinevezési, felügyeleti és fegyelmi jogot. A javaslatnak ezt a részét továbbá a közös tisztviselők felett való rendelkezést, az utalványozási jog és a két Ház céljaira szolgáló épület felett való rendelkezés szabályozását az eredeti törvényjavaslat változatlan szövegében fogadta el a bizottság. T. Ház! Ezekben voltam bátor a törvény-