Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-246

Az országgyűlés képviselőházának 246. ás kiterjeszti a hadipótlékra való jogosultságot azokra is, akik a törvény éietbeiepte előtt mentek nyugdíjba. A 9., <j. meg akarja szüntetni azt a tűrhetetlen helyzetet, hogy azok, akik a háborúu

an híven szolgáltak a nazat, a polgári életben ne találjanak munkát és megélhetést, éppen ezért köteiezi a nagyobb ipaii es kereskeueimi vállalatokat, a nagyobb intézményeket éppúgy, mint a nagyobb gazdaságokat tűzharcosoknak bizonyos szambán való alkalmazására. Azáltal, hogy a bizottsági módosítás a kötelezettségre nézve irányadó létszám megállapításában a »munkás« szó helyett az »alkalmazott« szót említi, még jobban kiterjeszti ezt az alkalmazási kötelezettséget; ugyanis olyan vállalatokra is szól ez az újabb rendelkezés, amelyek 20 munkást ugyan nem alkalmaznak, de alkalmazottakkal és munkásokkal együtt mégis 20 alkalmazott van a vállalatnál. (Esztergályos János: Csak végrehajtsák a lúdtalpú kartelvezérek!) Nagyon kívánatos volna, hogy a nagyvállalatok és üzemek ezt a minimumot ne tekintsék egyúttal maximumnak és minél nagyobb számban alkalmazzák azokat a tűzharcosokat, akik kinnt a háborúban magukra nézve a kötelességteljesítés terén szintén nem a legalacsonyabb mértéket alkalmazták. A 10. §. előnyt biztosit gyógyszertári jogosítványok adományozásánál a hadirokkant, vitéz és tűzharcos gyógyszerészeknek és megállapítja, hogy milyen arányban kell hadirokkant, vitéz vagy tűzharcos gyógyszerészt gyógyszertárakban alkalmazni. A bizottsági módosítás a kedvezményt a gyógyszerészhadirokkantak özvegyeire is kiterjeszti. A 11. §. azokról a tűzharcosokról szól, akik bevonulásuk idején mint magánalkalmazottak valamely vállalat nyugdíjintézetének tagjai voltak. Ezek a háborúba bevonulva természetesen nem tudták pontosan fizetni a megkíváint járulékot. Ennek a szakasznak a rendelkezései értelmében ezeknek abban az esetben is beszámít a szolgálati idejük, ha a háború alatt az előbb említett okból a járulékot fizetni. nem tudták. Az Országos Társadalombiztosító Intézet és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, mint a háború után létesült intézmények, ebből a szempontból nem jöhetnek számításba. A 12. §. a bizottság által módosított új szövegezésében pontosan felsorolja azokat a szállításokat és munkálatokat, amelyeknek odaítélésénél a tűzharcosokat előnyben kell részesíteni. A szakasz előnyt biztosít a tűzharcosokiak a kisipar körébe tartozó közszállításokiiál; a kisipar körébe nem tartozó közszállításoknál pedig 30.000 pengőig 2%-os árelőnyben és egyenlő feltételek mellett előnyben részesíti a tűzharcosokat. Ezek az intézkedések igen széles körben biztosítanak jogio« előnyt a tűzharcosoknak. A13. §. az állami egyedáruság alá eső cikkek árusításának engedélyezésénél, valamint a 'behozatali és kiviteli engedélyek kiadásánál biztosít elsőbbséget a tűzharcosoknak. Azt hiszem mindannyian jól tudjuk, hogy milyen versenyfutás van az állami egyedáruság alá eső cikkek árusításának engedélyezése után,, mint amilyen a trafik, az italmérés. Nagyon méltányos, hogy eb'ben a nagy versenyfutásban a tűzharcosok tényleg előnyben részesüljenek. (Esztergályos János: Ne az előkelő dámák kapják!) ülése 1937 november 3-án, szerdán. 213 T. Ház! Azt hiszem, mindannyian éreztük az eredeti tűzharcos-javaslatnak azt a hiányosságát, hogy éppen azok részesültek a legkevesebb kedvezményben, akik a háború alatt a legnagyobb számban és a legki vál óh ban teljesítették kötelességüket és akiknek kiváló érdemeiről itt a Házban, a költségvetés tárgyalása alkalmával a honvédelmi miniszter úr is 'megemlékezett: a magyar földmívesek, a magyar parasztok. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Igaz, hogy ezek az 1920. évi földbirtokreform, majd az 1936. évi telepítési törvény során és későbbi intézkedések következtében előnyökhöz jutottak (Farkas István: Milyen drágán!) és az is igaz, hogy a korlátozott anyagi lehetőségek tekintetbe vételével nagy tömegüknél fogva éppen ezeken a legnehezebb segíteni, mégis a bizottságban egyöntetű vélemény alakult ki, hogy ezek a rétegek már csak erkölcsi szempontból sem hagyhatók ki az önálló tűzharcos-javaslat kedvezményezettjei sorából. Ezt az elgondolást teljesen magáévá tette a honvédelmi miniszter úr és ez eredményezte az újabb 14. $. beiktatását. Ez a 14. §. (kilbőyíti az 1931. évi idevonatkozó törvénycikk intézkedéseit és jelentős adókedvezményben részesíti a kis adóalappal rendelkező tűzharcosokat. 50 I pengőnyi adóig kiterjeszti ezt a 10%-os kedvezI ményt az összes tűzharcosokra, azokra is, akik ! 1932 után igazolták igény jogosultságukat, 50 —100 pengőig pedig 5%-os kedvezményt biztosít a 3. és 4. járadékosztályú hadirokkantaknak, a I vitézségi érmeseknek és azoknak a tűzharcosoknak, akik eddig kedvezményt nem élveztek

