Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-257

Ag országgyűlés képviselőházának 257. Jól mondta: összehozott! Terrorral Összehozott!) Gömbös Gyula belpolitikailag rossz pozícióban volt, tulajdonképpen a párt. nem az övé volt, hanem Bethlen István grófé, aki a képviselőházat megválasztatta. (Zaj a jobboldalon.) Akkor ezt a rossz pozíciót nem akarta még súlyosbítani azáltal, hogy a felsőházzal is konfliktusba keveredjék, ezért tett Ígéretet Gömbös annakidején arra vonatkozólag, hogy foglalkozik a felsőház jogkiterjesztésével. Ekkor dobták be a közvéleménybe a képviselőházi választás titkosságával kapcsolatosan a kormányzói jogkör kiterjesztésének gondolata mellé harmadik alkotmányjogi problémának a felsőház jogkörének kiterjesztésére vonatkozó rendelkezést. Annakidején az volt a cél, hogy nyugvópontra kell juttatni ezt a belpolitikai alkotmányjogi kérdést s azt >a konfliktust, amely a Gömbös és a felsőház között támadt, valahogyan le kell csendesíteni. Az volt a cél, hogy megnyugtassák azokat a jó urakat, hogy nem lesz olyan veszélyes sem a hitbizományi reform, amelyet a kormány meg akar valósítani, sem a telepítési törvényjavaslat, amellyel szintén foglalkozik, tehát nyugodtan lehet az ő jogaik kiterjesztéséről tárgyalni, mert a képviselőház nem fog forradalmi útra térni ebben a vonatkozásban,. hanem csak olyan törvényjavaslatokat fog elfogadni, amelyeket nyugodt lélekkel a felsőháznak bármely tagja is megszavazhat. Ebben az időben tehát azt láttuk, hogy harmadik alkotmányjogi problémának beiktatták a felsőházról szóló törvényjavaslatot és most már abból, ami egy szorult helyzetben tett miniszterelnöki kijelentés volt, kormányprogram léit. A Darányi-kormány ezt a programpontot átvette és amikor kormányra lépett, már nem két alkotmányjogi kérdést találtunk, hanem egy harmadik alkotmányjogi kérdést is és ezt az új problémát idehozták a képviselőház elé. Akkor azonban, amikor a képviselőház elnöke összehívta a pártok képviselőit és tanácskozást tartottak arról, vájjon mikép történjék az alkotmányjogi javaslatok letárgyalása, az akkor felszólaló képviselők legnagyobb része, különösen az ellenzékiek, hangoztatták azt a junktimot, amelyet feltétlenül meg kell valósítani a három alkotmányjogi törvényjavaslat között. Elengedhetetlennek tartotta minden józan itéletű ember, hogy ha egyszer hozzányúlnak az alkotmányjogi kérdésekhez, ha hozzányúlnak a kormányzói hatáskör kiterjesztéséhez, a felsőháznak nemcsak strukturális, hanem^ hatásköri kérdésben való reformjához ós hozzányúlnak a titkos választójog bevezetéséhez, akkor a három törvényjavaslat között feltétlenül meg kell esi náilni a junktimot és addig nem lehet életbeléptetni egyik törvényt sem, míg a másik kettőt meg nem valósítják. (Zaj jobbfelől.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Györki Imre: Amikor bejelentették, hogy azért kell különösen a kormányzói hatáskör kiterjesztésére való törvényt meghozni, mert egy titkos választójog esetleg radikálisabb irányba terelné az ország kormányzását, akkor feltétlenül szükségesnek tartották,, hogy kell lennie egy olyan jogszabálynak és olyan hatalomnak, amely féket állít ennek az esetleg szélsőségesen gondolkozó és szélsőséges összetételű képviselőháznak intézkedéseivel, törvényalkotásával szemben. Senki sem gondolt azonban arra, hogy előbb alkossák meg a kormányzói hatáskör kiterjesztéséről szóló javaslatot és adjanak korlátlan házfeloszlatási jogot ülése 1937 november 30-án, kedden. 