Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.
Ülésnapok - 1935-238
Az országgyűlés képviselőházának 2f $. ülése 1937 június 25-én, pénteken. gyalás és jelentéstétel végett kiadását .a közjogi bizottság részére. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Kérem egyúttal, hogy a törvényjavaslat tárgyalására méltóztassék a sürgősségeit kimondani. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az igazságügyminiszter úr által a miniszterelnök úr nevében benyújtott törvényjavaslatot, mely a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról szól, a Ház kinyomatja és tagjai között szétosztatja. Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a közjogi bizottságnak. Az igazságügyminiszter úr a törvényjavaslat bizottsági tárgyalására nézve a sürgősség kimondását kérte. Kérdem, méltóztatnak-e ehhez «hozzájárulni! (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondta. Szerdai ülésünkben történt bejelentésemnek megfelelőleg az ülést II. Rákóczi Ferenc halhatatlan emlékét megörökíteni hivatott emléktábláink leleplezési ünnepségének idejére 30 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését újból megnyitom. Szólásra következik Vázsonyi János képviselő úr. Vázsonyi János: T. Ház! A Ház ünnepi hangulatában ünnepet jelent az is, hogy a képviselőház szociális tartalmú törvényjavaslatot tárgyal, olyan törvényjavaslatot, amely régóta várt első lépés azon a területen, amelylyel ez a törvényjavaslat foglalkozik. Ha tényleg az első lépést is teszi ez a javaslat bizor nyos szociális intézkedések felé, mégis meg kell állapítanunk azt, hogy igen sokban hiányos, elsősorban azért, mert kerettörvény, bár előre kell bocsátanom, ho.gy ez alkalommal és ezzel a javaslattal szemben a törvényjavaslat kerettörvény jellegét kifogásolni nem akarom. Általánosságban ellene vagyok minden kerettörvényalkotásnak, ami az utóbbi évek törvényalkotásának tendenciájában megnyilvánul, mert a> kerettörvények rendszerint a centrális hatalomnak, a végrehajtóhatalomnak kiépíté sere _és túltengésére vezetnek. A kerettörények azt jelentik, hogy az egyes kérdésekben nem a törvényhozás a döntő fórum, hanem végered menyben mindenkor az egyes miniszterek és az Összkormány akarata, ezen keresztül a közigazgatás, illetve a végrehajtó hatalom akarataérvényesül. Ha ez alkalommal mégsem kifogásolom e törvényjavaslat keretjellegét, ez azért van, mert bár elvileg, hangsúlyozom, minden kerttörvényalkotásnak ellene vagyok, ez esetben, amikor erről a javaslatról van szó, ilyen formában, ahogy a javaslat a kérdéssel foglalkozik, helyesebb a kerettörvény, mint a pontos kodifikálás, mert a pontos kodifikálás talán még nem érett meg — a képviselőház eddigi vitája is ezt mutatja — olyan mértékben a megalkotásra, mint ahogy közmegnyugvásra az ebben a tekintetben feltétlenül szükséges volna. T. Képviselőház! A világ figyelme most elfordul ettől a javaslattól, a világ szeme • nem ezen a vitán nyugszik, amely most a képviselőház elé tárul. Talán nemcsak az egész világ, hanem még a szűkebb értelemben vett magyar közvélemény érdeklődése is elsősorban kifelé tekint, azokra a nyugtalanító jelenségekre, amelyek ma az egész világot uralják, amelyek a háború és (béke kérdését jelentik, amelyek ismételten egy világválság jeleit mutatják. Amikor mi itt mégis szociális kérdésekkel foglalkozunk és ezt a javaslatot tárgyaljuk, akkor úgy érzem, hogy ezt nem kifogás tárgyává kell tenni, hanem erről inkább díesérőleg kell (megemlékezni. Ez a kép, amikor egy világválság közepette szociális javaslattal fog lalkozunk a magyar képviselőnázoan, nekem eszembe juttatja Zola Emil »Debacle?, A nagy összeomlás című híres regényének azt a fejezetét, ahol a domb egyik oldalán a nagy háború i olyik, a nagy csata dől el, haldoklók hörögnek, ágyuk dübörögnek és kardok csattognak, a domb másik oldatán pedig nyugodtan szánt az öreg paraszt, felszántja a földet és ezzel folytatja mindennapi életének munkáját. Zolának ez a regényfejezete, anélkül, hogy kimondaná, sokkal pregnánsabban tárja elénk, hogy a fegyverek célja mindenkor a halál, az, ekevas célja, viszont az élet himnuszát jelenti. A szélsőségek élete mindenkor harcot, mindenkor fegyverkezést, gyűlölködést és végeredményben háborút eredményez, a szélsőségek elleni igazi védekezés pedig elsősorban a szociális intézkedések sorozata. Ilyen szempontból tekintem egy lépésinek ezt a javaslatot is, nem túl nagy lépésnek, de feltétlenül egy lépésnek előre, amit letagadni nem tudóik és nem is alkarok. Ha ez a javaslat nem is foglalja magáiban a prohlémak megoldását illető (kívánságaimat, a haladás szándékát niégils feltétlenül el kell isimemeim. T. Képviselőiház ! En a magánalkalmazottak ügyét s (általában az ezzel összefüggő szociális kérdéseket több kéipviselőtárisaimimal egyetemben évek óta hoiztam, és hozom állandóin a képviselőház elé. Ezévi költségvetési beszédemben is a kereskedelemügyi tárca költségvetésének vitájában a rendelkezésemre áüé rövid^ idő alatt távirati stíluisiban voltain bátor vázolni a legfontosabb intézkedéseket, .amelyeik a magánalkalmazottak szempontjából szükségeseik. Multévi (költségvetési beszédemben részletesebben szóltam erről a témáról és akikor meg nem cáfolt iés elismert statisztikai adatokat voltam bátor feltárni, melyeknek csak egy részét ismétlem meg, amikor megemlítem, hogy körülbelül 150.000 magántisztviselő van az országban, ebiből kimondottan tisztviselő '. körülbelül 100.000, amely számban a nők arányszáma 35 százalékot tesz 'ki. A lakosságnak tehát olyan nagy létszámáról van szó, hogy ez a javaslat, ez a kérdés, ezeknek a problémáknak töimkelege feltétlenül ímegéirdemli úgy ennek a Háznak, mint a közvéleménynek fokozott figyelmét. Annakidején, még a, múlt esztendőben, kértem — a munkanélküliség leküzdésére vonatkozó számokkal (kimutatva azt, hogy ez hány új munkaerő elhelyezésére vezetne — a nyolcórás munkanapnak ós a negyvenóirás »munkahétnek bevezetését. Örömmel üdvözlőim e javaslatban a nyolcórás munkanap bevezetését. Sajnáloni, hogy a negyvenórás munkahét helyett még csak a negyvennégy, illetőleg a negyvennyolcórás munkahétről szól ez a javaslat, illetőleg fog majd a törvény iszólani, ha azt a képviselőház megszavazza. Bátor voltam ugyancsak a múlt esztendőben szólni a túlórázások kérdéséről. Százezer magántisztviselő közül fcb. 35.000 túlórázott a statisztikai adatok szerint 'az elmúlt esztendőben és kb. 3000 magántisztviselő hetenként 72 órát dolgozott.