Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.
Ülésnapok - 1935-246
Az ország gyűlés képviselőházának 246. denkit! — Rakovszky Tibor: Tények ezek, mi- ! niszter úr! A tények elszomorítók!), mert mi, akik végigéltük 1918at és 1919-et, emlékszünk érre a hangra. (Hosszantartónagy zaj a bal-és a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások: Hallatlan! Ez a lázítás! —- Némethy Vilmos: Kikérjük magunknak! — Propper Sándor: Ez demagógia! Miniszteri demagógia! — Elnök csenget.— Boczonádi Szabó Imre: Propper illetékes 1918ról beszélni! — vitéz Balogh Gábor: Fáj az igazság!) Elnök: Némethy Vilmos képviselő urat rendreutasítom. (Rakovszky Tibor: Matolcsyt nem lehet a kommunistákkal egy kalap alá venni! — vitéz Balogh Gábor: Azt senki nem tette! — Zaj.) Lázár Andor igazságügyminiszter: Emlékszem arra is, hogy azok, akik 1918-ban ezen a hangon beszéltek, nagyon szimpatikusak voltak Magyarország ellenségeinek. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások balfelől: Denunciálás. — Rakovszky Tibor: Miniszter úr, Gömbös másképpen vélekedett!) Kezemben vannak a külföldi lapszemelvények, kezemben vannak az Adeverul és más román lapok ma ideérkezett számai. Sajnálom, de konstatálnom kell, hogy ugyanez a hang van ezekben a lapokban, amelyek igazán nem Magyarország barátai, mint amilyen hang itt elhangzott. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Nagy zaj a Ház minden oldalán. — Horváth Zoltán: Mellébeszél, miniszter úr! — Felkiáltások balfelől: Az állapotokról beszéljen! — Gallasz Ágost Rudolf: A tények lázítanak!) Ami már most az interpellációk érdemét illeti — (Rupert Rezső: Végre! Itt kellett volna kezdeni! — Horváth Zoltán: Nagyon rossz bevezetés volt!) — kérem, én tudom, mit beszélek — (Peyer Károly: Ezt feltételezzük!) — az interpellációk lényegükben egy folyamatban lévő, a bíróság által még csak az első fórumon elintézett, fellebbezés alatt álló ügyet hoznak a parlament elé. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — vitéz Balogh Gábor: Ez az igazság! Ezt tessék megjegyezni! — Némethy Vilmos: Hogyan folyt le a tárgyalás"? — Rakovszky Tibor: Lelkiismereti kötelességünk volt idehozni! — Ügy van! Ügy van! a baloldalon- — Zaj. — Elnök csenget, — Propper Sándor: A politizáló bíróról van szó! — Rakovszky Tibor: Lelkiismereti kötelesség volt idehozni! — Rupert Rezső: Tessék Deák Ferencnél utánanézni! — Propper Sándor: A bíró politizál! — Nagy zaj. — Elnök csenget. — Rupert Rezső: Deák Ferenc álláspontjával ellenkezik, amit mond!) Ezeknek a bűncselekményeknek az ügyében a döntés a független magyar bíróság elé tartozik (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) és én az én alkotmányos érzésem ellen cselekednék, ha bárminemű miniszteri nyilatkozattal itt a bíróságra befolyást óhajtanék gyakorolni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Folytonos zaj a baloldalon. — Horváth • Zoltán: Megfutamodott!) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen*— Folytonos nagy zaj a }: baloldalon. — Propper Sándor: Rövid, de mér7 ges válasz volt!) :~:~: Elnök: Az interpelláló képviselő urak közül ülése 19$f november 3-án, szerdán. 237 j először Matolcsy Mátyás képviselő urat illeti a viszonválasz joga! Matolcsy Mátyás: T. Ház! Mély megrendüléssel állok itt és a leghatározottabban viszszautasítom ezt a vádat. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon. — Nagy zaj a jobboldalon és a középen. — Rakovszky Tibor: A háború alatt földet ígértek a népnek!) Elnök: Rakovszky Tibor képviselő urat állandó közbeszólásai miatt rendreutasítom ! Matolcsy Mátyás: Tárgyi vonatkozásban azonban még válaszolnom kell. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Bizonyára tudják a Ház másik oldalán ülő t. képviselőtársaim közül sokan, hogy két vagy három évvel ezelőtt nem ez a felfogás uralkodott abban a pártban, (vitéz Balogh Gábor: De ez a korrekt felfogás! Ez a helyes felfogás! — Horváth Zoltán: Akkor is ott ült! — Elnök csenget.) Emlékeztetem önöket arra a beszélgetésre, amelyet a megboldogult vitéz Gömbös Gyula akkori miniszterelnökkel folytattunk. (Halljuk! Halljuk balfelől. — Rakovszky Tibor: En is tudok róla! — Némethy Vilmos: Szellemidézés ! — Zaj és mozgás a jobboldalon. — Felkiáltások jobbfelől: Akkor az nem tetszett!) legyen szabad ezt megállapítanom, csak nem akaróim megsértve az illetőket megnevezni, (Zajos felkiáltások jobbfelől és a, középen: Halljuk! Halljuk!) — én meg azok a magyar írók, akiknek külföldön lefordított regényeik és mozidarabjaik futnak, a legkitűnőbb magyar írók (Állandó mozgás a jobboldalon. — Gróf Festetics Domonkos: Csupa zsidó!) akik Gömbös Gyula volt miniszterelnöknél megfordultak, aki megállapodott velük abban, hogy ilyen irányban lendítsék előre a magyar életet a fejlődés útján. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Ne rágalmazza Gömbös Gyulát!) Ezért tessék megkérdezni azokat a magyar írókat, akiket ma itt felsoroltam és ők majd vallani fognak és megmondják azt, hogy vitéz Gömbös Gyula felfogása azonos volt az ő felfogásukkal, ö maga küldött engem Sövényházára egy küldöttség után, hogy nyomozzam ki, mit lehet tényleg tapasztakii az őrgróf Pallavicini-féle uradalomban (Nagy zaj.) s erről tegyek jelentést Vass Elek ő méltóságának. Ott fekszenek a jelentések, nagy táblázatok, statisztikai kimutatások és mindez történt a volt miniszterelnök úr utasítására. (Gróf Festetics Domonkos: Halottakkal nem lehet bizonyítani! — Tildy Zoltán: Levele van! Ne tagadja!) Világos tehát, t. képviselőtársaim, hogy ő nem ítélte el ezeket az írókat. (Lázár Andor igazságügyminiszter közbeszól. — Gróf Festetics Domonkos: Ez, mellébeszélés!) Meggyőződésem továbbra is az marad, hogy ebben az országban roppant súlyos problémák vannak, amelyeket meg kell oldani. {Gróf Festetics Domonkos: Ezt mindnyájan tudjuk! Nem Matolosytól tanuljuk! — Peyer Károly: Ne exportálják Belgiumba a magyart! Hagyják itt őket!) Ez volt a sorsa Ady Endrének is, aki tö; kélete&en látta ezeket a problémákat. Szekfű Gyula gyönyörűen kimutatja azt, hogy két nagy magyar volt a háború előtt, az egyik Ady Endre, a másik Tisza István. Mind a kettő tökéletesen látta a magyar végzetet (Haám Artúr: És Matolcsy a bajok messiása!) és ugyanazok a súlyos megállapítások rejle-