Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-236

20 Az országgyűlés képviselőházának < zeti egységben él együtt, a politikai ellentétek sohasem voltak képesek arra, hogy ezt a nemzeti egységet a város életében megrontsák. Ezek után történik most mindez. Nehogy azt méltóztassék képzelni, hogy ezekben az utcai békétlenségekben a polgárságnak nagy tömegei vennének részt. Tíz-tizenöt fiatalember csinálja ezeket. Kérdezem, miként lehetséges az, hogy ha ellopnak egy kabátot vagy egy pár cipőt, a rendőrség — ha nem is minden esetben, de rendszerint — kinyomozza a tolvajokat, ugyanakkor pedig Hódmezővásárhelyen ablakokat vernek be, embereket vernek meg és a tetteseket nem találják meg, Kispesten, a főváros közvetlen közelében egy szerencsétlen színigazgatónak egész színházi jövedelmét és estéit teszik tönkre, az utcán randalíroznak, ablakokat törnek be, járó-kelőket molesztálnak és a rendőrség hosszas nyomozás után nem tudja megtalálni azt a néhány embert^ aki egy 70.000 lakosú város életét zavarja meg? Nekem meggyőződésem, hogy megtalálhatná ép úgy, amint a kommunista internacionálé éneklőit abban az esetben, ha azok a, munkásság sorából kerülnek ki, nagyon hamar meg szokta találni a rendőrség, hosszú időre le is ülteti (Úgy van! Úgy van! balfelől ) s azért, mert énekelnek félesztendőt vagy háromnegyed esztendőt kapnak és nem hivatkozhatnak arra, hogy ők borközi állapotban határozták el az Internacionálé éneklését. Ügy látszik, vannak ebben az országban emberek, akiknek az Internacionálé éneklésére, verekedések rendezésére szabadalomlevelük van. Tisztelettel kérem és figyelmeztetem a kormányt és a belügyminiszter urat arra, hogy nem jó a törvények között és a törvények megtartása tekintetében az emberek között különbséget tenni. A törvények vagy mindenkire nézve egyaránt kötelezők vagy senkire nézve sem. Vagy minden törvény kötelező vagy egyetlenegy törvény sem az. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Abban az esetben, ha vannak olyanok, akiknek privilégiumaik vannak, nem lehet megállapítani, hogy ezek a privilégiumok kinél és hol végződnek. Tisztelettel kérem a belügyminiszter urat, méltóztassék végre ezifc a néhány duhajkodó embert megbüntetni, akik itt városok életét és nyugalmát a magyar nép akarata ellenére állandóan megzavarják és méltóztassék végre itt rendet teremteni. (Helyeslés a balodalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni! Széll József belügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljukk) Távol áll tőlem, hogy lekicsinyeljem az interpelláló képviselő úr felszólalását, kénytelen vagyok azonban kijelenteni, hogy az elmondott incidensekben egyáltalában nem látok olyan társadalmi békétlenségnek nevezett momentumokat, amelyek a belügyminiszternek, a kormánynak vagy a rendészeti hatóságoknak olyan beavatkozását tennék szükségessé, amilyent a képviselő úr kíván. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. -Rakovszky Tibor: El kell csípni őket, semmi mást nem kell csinálni!) Értesülésem van arról, hogy két egyén Kispesten (Farkas István: ' Lett volna csak három szocialista, mindjárt rájuk fogták volna, hogy kommunisták! — Zaj.) nézeteltérés következtében tettlegességre vetemedett egymással szemben. (Rassay Károly: Közben bevágták az ablakokat!) Tudomásom van arról, hogy egy éjjel egy magánlakási és egy kávéház ablakait beverték. A tettesek felderí3 6. ülése 1937 június 23-án, szerdán. tése iránt a nyomozás folyamatban van,, azonban a két eset közötti összefüggés ismérve eddig egyáltalában nem merült fel. Ennek folytán rendkívül sajnálom, de nem tudom elfogadni a képviselő úrnak azt a felfogását, hogy ezekben a sporadikus esetekben valami olyan rendszeresen és törvényszerűen ismétlődő momentumokat talál, amelyek valamely nagyobbszabású, komolyabb jelentőségű társadalmi mozgalomnak tünetei volnának. (Rassay Károly: Kiisebbszabású, de le kell csukni őket! — Farkas István: Meg kell fogni a tetteseket!) Ha a képviselő úr azzal a célzásával, hogy a törvényt egyformán kell alkalmazná, azt értette volna, hogy a törvény alkalmazása nem történik ott egyformán, akkor felkérem a képviselő urat, szíveskedjék konkrét adatait rendelkezésemre bocsátani, mert mindaddig, amíg ez nem történik meg, ezt a kifejezést, illetőleg ezt a vádját nem fogadhatom el alaposnak. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Helyesés jobbfelől.) Elnök: A képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Fábián Béla: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy legelőször a miniszter úrnak arra a kijelentésére válaszoljak, amelyben konkrét adatokat kér tőlem. (Mozgás jobbfelől. — Buchinger Manó: A nyilasok tapsolnak!) Egész felszólalásom nem állott egyébből, mint konkrét adatokból- Arra vonatkozólag pedig,, hogy ott nem egyenlően alkalmazzák, a törvényt, kijelentem, hogy felszólalásomban azt mondottam, hogy abban az esetben, ha munkásokat fogtak volna meg Kispest utcáin az Internacionálé éneklésé közben, (Malasits Géza: Darabokban vitték volna ki őket a rendőrségről!) akkor 2—10 hónapig ültek volna. (Ügy van! Ügy van! balfelől. -Malasits Géza: Félholtra verték volna Őket! Hiába mondták volna, hogy berúgott nacionalista érzelműek!) Ez az egyik. A másik pedig az, hogy azt méltóztatott mondani, nem kell jelentőséget tulajdonítani annak, ha a kávéház ablakait beverik. Tisztelt miniszter úr, én még annak is jelentőséget tulajdonítok,, ha egy alkalommal fordul ez elő. De különös jelentőséget tulajdonítok annak, ha egy városban három hét óta napról-napra a rendőrség vonul ki a mozi elé, ahol színházi előadások vannak, (Zaj. — Rassay Károly: Hátha a belügyminisztérium ablakát is bevágnák?) ha azzal fenyegetik meg a színigazgató lányát a trafikban, hogy estére revolverrel fognak megjeleni a színházban, ha a színitársulat tagjait az utcán inzultálják és aztán gyáván megszöknek. Amikor pedig végre a polgárság maga akar rendet teremteni, mert látja, hogy a rendőrség nem csinál rendet, akkor tisztelettel kérdem a t. miniszter urat, mit méltóztatik parancsolni, azt,, hogy gyilkoljanak Kispesten, azt méltóztatik parancsolni, hogy embereket verjenek agyon? T. miniszter úr, én nem adtam semmiféle súlyosabb címet az interpellációmnak, nem mondtam azt, hogy zavargások vagy zavarok vannak Kispesten, én csak azt mondottam, hogy békétlenségek vannak Kispesten és azt állítom, hogy néhány fiatalember csinálja ezeket a békétlenségeket. Mi már megértük azt ebben a képviselőházban, hogy volt egy egyesület Magyarországon, amelynek volt egy helyisége és annak a helyiségnek minden szobáI jába be lehetett menni, (amikor a bombákat és