Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-246

Az országgyűlés képviselőházának 2'+6. (Fábián Béla: Neki is elküldték!) Ezek a Fichtebund-kiáltványok magyar nyelven je­lennek meg. Egyiknek felírása (olvossa): »Ezek a lapok ingyenesek. Kérje jegyzéküket. Német Fichte Bund c. V. Bolsevizmus Elleni Világ­egyesülés. Hamburg 36, Jungfernstieg 30, Hamburger Hof. Felelős kiadó: Heinrich Kessemeier elnök, Hamburg 13, Hochalle 127.« Ami ezekben a röpiratokban a bolsevizmus ellen foglaltatik, azt nemcsak aláírom és he­lyeslem, hanem minden mértékben már sok­kal előbb vallottam is, mielőtt még a Fichte­bund egyáltalában létezett volna. (Rajniss Fe­renc: Biztosan terjesztésre kérték a képviselő urat! — Rupert Rezső: Azi az ön hivatala! — Rajniss Ferenc: Én nem terjesztem! — Zaj.) Nem konkurrálok, mindenkinek megvan a maga terjesztési hatásköre. Tiltakoznom kell azonban az ellen, hogy a bolsevizmus elleni propaganda címe alatt ugyanakkor egyben felekezeti izgatást is folytasson ez a körlevél. Tiltakoznom kell ez ellen azért, mert nekem jogom van tiltakozni itt a képviselőház előtt, mivel 1918-ban, amikor még nagyon sokan a bolsevizmus elleni új hősök közül nem szere­peltek, — vagy ha szerepeltek is, nem álltak ki — ott voltam a Múzeum lépcsőjén a nemzeti irányú ifjúság egyik vezetőjeként s a galileis­ták és a bolsevisták le akartak rántani engem Antal István és Hindy Zoltán barátommal együtt a múzeum lépcsőjéről. Tiltakozom ez ellen azért is, mert vérbeli jogélődöm azon a helyen, ahol most az igazságügyminiszter úr ül és ugyanabból a székből, az első volt ebben a teremben és a magyar politikában, aki _ a bolsevizmus ellen felemelte szavát. (Zaj.) Ép­pen ezért nem tűrhetem ezt és tiltakozom az ellen, — mivel magam is zsidóvallású ember vagyok — hogy a zsidóságot a bolsevizmussal azonosítsák, mert ez mindenkor megtévesz­tésre és csak bizonyos tendenciák céljára szol­gál, azoknak a tendenciáiknak céljára, ame­lyek mindent egy köpenybe akarnak burkolni, hogy a maguk kis pecsenyéjét megsüthessék. (Farkas István: A strébereknek ez a módsze­rük! — Zaj.) Ezt a két röpiratot ugyanúgy leteszem a képviselőház asztalára, mint aho­gyan majd le fogom tenni a következő röp­cédulákat is, amelyeket bátor leszek ismer­tetni. Tiltakoznom kell azok ellen az izgató röp­cédulák ellen is, amelyek »Országos Habsburg­ellenes Liga« néven elhunyt királyaink ke­gyelete ellen követnek el állandóan kegyelet­sértést. Itt van a kezemben néhány röpcédula. Az egyiken egy akasztófa van s az akasztó­fába bevésett felirat a következő: »Bizalom az ősi erényben«, — ami tudvalevőleg I. Fe­renc József jelmondata. Itt van továbbá ke­zemben egy másik röpcédula is, amely azt mondja: »Habsburg-propaganda. Méreg, Öl, butít, nyomorba dönt.« A következő röpcédula Ferene Ferdinánd képét mutatja halálfejjel. A felirat »Ferenc Ferdinándért«. Utána a magyar politikusoknak és a társadalom nagy rétegének a meggyanúsítása következik; ez a, röplap három pénzeszsák fölé egy kétfejű sast nyomva ezt mondja: »A legitimizmus üz­let!« , Egy másik rajz egy hadirokkantat ábrázol, lábai hiányoznak, tolókocsin van. Felirata: »1914—18. Soha többé Habsburgot!« A követ­kező kép négy szolgát ábrázol, — kuktákat, szakácsokat és szolgákat — s alá van írva: »Fiúk! A legitimiiamus szolgaság!