Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-245

204 Az országgyűlés képviselőházának 21*5, ezek a magánvállalatok vagyont szereztek, meggazdagodtak, nemzedékek élnek abból a vagyonból, amit Budapest magánvállalatai ezen a közlekedésen kerestek. Ezeket a vállalatokat átvette a főváros, a fővárostól elvette az állam bevételeinek egy részét, úgyhogy a főváros szükségszerűen nem tudja úgy fejleszteni a villamosközlekedést, ahogyian fejlesztenie kellene. Én csak arra utalok itt, hogy ott van a Hungária-körút; mióta sürgetjük, hogy tessék a Hungária-kőrúton földalatti villamosvonalat építeni. Tessék elképzelni, Újpesten, a Váci-út végén van a Ganz-Danubius gyár, a Ganz-Danubius telep pedig ott van Pestszentlőrincen túl, onnan be kell jönni az 50-es villamossal, végig kell menni a körúton, azután ki kell menni a Váci-úton, hogy az emberek eljussanak a gyárba dolgozni. Újpestről Csepelre szintén hasonlóan körülményes módon lehet eljutni. így fest Budapest közlekedése, mert Budapest közlekedésével össze van kötve Csepel, Újpest, Kispest és Erzsébetfalva közlekedésének ügye is. Ezek mind összefüggő kérdések, mert a munkások járnak dolgozni Pesterzsébetről Újpestre, Újpestről Pestszentlőrincre, Kispestre, a Ganz-Danubius gyárba vagy Óbudára, vagy valamelyik más gyárba. Ahol így megváltoztak a viszonyok, ott nem tisztán arról van szó, hogy majd rendőri kérdésként utcai 'büntetésekkel és beavatkozásokkal intézik el a kérdést. Nagyon nagy kérdésről van szó és az államnak nem. a'z lehet a feladata, hogy itt beavatkozzék, mert szerintem ezzel a közlekedés rendje abszolúte nem lesz megoldva. Hiszen tisztán és kizár ólag

r személyek ellen megy ez. Menjenek el a, képviselő urak a Rákóczi-út és a Körút sarkára, vagy menjenek el a Király-utca, vagy az Andrássyút sarkára és nézzék meg, hogy ahol villanylámpa, rendőrlámpa van, ott valósággal szabályszerűleg folyik már az egyéni közlekedés, mert mindenki figyeli a villanylámpát és annak a villanylámpának változásához, színéhez alkalmazza, hogy átmehet-e az úton, vagy nem mehet-e át? Eddig rendben van a dolog, helyes, hogy ez történik ezeken a gócpontokon, de miért kell most már megbüntetni az embereket*? Miért fogjájk megbüntetni azt a járókelőt? Azért, mert előbb lép le a járdáról, vagy hagy odébb megy egy kicsit, vagy iiruert rosszul néz arra a (rendőrre, vagy siet valahová, dolga van, vagv nem tudom, mi van vele? Ez lehetetlen állapot. (Friedrich István: Van, aki átszalad!) Nem ez a megoldási mód. Például egy szó sincs itt arról, hogy a száguldó magánautókat megbüntetik. Azok rohannak, nem azok a rosszak ... (vitéz Benárd Ägost: De mennyire megbüntetik!) Megbüntetik, de az elszalad, a rendőr nem is megy utána, ha látja. (Felkiáltások a jobbos baloldalon: Dehogy nem!) En már magam is megfigyeltem, hogy a rendőr nem is meery az ilyen autó után, nem is törődik vele, a rendőr nem is éri el, ha nagyon gyors tempóban megy az az autó, elhagyja, a rendőr nem tud utána menni, nem tudja a számot felírni, mert az autó már elment és nem látja. Ez lehetetlen állapot. Homonnay t. képviselőtársam azt mondotta, hogy a gyalogjárók a legveszélyesebbek és a gyalogjárók akadályozzák legjobban a forgalmat. Hát a gyalogjárók tiporják el a villamost és tiporják el az autókat? (Szily Márton: Fegyelmezetlenek!) Fegyelmezetlenek? A fegyelmet nem így lehet nevelni pénzbüntetéssel, ülése 1937 október 29-én, pénteken. kényszerrel; fegyelmet csak helyes, okos, praktikus eljárással lehet teremteni. Ezek az intézkedések nem teremtenek fegyelmet, hanem csak az lesz az eredmény, hogy majd elő fog fordulni néha-néha, hogy megvernek egy rendőrt, mert erőszakoskodott, megbüntette az embereket.