Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-241

150 Az országgyűlés képviselőházának 2 ki. ülése 1937 július 2-án, pénteken. ingatlaneladással sem lehetett elérni, mert akkor már mintegy 300.000 pengő tartozás terhelte az ingatlant és az 500 katasztrális hold eladása után még megmaradt 743 katasztrális hold ingatlanon még mindig 117.000 pengő bekebelezett kölcsöntartozás és mintegy 50.000 pengő adó- és számlatartozás állotfc fenn. Ezek a tartozások súlyos terhet jelentettek a kiskorú vagyonán és a kiskorút már akkor is csak az mentette meg a teljes vagyoni összeomlástól, hogy időközben védetté nyilvánították birtokát. Ha ennek a vagyoni összeomlásnak az okait keressük, akkor figyelembe kell vennünk az akkori gazdasági viszonyokat is. Az 1926/28. években a mezőgazdálkodás még úgynevezett konjunktúra volt és a vagyonkezelő azzal védekezik, hogy ő a gazdálkodás megindulása idején 30 pengős búzaárra alapította számításait, azonban rövidesen bekövetkezett a terményárak előre nem sejtett rohamos zuhanása. Bizonyosnak látszik azonban, hogy a mezőgazdálkodásban az 1920-as évek végén tényleg bekövetkezett kedvezőtlen fordulat mellett sem jutott volna a kiskorú odáig, ha egyrészt a vagyonkezelő gondnok kellő körültekintéssel és óvatos gondossággal intézi >a vagyonkezelést, másrészt az árvaszék minden tekintetben szabályszerűen és törvényszerűen jár el,, a vagyonkezelés ellenőrzésére vonatkozó szabályokat minden vonatkozásban betartja s magát a vagyonkezelő gondnokot szigorúan ellenőrzi. Hivatali elődöm ugyanis megállapította, hogy a székesfővárosi árvaszéket a Rónay-ügy gyámhatósági intézése körül mulasztás terheli és hogy az árvaszék eljárása, intézkedése több esetben szabályellenes volt., Az árvaszék mulasztásai miatt hivatali elődöm a fegyelmi eljárást ennek az ügynek árvaszéki előadó-ülnöke ellen elrendelte. Az árvaszéki elnök, aki a kérdéses ügy intézésében résztvett, időközben meghalt. Hivatali elődöm intézkedett továbbá aziránt is, hogy a közigazgatási bizottság, mint az árvaszék ellen felmerült panaszok 'megvizsgálására hivatott hatóság, tegye vizsgálat tárgyává, vájjon a székesfővárosi tiszti ügyészség tagjait és a székesfővárosi számvevőséget nem terheli-e mulasztás? Az elsőfokú fegyelmi hatóság 1936 december hó 19-én hozta meg határozatát, amellyel az elrendelt fegyelmi eljárást elévülés okából megszüntette. Hivatali elődöm intézkedésére a Rónay György részéről megfelebbezett elsőfokú határozat soronkívül került az 1929 :XXX. te. 87. §-a alapján szervezett fegyelmi bíróság elé. A fegyelmi bíróság az ügyet (1937 március hó 18-án) tárgyalván, az elsőfokú hatóság határozatát feloldotta és az elsőfokú fegyelmi hatóságot arra utasította, hogy az elrendelt fegyelmi ügyben a tényállást állapítsa meg és hozzon érdemben határozatot, vagyis határozzon arról, hogy dr. Gorondy-Novák Sándort, mint a kiskorú Rónay György gyámsági ügyének előadó ülnökét, az 1929 :XXX. te. 76. § (1) bekezdésének 1. pontjába ütköző fegyelmi vétség terheli-e? Téves tehát a képviselő úr szóbeli interpellációjában előforduló az az állítás, mintha ebben az ügyben még senki ellen semmiféle eljárás nem indult volna meg. Az árvaszék terhére megállapítható mulasztásokból következtetve, alapos a feltevés, hogy Rónay György