Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-246

Az országgyűlés képviselőházának 2A6. aminek kihatásait később a világháborúban láttuk. A magyar katona nem volt zsoldos, nem azért teljesítette halálig menő hűséggel kötelességét, mintha azért anyagi' előnyöket várt volna, de a nemzet jövője szempontjából is elhibázott dolog lenne, ha hátrányt kellene neki elszenvednie azért, mert a nemzet legválságosabb idejében fegyverrel védte a hazát, az itthonmaradottakat és vérrel fizette adóját. Nagyon jól tudom, hogy ezeknek a kérdéseknek megoldása és az elszenvedett igazságtalanságok éé"

r méltánytalanságok kiküszöbölése a világháború után közel 20 esztendővel, nem egykönnyen megoldható valami, már csak azért sem, mert ma nemcsak világháborús sérelmekről kell beszélnünk, hanem a háború utáni idők mulasztásaiból eredő sérelmekről is. Éppen ezért mondok köszönetet a kormány jóindulatú igyekezetéért, amellyel ezt a kérdést kezdeti vonatkozásban igyekszik megoldáshoz és megnyugváshoz juttatni. T. Ház! Mielőtt a törvényjavaslat általános taglalására rátérnék, méltóztassék megengedni nekem, hogy pár mondatban foglalkozzam a tűzharcos-törvény gondolatának felvetőjével, az Országos Frontharcos Szövetséggel, amelynek immár közel tíz esztendeje vagyok országos elnöke. (Éljenzés a jobboldalon és középen.) A frontharcos-mozgalom zászlaját, amelyre »Isten, haza és bajtárs« van felírva, 1928/29ben néhány önzetlen bajtárs bontotta ki abban a meggyőződésben, hogy ezzel nemcsak bajtársainak,: hanem elsősorban a nemzet jövőjének szent ügyét is szolgálja. A szövetség a maga alapelgondolása szerint mindenkor felette akart állani a politikának és mint társadalmi egyesület, a jövőben sem óhajt a politikai élet küzdő terén szerepelni. (Helyeslés.) Ezt az elgondolást a jelenben és jövőben annyival is inkább könnyebb lesz százszázalékig betartani és megvalósítani, mert a jelenlegi kormány a Frontharcos Szövetség ebbeli elgondolását teljes egészében támogatja. A külföldi bajtársi kapcsolatok kiépítésével sem politikai ténykedést akartam kifejteni, hanem a külföldi testvér frontharcos-szervezeteken keresztül igyekeztünk csonka hazánk javára hasznosítani és gyümölcsöztetni azt a világhírnevet,, amelyet a magyar frontkatona szerzett magának a vele együtt harcoló és a vele szembenálló nemzetek közvéleménye elől. Hitem és meggyőződésem, hogy a Frontharcos Szövetség által kiépített külföldi bajtársi kapcsolatokon keresztül igen sok értékes barátot szereztünk csonka hazánknak, nemcsak volt szövetséges társainknál és az azóta velünk baráti viszonyba került államokban, hanem a többi nagyhatalomnál és a velünk szemben állott országokban is. Bizonyítja ezt a tételt az is, hogy a frontharcosok világparlamentjében, a .frontharcosok kerekasztalánál ott ül a magyar frontharcosok képviselője is a teljes egyenjogúság jegyében. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Hazai vonatkozásban a Frontharcos Szövetség értékes nemzeti munkát végzett akkor, amikor a világháború után szétszóródott magyar katonákat igyekezett egy nemzeti bajtársi táborba összegyűjteni és fegyelmezett szervezeti egységein keresztül a nemzeti újjáépítés gondolatának szolgálatába állítani. Ha ehhez hozzáveszem azt az elvitázhatatlan tényt, hogy a kitartó servezési munkával — áttörve a magyar nemtörődömség és társaülése 1937 november 3-án, szerdán. 215 dalmi közöny sziklafalát — bevitte a közélet legelső vonalába az általa felvetett tűzharcostörvény szükségszerűségét, úgy legtisztább lelkiismeretemmel állíthatom, hogy a Frontharcos Szövetség jó munkát, : nemzeti munkát igyekezett végezni. Ügy érzem, hogy a Frontharcos Szövetséggel, mint ennek a törvényjavaslatnak tulajdonképpeni szülőapjával szemben kötelességem volt ennyit elmondani s ezzel kapcsolatosan arra kérem a m. kir. kormányt és igen t. képviselőtársaimat, valamint az egész magyar közvéleményt és társadalmat, hogy a szövetség önzetlen, egy évtizedes hazafias munkáját ilyen vonatkozásban és magasabb szempontból nézze és bírálja el. (Helyeslés.) T. Ház! Most pedig áttérek a törvényjavaslatnak nagy vonalakban való taglalására- (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt jóleső érzéssel ismerem él az igen t. honvédelmi miniszter úrnak, a törvényjavaslat benyújtójának megértő, bajtársi szeretetét. Különös megnyugvással veszem az igen t. honvédelmi miniszter úrnak a bizottsági tárgyalások kapcsán megismételt azt a kijelentését, hogy — mint már említeni bátor voltam — a törvényjavaslattal nem tekinti lezártnak a tűzharcosok erkölcsi és szociális megbecsülésére és megsegítésére irányuló munkát, hanem igyekezni fog a jövőben kiadandó rendeletekkel és teljes súlyával odahatni, hogy a jelenlegi törvényjavaslat keretein túl is további segítségben részesüljenek mindazok, akik a világháború négy esztendeje alatt Isten és ember előtt megtették legszentebb kötelességükét A törvényjavaslattal kapcsolatos mondanivalóimat három kategóriába osztom. Az első kategóriába sorozom a falu tűzharcosait, hiszen ők adták annakidején a magyar baka 70 —80%-át. Indokolt tehát, hogy a •' _ kormány megértő szeretete mindenekelőtt feléjük nyúljon. Örömmel üdvözlöm éppen ebből a szempontból a javaslat új, 14. §-ának a bizottsági tárgyalás során ilyen formában való beiktatását, amely a tűzharcosoknak, a kis tűzharcosoknak — hogy ígymondjam —, adókedvezményeket nyújt. Amikor azonban ezt köszönettel szögezem le, megismétlem azt a kérésemet, amelynek teljesítését egyébként a bonvédelmi miniszter úr szíves volt a bizottsági ülésen is megígérni, amennyiben kedvező, megnyugtató választ adott, amely szerint az ehhez a kategóriához tartozó kisemberek exisztenciájának megsegítése tárgyában elsősorban a közkórházi ápolásra vonatkozólag szíves lesz felemelni az úgynevezett vagyoni cenzus határát, és éppen így megfelelő intézkedéseket fog hozni f az öregségi, aggkori biztosítás korhatárának megf elélő rendezése, leszállítása tárgyában. Ugyancsak Örömmel veszem tudomásul az igen t. miniszter úrnak azt a már a bizottságban tett közlését, hogy az elaggott, munkaképtelen frontharcosok menház-szükségletét, továbbá a frontharcosok betegségi és^ temetkezési segélyének ügyét más módon és úton fogja rendezni. A falu népénél szükségesnek tartom még megemlíteni azt, hogy a már eddig érvényben levő különféle földbirtokrende'zési és telepítési törvényekben adott kedvezményeket a nincstelen tűzharcosok, sajnos, nem tudják igénybe venni. Éppen ezért az a tiszteletteljes kérésem