Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-257

118 Az országgyűlés képviselőházának %b szóló. Ez a javaslat, most már törvény, évek óta lebegő kérdéseket oldott meg. Magának a kormányzói jogkör kiterjesztéserői szóló törvénynek megalkotása a magyar parlamentarizmus legszebb fejezetei közé tartozik. Az a folyamat, amely végbement a törvényjavaslat első fogalmazásától a törvénybeiktatott szövegig, mutatja elsősorban azt, hogy a parlamentáris rendszer minden más rendszerrel szemben előnyben van. Mutatja azt is, hogy a parlamenti eljárás lényege, a vita, a hozzászólás alkotmányjogi magaslatra emelkedett és mutatja azt is, hogy mindenféle melléktekintetektől mentes, egyedül és kizárólag tiszta és nemes motívumoktól sugallt közjogi lelkiismeretnek pártkötelékeket megbontó és átütő ereje van. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) A felsőházi javaslat tárgyalása után fog következni a titkos szavazati jog törvényjavaslatának tárgyalása. (Fábián Béla: Fog-e vájjon?) A titkos szavazati jog kérdése évtizedek óta lidércnyomásként ül a magyar közületen s ennek a törvényjavaslatnak elintézése próbaköve lesz aNmagyar parlamentarizmusnak, hogy meg tudja-e oldani és ímeg fogja-e oldani a nemzeti akarat gátolhatatlan megnyilatkozásának módját. Ez azt tenné szükségessé, hogy az államművészet mesterei (Rassay Károly: Az előadó úr foglalja el helyét, ne diskurálján!) és alkotó politikusok is minden erejüket összetéve igyekezzenek megoldani a magyar közéletnek ezt a legsúlyosabb és legnehezebb problémáját. Ilyen körülmények között, amikor megelőzte ennek a javaslatnak tárgyalását a kormányzói jogkörről szóló javaslat és követni fogja a titkos választójogi javaslat... (Rassay Károly: Halljuk! Halljuk! Előadó úr, ne zavarja a tárgyalást!) Elnök: Kérem Kassay képviselő urat, ne méltóztassék az elnök jogait bitorolni. (Fábián Béla: De ha az elnök nem gyakorolja.) Bródy Ernő: Hyen körülmények között a. felsőházi javaslat nem illeszkedik bele organikusan abba a közjogi rendszer.be

, amelyet ez a folyamat képvisel. Miről tvan szó! Szó van elsősorban a képviselőház jogának megszűkítéséről ós ugyanakkor ia felsőház jogának kiterjesztéséről; szó van arról, hogy teremtődhetik egv helyzet, amelyben a képviselőházat feloszlatják és ugyanakkor vele szemben áll egy feloszthatatlan felsőház. Szó van az eddigi megosztatlan törvénykezdeményezés jogának megoszlásáról, szó van az együttes ülés intézményének bevezetéséről, szó van olyan súlyos esetekről ós cselekményekről, amelyeknek az eredetéi mégis kutatnom kell, hogy miért került ez ide, niiért a legsürgősebb, halaszthatatlan, elkerülhetetlen ez akkor, amikor a kétkamarás rendszert úgyszólván vita nélkül t minden oldalon elismerik. Miért kell kiélezni és elmérgesíteni a két Ház közt az ellentéteket! — Ez a kérdés. Ha a forrásra akarok rátapintani, akkor nem tekinthetem megfelelő előzménynek t azt, hogy voltak felsőházi tagok, akik reklamálták a felsőháznak egy tágabb hatáskörét, hiszen ha vissza (méltóztatnak emlékezni a jelenleg érvényes törvény keletkezésére és születésére, azt látjuk, hogy akkor összejöttek a főrendek s a legkülönösebb kívánságok és vélemények hangzottak el. Volt olyan vélemény, mely azt mondotta, hogy a nemzetgyűlés nem hivatott egy '. ülése 1937 november SÖ-án, kedden. felsőházi törvény megalkotására, volt egy vélemény és nyilatkozat, amely követelte, hogy hívják Össze a főrendiházat, hogy majd a főrendiház intézze el ennek a felsőházi alkotásnak sorsát s van é3 volt egy vélemény, amely a jogfolytonosság elmélete alapján a főrendiházat akkor is, sőt legutóbb egy igen érdekes előadás kapcsán még ma is jogilag fennállónak tekinti, Hát ilyen vélemények fennforgása esetén nem gondolnám, hogy publicisztikai megnyilatkozás vagy egy szűkebb körben elhangzott nyilatkozat alkalmat és módot adott volna ennek a felsőházi javaslatnak megszületésére. Máshol kell tehát keresnem az eredetet. Nem keresztrejtvény ez, meg is lehet találni. A Darányi-kormány bemutatkozása alkalmával 1936 október 21-én Darányi miniszterelnök úr elmondotta, hogy szerinte a szavazás titkosságának bevezetését meg kell előznie a kormányzói javaslatnak és a felsőházi javaslatnak. Azt mondotta a miniszterelnök úr (olvassa): »Az összehívandó pártközi értekezlet lesz alkalmas arra, hogy megfelelő atmoszférát teremtsen e közjogi javaslatok letárgyalásáre s lehetővé tegye azt, hogy a parlamenti pártok között bizonyos kontaktus jöjjön létre«. Most méltóztassanak megengedni, hogy magán a pártközi konferencián elhangzott nyilatkozatokat ismertessem, mert ez azután egészen felnyitja azt a forrást és azt a gondolatot, amelyből ez a javaslat kikerült. Azt mondja Darányi Kálmán miniszterelnök úr a képviselőházi elnök úr által összehívott ly3í> december 2-án megtartott pártközi konferencián (olvassa): »Talán nem lesz egészen érdektelen, ha elmondom, hogy boldogult elődömnek« Gömbös Gyulának — »a feljegyzéseiben találtam egy írást, ahol megvannak azok a kérdések, amelyek miatt ő tulajdonképpen ezt a pártközi konferenciát összehívni óhajtotta. Ezt nem abból a szempontból mondom el, mintha bármily irányban le akarnám kötni a pártközi konferenciát, ezt csak mint adalékot hoztam fel. ö azt írta fel, hogy: »1. A titkos választójog, szűkített vagy kiterjesztett aktív választójoggal! 2. A passzív választójog elnyeréséhez szükséges kondíciók szigoríttatnak-e? 3. Az eddigi kerületi, egyéni és a városokban a lajstromos rendszer marad-e meg, vagy lehet-e megyei! 4. Vagy országos lajstromos rendszer bevezetése! 5. Elektoros rendszer számításba jön e! 6. Abszolút vagy relatív többségrelv fog-e érvényesülni!« Itt jön azután a felsőházi javaslatra vonatkozó és ahhoz kapcsolódó rész. (Olvassa): »7. Milyenek a biztosítékok a nemzeti és konzervatív gondolat érvényesítésének biztosítása érdekébén! 8. Lehet-e szó a vármegyék követküldési jogának feléledéséről, vagy érdekképviseletek bevonásáról!« És most méltóztassanak ezt figyelemmel meghallgatni: »9. Szükségét látja-e az ellenzék más alkotmányjogi kérdések tisztázásának, illetőleg oly biztosítékok törvénybeiktatásának, melyek a 7. pontban említett célt szolgálják! (Alsó- és felsőház közti viszony új szabályozása, a kormányzói jogkör kiterjesztése, stb.)« Tehát, ha figyelemmel méltóztatik kísérni