vagyoni tönkremetelében része van a vagyonkezelő gondnoknak is. Amint az előadottakból megállapítható, a kiskorii Rónay György vagyonkezeléséről hivatali elődöm olyan időben szerzett tudomást, amikor a kiskorú vagyona már annyira meg volt terhelve, hogy ezen az állapoton közigazgatási úton segíteni nem lehetett. Mert a kiskorú törvényes képviselője, aki később, évek múlva, élesen bírálta a vagyonkezelőt, abban az időben, amikor még felsőbb gyámhatóisági beavatkozással segíteni lehetett volna a helyzeten, nem élt jogorvoslattal az árvaszéknek akkoriban hozott határozatai ellen, ezért ezek a határozatok sem másod-, sem harmadfokon elbírálás alá nem kerültek. ad 2—3. Már fentebb, a tényállás ismertetésénél megemlítettem, hogy az 1932. évben 300.000 pengő tartozás terhelte az ingatlant, ezt rendezni kellett s evégből 500 katasztrális holdat •eladtak. Az akkori helyzetben ez szükséges volt, mert anélkül a vagyoni összeomlás még előbb következett volna be. Megemlítettem azt is, hogy ezzel az ingatlaneladással a terhek rendezését nem lehetett elérni, mert az 500 katasztrális hold eladása után megmaradt 743 katasztrális holdon még mindig 117.000 pengő bekebe

: lezett teher maradt, ezenkívül még 50.000 pengő adó- és számlateher állott fenn. Hogy a birtokot jelenleg- milyen adósság terheli, arról nincsenek adataim, mert ifjú Rónay György időközben nagykorú lett, s eképpen vagyonának kezelése már nem áll gyámhatósági felügyelet alatt. Éppen ezért nincs tudomásom arról sem, hog ifjú Rónay György ingatlanának a védettsége 1937 június 1-ével megszűnt és hogy az ingatlant el fogják árverezni. A védettség megszűnése előrelátható volt és már előbb is azért nem következett be, mert hivatali elődöm, az ebben az esetben csakugyan fennforgó méltányossági okokból még azután is, hogy ifjú Rónay György már nagykorúvá vált, — bár nagykorú ügyében ez már nem volt a gyámhatóság feladata — megtette azt, amit megtehetett és részben az adóhatóságnál, részben a magánhitelezőknél halasztást eszközölt ki avégből, hogy a védettség megszűnésével ifjú Rónay György vagyoni összeomlása be ne következzék, ami2 valamelyes remény van a kibontakozásra, ami bekövetkezhetnék azzal, ha a székesfőváros és ifjú Rónay György között esetleg perenkívüli egyezség jönne létre. ad 4. Nincs törvényes jogalap, amelynél fogva felügyeleti jogkörömben intézkedném az iránt, hogy a főváros az interpelláció szerint okozott kárt térítse meg; mert nincs bírói ítélet, amely a székesfővárost kártérítésre kötelezné. Ezidőszerint, minthogy ifjú Rónay György időközben önjogú lett, mást nem tehetek, minthogy a mulasztó tisztviselőknek fegyelmi úton való felelősségre vonása iránt intézkedem. A fegyelmi eljárást, amint említettem, meg hivatali elődöm megindította, az eljárás még folyamatban van. Rajta leszek,^ hogy a fegyelmi eljárás mielőbb lefolytattassék és befejeztessék. Ami az interpelláló képviselő úrnak azt a kérdését illeti, hajlandó vagyok-e a vétkes tisztviselők ellen nemcsak a fegyelmi, nannm .a bűnügyi eljárás megindítása iránt intézkedni, erre azt válaszolom, hogy ha a fegyelmi hatóság az eljárás folyamán olyan cselekményt vagy mulasztást állapítana meg, amely valamely hivatalból üldözendő cselekmény tényálladékát is kimeríteni látszik, a fegyelmi ügyben