v A 15. §. taiidíjmentességi kedvezményt nyújt a tűzharcosok megfelelő eredménnyel tanuló gyermekei számára. Az újonnan beiktatott 16. §. a tűzharcosoknak és azok fiainak az ügyvédi pályán való érvényesülését kívánja előmozdítani. A 17. §. a menetdíj-kedvezményben való részesedésre teremt jogalapot és a bizottsági módosítás ezt határozottabb formában juttatja kifejezésre, ugyanis a bizottság az, »engedélyezhet« szó helyébe az »engedélyez« szót iktatta he. A 18. §. szabályozza, hogy mennyiben vonatkoznak a tűzharcos-törvény rendelkezései a magyar királyi honvédség stb. állományába tartozó tényleges vagy nyugállományú tűzharcosokra. A 19. ^. a »tűzharcos« címmel való visszaélés, a 20. §. pedig az alkalmazási kötelezettség megszegése esetére tartalmaz megfelelő büntető rendelkezéseket. Hogy az utóbbi intézkedésekre milyen nagy szükség van, azt látjuk abból, az 1933-ban meghozott rokkanttörvény hasonló intézkedéseit milyen nehezen teljesítik egyes vállalatok és milyen ügyesen igyekeznek •kibújni az alkalmazási kötelezettség alól. Mindannyian meg vagyunk győződve arról, hogy a honvédelmi miniszter úr kellő eréllyel fog érvényt szerezni ennek az intézkedésnek. A 21. %. igen helyesen,, megfosztja a törI vényben biztosított előnyöktől azokat, akik a ! »tűzharcos« névre szégyent hoznak. A 22. §. a szokásos végrehajtási és életbeléptetési rendelkezéseket tartalmazza. Ezekben voltam bátor ismertetni a tűzharcos-törvényjavaslat egyes intézkedéseit. Köszönettel vettük tudomásul és a jelentésbe is belefoglaltuk a honvédelmi miniszter úrnak ama kijelentését, hogy ezek az intézkedések, amelyek a javaslatban foglaltatnak, nem je-