Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-239

106 Az országgyűlés képviselőházának 23 vagyon értéke, továbbá az örökhagyó és az örökös egymáshoz való rokonsági viszonya határozza meg. A tapasztalat szerint átlagban 10 évenkénti Örökléssel számolhatunk és pótlékkal együtt 6%-os illetékkulcsot vehetünk számításba. Eszerint a természetes személyek által fizetendő illeték összegével megegyezik az illetékegyenérték fejében fizetendő összeg., Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy az Öröklési illeték alapja az ingatlan forgalmi értéke, ami legtöbb esetben jóval meghaladja az illetékegyenérték alapjául veendő törvényszerű legkisebb értéket. Az előbbi érték ugyanis átlagosan a kat. tiszta jövedelem ötvenszeresének felel meg, az utóbbi érték pedig a kat. tiszta jövedelemnek csak huszonötszöröse. Ez az eltérés, ami az alapul veendő két érték között mutatkozik, indokolja azt a különbséget is, hogy az öröklési illetéknél a terheket az illeték alapjából le kell vonni, míg az illetékegyenérték kivetésénél terhek levonásának helye nincs. Az 1920 : XXXIV. te. 122. § (1) bekezdésének 2. pontja és azt kiegészítő jogszabályok szerint az egyházi javadalmak és alapítványok javadalmasai csak abban az esetben tartoznak illeték egyenértéket fizetni, ha összes évi jövedelmük 928 P-t meghalad. A törvényhozás tehát ezekre a javadalmakra, szemben más, magánérdeket nem szolgáló közösségekkel, (pL a városokkal és községekkel) létminimumot állapított megMéltányolva azonban az egyházi javadalmasok nehéz gazdasági helyzetét, ennek az illetékmentes értékhatárnak törvényhozási úton való felemelését tervezem. A létminimum felemelése a kisebb jövedelemmel rendelkező és leginkább rászoruló lelkészkedő papság terhét lényegesen enyhíteni fogja. Ezen túlmenő könynyítés azonban nem indokolt, mert megbontaná az illetékegyenérték teher viselésének egyensúlyát. Budapest, 1937 június 22-én. Dr. Fabinyi Tihamér s. k. m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Huszár Mihály képviselő úr nincs jelen, így a viszonválasz jogával nem élhet. Felteszem a kérdést a határozathozatalra vonatkozólag. Méltóztatnak a pénzügyminiszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következnek az interpellációk. Az első lesz, — minthogy Rajniss Ferenc képviselő^ úr interpellációját törölte — Sulyok Dezső képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. (Felkiáltások: Nincs üt!) Sulyok Dezső képviselő úr^ nincs jelen, interpellációja ennek következtében töröltetik. A második interpelláció Propper Sándor képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrihoz. Kérem a jegyző urat az interpelláció szövegének felolvasására. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): »Interpelláció a belügyminiszter úrhoz a Pestszentlőrinc megyei várost állandóan fenyegető talajvíz levezetése tárgyában. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy PestsizentlŐrine mélyebben fekvő területeit (Rendessy-, Bókay-, Lipták-telep). ahol a talajvíz magasan van, állandóan fenyegeti az a veszély,, hogy a feltörő talajvíz elönti. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a földmívelésügyi miniszter úr. mint III. fokú vízjogi hatóság, 54.767/1932. sz. véghatározatában kötelezte a pestszentlőrinci állami lakótelep felügyeleti hatóságát arra» hogy a szennyvizek levezetésére Pestszentlőrinc egész területén zárt csatornát létesítsen? . ülése 1937 június 30-án, szerdán. Hajlandó-e a belügyminiszter úr, mint az érintett állami lakótelep felügyeleti hatósága, a földmívelésügyi miniszter úr fentebb hivatkozott véghatározatát) végrehajtani és gondoskodni arról, hogy a lakótelep szennyvizeit a lakótelepen kívül is zárt csatornában vezessék le?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Képviselőház! (Hulljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Pestkörnyék városainak és községeinek sok-sok problémája közül most csak eggyel kívánok foglalkozni, azzal, aanelyet interpellációm 'megjelöl. AkÖzül a sok-sok baj és probléma közül, amelyek Pestkörnyéket gyötrik, igen súlyos az állandó árvízveszedelem. Záporeső vagy tavaszi hóolvadás idején mindig árvízveszélybe kerül egy csomó pestkörnyéki város és község, különösen azoknak mélyebben fekvő részei, (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.), A helyi autonómiák dicséretes buzgalommal és erőfeszítéssel próbálnak a kérdésen segíteni, de anyagi eszközeik szűkösek, az állam és a megye pedig, sajnos, közömbösen nézi a pestkörnyéki városoknak és falvaknak ezt a nagy vergődését. Az állam és a megye nemhogy nem ad nekik semmit, hanem elvesz tőlük; hiszen több alkalommal szóvátettem már itt, hogy például a városok és községek pénztárait illető kereseti adókat jogtalanul elvonják ezektől a céloktól és ezek a főváros pénztárába folynak be. Ez évente körülbelül 3 millió pengő adókiesésnek felel meg, már pedig, ha tudjuk, hogy a kereseti adót egyenesen a községi háztartások alimentálásra kreálták, akkor rájöhetünk arra is, hogy ez milyen óriási hiányt jelent ezekben a háztartásokban. De most nem is ezzel a kérdéssel akarok foglalkozni; ezt csak érintettem, mint az egyik hibát. A főkérdés és a konkrét kérdés, amelyet fel akarok hozni. Pestszentlőrinc ügye- Pestszentlőrincnek van egy mélyebben fekvő lakott területe, az úgynevezett Rendessy-telep és Bókay-telep, amely utóbbihoz csatlakozik a Lipták-telep egy része. A városnak ezen a részén a talajvíz amúgy is magasan van és ha esőzések, vagy tavaszi hóolvadások vannak, akkor az egész telep víz alá kerül. Ezeknek a vizeknek a levezetése Pestszentlőrinc városának súlyos gondokat okoz és ennek az akadálynak, t. i. a víz levezetésének akadálya az, hogy az állami lakótelep egész területe csatornázva van ugyan és a csatornákban összegyűlendő szennyvizek tisztító berendezésen át, szűrve jutnak a vízlevezető árokba* amely Pestszentlőrinc összes vizeinek levezetésére egyedül áll rendelkezésre. Ez a vízlevezető árok a Salzlacken vízlefolyó medréhez csatlakozik, amely Pesterzsébeten és Soroksáron keresztül jut à soroksári Dunaágba. Pestvármegye közigazgatási bizottsága már 1924-ben hozott 5780. számú véghatározatában megállapította, hogy az állami lakótelep szennyvíztisztító iberendezése nem tökéletes és hogy ennélfogva a nyitott árokba folyó szennyvíz rendkívül bűzös, megfertőzi a környék levegőjét. A halélettani és szennyvíztisztító kísérleti állomás, amely a minisztériumnak hivatalos szerve, Pestszentlőrinc közönségének panaszára helyszíni vizsgálatot is rendelt el és tartott meg, s ennek során megállapította, hogy