107 . — mert ami korlátozás van, az nem egyéb a semminél — s azután alkossák meg a felsőházi törvényt, amely ugyancsak erős korlátozásnak veti alá a képviselőház hatáskörét s amikor mindkettő megvan, akkor gondolkodjanak azon, vájjon be kell-e terjeszteni és beterjesztik-e a titkos választójog törvénybeiktatására vonatkozó javaslatot s hogy ez a választójog olyan lesz-e, amely az ország mai közvéleményének megfelel, igen, vagy sem? Az ellenzék tagjai azóta állandóan ezzel a problémával foglalkoznak és állandóan hangoztatják, hogy nem csak junktimot kellett volna megállapítani a törvényjavaslatok életbelépése tekintetében, hanem a priusz a képviselőházi titkos választójogra vonatkozó törvényjavaslat letárgyalása lett volna és csak ha azt törvénybe iktatták, csak azután kellett volna ós lett volna szabad következnie a másik két alkotmányjogi javaslatnak. Nálunk azonban fejetetejére állított logikával megfordították a sorrendet. Először a kormányzói hatáskörről szóló törvényt alkotta meg a képviselőház, most tárgyalás alatt van a felsőházi reform és teljesen bizonytalan, hogy mikor terjesztik be a képviselői választójogról szóló törvényjavaslatot, s hogy az valóban titkos lesz-e, miféle korlátozásokat fog hozni a kormány a titkos választójog bevezetésével kapcsolatban, hogyan fogja béklyóba szorítani az agitációs szabadságot, miképpen fogja a választók körét szűkíteni, vagy egyéb tekintetben micsoda retrográd intézkedéseket hoz. Pedig abban mindannyian egyetértünk, —legalább azt hangoztatják a kormány hátamögött ülő egységespárt tagjai is — hogy a titkos választójog bevezetése elengedhetetlen. A választók előtt a kormányprogramban ezt hirdették s ezt hirdette a többségi párt. Egyetértettek abban, hogy lehetetlen továbbra is azt az állapotot és azt a választójogi rendszert fenntartani, amelyről Gömbös Gyula itt a Házban elismerte és hangoztatta, hogy léleiktiprásnak tekinti a nyilt választási rendszert. Itt a Házban hangzottak el kijelentések, hogy világ csúfja a magyar választási rendszer, hogy egyedül állunk ezzel a választási rendszerrel ma már az egész világon. Itt a Házban hangzott el kijelentés arravonatkozólag, hogy egész Európában nincsen még egy olyan választási rendszer, amely annyira kiszolgáltatná a választókat a kormányzat Önkényének és a különféle hatalmi eszközöknek, mint amennyire kiszolgáltatja a magyar választási rendszer s mégis különféle korlátokat akarnak felállítani akkor, amikor azt megelőzőleg már egy teljes jogú felhatalmazást adtak az államfőnek és erősen tágítani kívánják a felsőház hatáskörét is. Kettős indokot szoktak felhozni különösen a felsőház jogkörének kiterjesztésével kapcsolatosan. Azok, akiket talán megérintett a nyugateurópai alkotmányjogi szellem, a demokrácia szelleme, az*: szokták mondani, hogy helyre kell állítani az ősi magyar akotmányt, mások azonban, akik őszintébben, nyíltabban helyezkednek osztályuralmuk biztosításának alapjára, azt mondják, hogy szükség van a felsőház jogkörének kiterjesztésére azért, mert közeledik a titkos választójog, a titkos választójog bevezetése előtt állunk, ez pedig forradalmi jelenség, sötétbeugrás és ezért féket kell alkalmazni az ellen a demagógia ellen, amely nem a választók előtt, hanem esetleg itt a Házban üti fel a tanyáját. 17*