^ Tisztára lehetetlen dolog ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása. De beszéljünk a biciklistákról. (Rassay Károly: Az a baj, hogy bicikli! Még egy kereket rá, hogy ne bicikli legyen, hanem tricikli, akkor majd nem fog ide-oda billegni!) T. Képviselőház! Kérem, nézzenek csak végig Budapest nyomorán, mert ne felejtsék el, hogy Budapesten a közlekedés állandóau drágább lesz, drága a villamos és ez rákényszeríti az embereket arra, hogy kerékpárt vegyenek, mert az olcsóbb, (Rassay Károly: Igen, ez helyes!), tehát a nyomorúság idézi elő azt is, hogy vannak emberek, akik Újpestről Kispestre vagy Pestszenterzsébetre járnak biciklin, mert már nem futja a fizetésükből» hogy a magas vitlaimos díjat megfizessék. Nem ez volna a követendő rendszer, nem ez volna ia módja a segítésnek, hanem tessék a kormánynak úgy beavatkozni a fővároson keresztül, hogy először adja meg a fővárosnak azt, ami neki jár, ne vonja el azokat a bevételeket, amelyeket most elvon a fővárostól és azután kényszerítse a fővárost arra, hogy adjon olosó vasiutat, olcsó tarifát szabjon ki, mert olcsó tarifa mellett 'mindjárt egyszerűbb a közlekedés, hiszen kevesebb a gyalogjáró. Az nyilvánvaló dolog,, hogy ha olcsóbb a villamos, kevés ember megy gyalog, hanem Inkább villamoson mennek az emberek. Most kénytelenek az emberek még hosszú utakat is: gyalog megtenni, azért, mert nincs pénzük arra, hogy a villamosköltséget megfizessék. (Malasits Géza: Ügy van! Két óra bére!) Nyilvánvaló, hogy csak úgy lehetne a helyzeten segíteni, ha a közlekedési eszközöket modernizálnák az élet szükségleteihez. (Rassay Károly: A föld alá!) Földalatti vagy magasvasutakkal lehetne a közlekedést jobbá és eredményesebbé tenni és akkor inkább be lehetne hozni egy ilyen rendelkezést. Aki utazott Párizsban a Metro-n, vagy Berlinben a földalatti vagy a m ágas vasúton, az tudja, hogy az milyen nagyszerű közlekedést biztosít. Ott nem úgy van» mint nálunk, mert nálunk a villamosi olyan keservesen, olyan lassan megy, különösen, amióta bevezették a kisszakasz-rendszert, hogy az is nagyon unalmas 'mesterség és sokan elmennek inkább gyalog, különösen akkor, amikor amúgy is üres; a zsebük és nem telik a magas villamosdíjra. Ki kell tehát építeni a földalatti és magasvasutakat, olcsóbbá tenni a közlekedési eszközöket és akkor majd ránevelhetjük az embereket a helyes közlekedésre és nem lesz annyi baj a gyalogosok közlekedésével, mint amennyi így van. A javaslatot nem fogadom el. {Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: vitéz Tóth András képviselő úr következik szólásra. vitéz Tóth András: T. Képviselőház! Nem tudok egy véleményen lenni az előttem szólott igen t. képviselőtársammal ebben a kérdésben. Ennek a javaslatnak a tárgyalásánál nem kell oly messzemenő összefüggéseket keresni', (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) amelyek nem férnek ibele ebbe a javaslatba, viszont per tangentem valahol igen messze