« Egy másik KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. ülése 1937 november 3-án, szerdán. 233 röpcédulán a régi Nagy-Magyar or szag térképe van s a Csonka-Magyarország körüli elszakított részeken ez a felirat: »Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam« — I. Ferenc József szavai. Ismertethetnék még számosat ezek közül a röpcédulák közül. Mindet leteszem ide a kép­viselőház asztalára. Most csak arra akarok fi­gyelmeztetni mindenkit, aki elhunyt koronás királyaink, különösen I. Ferenc József emléke ellen izgat és lázít, hogy I. Ferenc Józsefnek hűséges, kiváló munkatársa volt és róla min­denkor kegyelettel, hódolattal nyilatkozott a minden magyar előtt köztiszteletben álló jelen­legi magyar államfő, Magyarország kormány­zója is, aki tehát I. Ferenc József emlékét gya­lázza, az egyben a magyar kormányzó ellen is szól. (Zaj és mozgás jobbfelol.) T. Képviselőház! Szóvá kell azonban ten­nem a Habsburgellenes propaganda és a Fich­tebund körlevelei mellett azokat a körleveleket és azokat a levelezőlapokat is, amelyek magyar felirattal terjesztetnek szerte az országban és amelyek mindegyike a hitfelekezet elleni izga­tás páratlan nemeit mutatja. Ezek a levelező­lapok azonban nem itt készülnek az országban, hanem külföldről jönnek be. A levelezőlapok lenyomatai különböző idegennyelvű feliratokat viselnek, itt azonban csak magyarnyelvű fel­irattal terjesztetnek. Ezeknek lenyomatait, mind a 13 darabot, — amelyeket külön-külön nem kívánok ismertetni, mert undorodom mind­egyiktől, ha csak rájuk nézek is — épülés cél­jából szintén leteszem a Ház asztalára és felhí­vcm rájuk az igazságügyminiszter úr figyel­mét. Nagyon helyeslem, amikor képviselőtár­saim közül többen, úgy itt a Háziban, mint a székesfőváros közigazgatási bizottságában, szó­váteszik, hogy ne szivárogjanak ,be az ország területére nem kívánatos idegen elemek. Ami­kor ezt a legnagyobb mértékben helyeslem, ugyanakkor azonban annak a nézeteminek is kifejezést kell-adnom, hogy ne szivárogjanak be ide ebbe az országba nem kívánatos idegen eszmék, idegen elvek és idegen gondolatok se­honnan, akármelyik országot is méltóztassa­nak az alatt érteni. Az 1878:V.tc. és az 1921. évi III. te. szellemében való szigort kérem az egész vonalon a vádemelésben és eljárásban az igazságügyminiszter úrtól úgy legfőbb fel­ügyeleti hatóság, mint cselekvési hatáskörében. Szent István jubiláris esztendejében Bu­dapestnek egy városrészét, a Lipótvárost, Szent István-városra keresztelték át. Ezt he­lyeseljük és örömunel üdvözöljük, de ugyan­akkor mindenkinek résen kell lennie, hogy Szent István országából, dús kalászt termő mezeiből, ne lehessen egyes kótyagosoknak Lipótmezőt fabrikálni. (Helyeslés a balolda­lon.) Elnök: Az igazságügyminiszter úr óhajt szólani. Lázár Andor igazságügyminiszter: T. Képviselőház! Vázsonyi János t, képviselőtár­sam interpellációjára nagyon röviden fogok válaszolni. A törvény előtt mindenki egyenlő (Farkas István: No! No! — Propper Sándor: Elméletben kétségtelenül!) és a büntetőtör­vénykönyvbe ütköző cselekedeteket úgy az ügyészségnek, mint a bíróságnak minden vo­natkozásban egyenlően, az igazságosságnak megfelelően kell elbírálnia. En felügyeleti jogkörömben ilyen irányú utasításokat adtam 35

Next

/
Thumbnails
Contents