Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.
Ülésnapok - 1935-245
Az országgyűlés képviselőházának 245. ülése 1937. évi október hó 29-én, pénteken, Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A városi számvevőségi szolgálatról szóló törvényjavaslat. — Hozzászóltak : Széll József belügyminiszter, Pinezich István, Horváth Ferenc, gróf Esterházy Móric, Sándor István, vitéz Shvoy Kálmán, Strausz István, Drobni Lajos, Gergelyffy András előadó. — A rendőri büntetőbíráskodás körébe utalt egyes kihágások tettenért elkövetőinek a helyszínen való megbírságolásáról szóló törvénvjavaslat. — Hozzászóltak : Gergelyffy András előadó, Csoór Lajos, Homonnay Tivadar, Farkas István, vitéz Tóth András, Malasits Géza, Széil József belügyminiszter. — A pénzügyi és véderő bizottság beterjesztette együttes jelentését az 1914—1918. évi világháború tűzharcosainak támogatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. — A legközelebbi _ ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az indítvány- és interpellációskönyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Széll József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Brandt Vilmos, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Rakovszky Tibor, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Csikvándi Ernő jegyző urakat kérem fel. Napirendünk szerint következik a városi számvevőségi szolgálatról szóló törvényjavaslat (írom. 450, 458.) folytatólagos tárgyalása. A belügyminiszter úr óhajt szólni. Széll József belügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal szemben elhangzott ellenérvek két csoportba oszthatók. Az első csoportba sorozom a szakszerű és magária a törvényjavaslat érdemére és célzatára vonatkoj zóan felhozottakat. A másik csoportba tartozó kifogások legnagyobb része a városok háztartása, vagyonkezelése, gazdálkodása körül forgott és bizonyítani igyekezett azt, hogy a városok mindennemű gazdálkodási hátránya é^ nehézsége abból a körülményből fakad, hogy a kormányzat mostohán bánik a városokkal, (Farkas István: Igaz is!) ezeket részben nem gyámolítja, hanem egyrészt anyagi erejüket túlzottan igény beveszi, másrészt pedig folyton olyan újabb és újabb közigazgatási feladatokat ró rájuk, amelyek igen súlyos költségeket hárítanak a városokra. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ugy nan! Ez is igaz! — Esztergályos János: Állami terheket vállalunk! — Zaj a baloldalon.) Engedje meg a t. Ház, hogy az ellenérveknek csak az első, a tárgyilagosan és szakszerűen a törvényjavaslat érdemére és célzatára vonatkozó részévei foglalkozzam, hangsúlyozottan nem azért, mintha a többi ellenérv jelentőségét lekicsinyelni, vagy mellőzni sjzánKÉPVTSELÜHÁZI NAPLÓ XV. dékoznám, hanem mindössze azért, mert véleményem szerint a városok gazdálkodásának, háztartásának anyagi értelemben vett tartalma, lényege nem tartozik szorosan a jelen törvényjavaslat tárgyalásához. (Esztergályos János: A nyugdíjasokat a városi háztartások fogják ellátni!) Miről van itt szó? Megállapítom, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a törvényhatósági és megyei városok autonóm életének lényeges működési körét kívánja gyakorlatilag tökéletesebbé tenni és a köz érdekében hasznosabb eredmények elérését biztosító célzattal javítani. (Zaj a baloldalon. — Drobni Lajos közbeszól.) Eliminální kívánja a módszerbeli hátrányokat, amelyek a városok háztartásának vitele, gazdálkodása, a pénz- és vagyonkezelés körül már több év óta számos helyen mutatkoznak. Javítani akar ezen azzal, hogy a városok számvitelét, illetve a városok pénz- és vagyonkezelésének ellenőrzését, a számvevőségi szolgálat egyesítése, korszerűbbé tétele útján tökéletesebbé kívánja tenni. Általánosságban kétségkívül elismerem azt, hogy a városok munkálkodásának, gazdálkodásának, vagyonkezelésének és háztartásának érdeme körül anyagi vonatkozásban is számos baj és nehézség van, amelyeket tényleg orvosolni és javítani kell és szándékozunk is, ez azonban nem tartozik a jelen törvényjavaslat tárgyalásának anyagába. (Drobni Lajos: Ugy látszik, ehhez semmi sem tartozik!) Malasits t. képviselőtársam állította azt, hogy a törvényjavaslat célzata az autonómia sérelmét képezi. (Malasits Géza: Ügy van!) A javaslat indokolása ezt a szempontot megvilágítja akkor, amikor megállapítja, hogy a törvényjavaslatban lefektetett^ szabályozás csak a vagyonkezelés módszerében és az alakiságokban terve/, változtatásokat, (Zaj balfelöl) különben érintetlenül hagyja a vagyon feletti érdemi l rendelkezést az önkormányzat jogkörében. 29