Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-245

Az országgyűlés képviselőházának 24-5. ülése 1937 október 29-én, pénteken. 207 olyan sok alkalommal kerül -az ember Össze­ütközésbe a közigazgatással, hogy — bár­milyen tisztelettel és elismeréssel vagyok is a csendőrség és általában a közigazgatási ha­tóságok iránt, hiszen én magam is többször megvédtem őket egyes támadásokkal szemben —•nem tudok és nem is lehet hozzájárulni ahhoz, hogy ezeknek az embereknek minden néven nevezendő kihágás tekintetében kiszol­gáltassuk a falu népét. Ott — ismétlem — olyan közel vannak az emberek egymáshoz, hogy állandóan össze­vesznek,, összeszólalkoznak, egyik a másik menyasszonyára veti rá a szemét, amiből' ellen­tétek keletkeznek. A falun állandóan ilyen kicsi dolgokkal szekírozzák egymást az em­berek. Nagyon kérném, méltóztassék elfogadni en­nél a szakasznál egy olyan módosítást, hogy a törvény területi hatálya a kis- és nagyköz­ségek belterületére ne legyen kiterjeszthető. Kérem ezt azért, mert ezzel elejét akarom venni azoknak a zaklatás oknak, amelyek e törvény folytán a jövőben okvetlenül be fog­nak következni. Elnök: Kíván még valaki hozzászólni az 5. §-hoz? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az 5. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Csoór képviselő úr indítványával? (Igen!) A Ház az 5. §-t eredeti szövegezésében fogadta el. Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részletei­ben is letárgyalta; annak harmadszori olva­sása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Az ülést 5 percre felfüggesztem. i . -. ' (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. vitéz Kenyeres János képviselő úr, mint a pénzügyi és véderőbizottság előadója kíván jelentést tenni. vitéz Kenyeres János előadó: T. Képvi­selőház! Van szerencsém beterjeszteni a véd­erő- és pénzügyi bizottság együttes jelentését az 1914—18. évi világháború tűzharcosainak tá­mogatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentés ki­nyomatása, szétosztása és napirendre tűzése iránt intézkedni. (Éljenzés és helyeslés.) Elnök: A benyújtott jelentést a Ház kinyo­matja és tagjai között szétosztatja. Napirendre tűzése iránt a következőkben fogok a t. Ház­nak javaslatot tenni. Napirendünk anyagával végezvén, javasla­tot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket november hó 3-án, szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk és ennek napirendjére tűz­zük ki: a ma letárgyalt törvényjavaslatok harmad­szori olvasását és az 1914—18. évi világháború tűzharcosainak támogatásáról szóló törvényjavaslat tárgya­lását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfo­gadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javas­latát elfogadja. Következik az indítvány- és interpelláeiós könyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék előbb az imdítványkönyvet felolvasni. vassá): »Ne legyen alkalmazható ez a helyszíni bíráskodás, vagy bírságolás akkor, ha nyilván­valóan tudatlanságból követték el a kihágást.« Mélyen t. Ház! A belügyminiszter úr ki­fejezetten arra mutatott rá, hogy a javaslat egyelőre csak közlekedési rendészeti ügyekre vonatkozik; engem azonban nem nyugtat meg ez a felvilágosítás, mert a belügyminiszter úr után jöhetnek más belügyminiszter urak és azok más ügyekre is kiterjeszthetik ezt a tör­vényt. Vegyük azonban csak magát a közlekedés,­rendészetet. Nagyon jól tudjuk,, hogy Buda­pesten is állandóan változnak a 'közlekedés­rendészeti szabályok. Maga a budapesti közön­ség sincs teljesen tisztában azzal, hogy hol, hogyan és, mit lehet csinálni. Még Buda­pest közönsége sem fegyelmezett annyira, amennyire lehetne, hiszen magam is autós va­gyok és tudom, hogy nagy szükség van a fe­gyelmezettségre. A vidéki ember azonban,'aki Pestre egyszer vagy kétszer jön egy eszten­dőben, nem tudhatja azt, hogy a Margithídon hogyan kell közlekednie. Ha megadjuk azt a lehetőséget, hogy véletlenül egy rosszindulatú vagy rosszul felkelt rendőr elé kerüljön, az ki fogja rá vetni a büntetést, pedig az a 3—10 pengő nagyon jelentékeny Összeg egy falusi embernek. Mélyen t. Ház! Nem okozna a törvény­javaslat szerkezetében semmi változást annak felvétele, hogy ha a rendőrségi közeg azt látja, hogy egy szegény, tehetetlen, tudatlan ember nyilvánvalóan tudatlanságból követte el a kihágást, akikor ne macerálják, ne kínoz­zák, ne büntessék, hanem engedjék szabadon. Ez nem jelenti a törvény meggyengítését, vi­szont elejét veszi annak, hogy justitzmordok» illetőleg ebben az esetben igazságtalanságok forduljanak elő, mért öt pengő egy falusi earn bérnek nagyon nagy pénz, amikor azt akár napszámból, vagy akár másból meg akarja keresni. Nagyon kérném, hogy méltóztassanak ezt a kiegészítő 5. pontot ehhez a szakaszhoz elfogadni. Elnök: Kíván-e még valaki a szakaszhoz hozzászólni? (Nem!) Ha iszólni senki sem kíván, a vitát bezárom, s a tanácskozást befejezett­nek nyilvánítom. Következik a határozathoza­tal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 3. §-t eredeti szövegében elfogadni, szembem Csoór Lajos képviselő úr indítványával? (Igen!) A Ház a 3. §-t eredeti szövegében fogadta el. Kö­vetkezik a 4. i^. Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa a 4. §-t, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa az 5. §-t). Elnök: Szólásra következik Csoór Lajos képviselő úr. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Az 5. § megállapítja, hogy a belügyminiszter úrnak joga van kiterjeszteni a törvény területi ha­tályát. En az általános vitánál elmondottakra líiivatkozva,. bátor vagyok kérni annak a mó­dosításnak az elfogadását, hogy a törvény határozza meg, hogy a községek 'belterületére ennek a törvénynek a hatályát ne lehessen kiterjeszteni. Ismételten vagyok bátor rámutatni arra, hogy ez a törvény nemcsak a közlekedésrendé­szeti, hanem minden néven nevezendő már> köziigazgatási kihágásokra is vonatkozik. A falusi életnek annyi változatossága van és

Next

/
Thumbnails
Contents