Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-232

514 Az országgyűlés képviselőházának 23 2. ülése 1937 június 16-án, szerdán. denfajta ipari és kereskedelmi munkának a végzése tilos. A törvény azonban bizonyos kivételekre ad lehetőséget, és minthogy à teljes vasárnapi munkaszünet nincs megvalósítva, ezért kivételes felhatalmazás alapján történik annak végrehajtása. Azt hiszem, hogy a mai viszonyok között a teljes vasárnapi munkaszünetet elérni nem lehet, így például a közlekedést nem lehet vasárnap megszüntetni, mert hiszen a vasárnapi pihenésre vágyó közönségnek is sokszor szüksége van a közlekedési eszközök igénybevételére és azt hiszem, hogy a mai fejlett gazdasági életben az ország közlekedését egy napra megállítani nem lehet. (Kertész Miklós: De könyvelni talán mégsem muszáj vasárnap! — i Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj.) Azt nem is csinálják. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Amint talán méltóztatnak visszaemlékezni, két évvel ezelőtt éppen én voltam az, aki egy új rendeletet adtam ki a vasárnapi munkaszünetről. Ez a rendelet már lényeges haladást jelentett a vasárnapi munkaszünet teljessététele irányában. De itt is számolni kell az adott viszonyokkal. Magyarországon a kisközségekben, a nagyközségekben, de sokszor még az alföldi városokban is, amelyek tulajdonképpen községi települések, a mezőgazdasági lakosság életviszonyaira való tekintettel szintén nem lehetett a teljes vasárnapi munkaszünetet elrendelni, mert hiszen a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság, különösen a nyári hónapokban, hétköznap nem ér rá arra, hogy szükségleteit bevásárlás útján fedezze. A városokban kétségtelenül más a helyzet ós éppen ezért volt annak a vasárnapi munkaszünetről szóló rendeletnek az az intenciója, hogy ahol lehet, igyekezzünk az árusítást vagy teljesen megszüntetni, vagy pedig olyan minimális időre; szorítani, hogy a lakosságnak, illetve az alkalmazottaknak lehetővé tegyem a vasárnapi istentiszteletek; látogatását. Azt, hogy minden vonalon, minden foglalkozási ágra tökéletes vasárnapi munkaszünetet vezessek be, sajnos, éppen az elmondottakra való tekintettel nem ígérhetem, készséggel hajlandó vagyok azonban ezen az úton továbbhaladni. Az első lépést abban látom, hogy gondoskodni kell arról, hogy a vidéki városokban és nagyközségekben a vasárnapi hetivásárt más napra tegyék át. Régi, évtizedek óta begyökeredzett szokás, hogy vasárnap jönnek be a környék lakosai hetivásárra és ez természetesen magával hozza azt, hogy a vasárnapi munkaszünet, illetve az üzletek nyitvatartása tekintetében nem tudok teljes mértékben a kívánt álláspontra helyezkedni. A magam részéről szorgalmazni fogom ezeknek a vasárnapi hetivásároknak más napokra való áttételét, amivel ismét ïiagy lépést lehet a vasárnapi munkaszünet terén tenni. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Huszár Mihály: Nem kívánok szólni!) A képviselő úr nem kíván szólni. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kereskedelem- és közlekedésügyi imü/niszter úrnak az interpellációra, adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A* Ház a választ tudomásul veszi. Következik Fálbián Béla képviselő úrnak a • belügyminiszter úrhoz intézett interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Mit hajlandó' a helügyminiszteir úr tenni, hogy a pestszentlőrinci polgári társadalmat és községi háztartást "az állami lakótelep miatt fenyegető veszélyt elhárítsa!« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Fábián Béla: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy egy olyan helyi ügyben kérjem a belügyminiszter úr intézkedését és egy olyan ügyre hívjam fel a t. Képviselőház figyelmét, amely helyi ügy meggyőződesem szerint a képviselőház minden egyes tagját érdekli. Budapest közvetlen közelében, Pestszentlőrincen van egy állami lakótelep. 9000 ember, vagyis a község lakosainak negyedrésze ezen az állami lakótelepen lakik. Ez az állami lakótelep a község 670.000 pengőt kitevő közigazgatási költségeihez 68 pengő 87 fillérrel járul hozzá. Ez azt jelenti, (hogy ebben a községben, amelyben csupa, kispolgár lakik, a lakosok negyedrésze a község terheihez nem járul hozzá. Abban az esetben, ha ez a. telep nem a .belügyminisztériumnak, tehát az állami igazgatás egyik ágának vezetése alatt állana, a község lakosai legfeljebb szerencsétlenségükról panaszkodhatnának, de így előáll az a helyzet, hogy a belügyminisztérium elviszi a jövedelmet Pestszentőrinc községből és nem vesz részt a község igazgatási terheinek viselésében. Közoktatásügyi tekintetben az a helyzet, hogy ezen az állami lakótelepen 80O-nál több gyermek lakik . és ennek a 800-nál több gyermeknek iskolaügyi ellátására rendelkezésre áll egy négy tanteremből álló iskola, amelyet az állami lőszergyár gépházából alakítottak át. Az állami lakótelepen tehát, amely a belügyminisztérium vezetése alá tartozik, több mint 200 gyermek esik egy tanteremre. Ennek következménye az, hogy mivel az állami lakótelepen nem bírják a gyerekeket elhelyezni és azért átviszik őket a többi iskolákba, magában a községben 96 gyermek esik egy tanteremre. Elnök: Szabad figyelmeztetnem a képviselő urat, hogy következő interpellációja Pestszentlőrinc község elemi iskoláinak túlterhelése tárgyában jegyeztetett be. össze méltóztatott vonni az interpellációkat % Fábián Béla: Nem! A másik interpelláció a kultuszminiszter úrhoia szól, hogy ia kultuszminiszter úr hajlandó-e befolyását a belügyminiszter úrnál érvényesíteni abban az irányban, hogy ezek az állapotok megszűnjenek. (Csikvándi Ernő: Protekció!) Protekciót óhajtok kérni a kultuszminiszter úrtól a belügyminiszter úrhoz. Itt ellenben tisztelettel azt akarom megkérdezni, hogy a belügyminiszter úr helyesnek találja-e azt, hogy a belügyi igazgatás hibájából ilyen kulturális állapotok legyenek Pestszentlőrincen? Ezekben voltam bátor röviden ., előterjeszteni interpellációmat. Tisztelettel kérem a miniszter urat, szíveskedjék valamilyen irányban dönteni, mégpedig vagy abban az irányban, hogy az állami lakótelepet összes 'terheivel és jövedelmeivel át méltóztatik adni Pestszentlőrinc községnek, vagy pedig abban az irányban, hogy részt méltóztatik vállalni Pestszentlőrinc igazgatási ós iskolaügyi kiadásaiból. Tisztelettel kérem a miniszter űr válaszát. Elnök: A belügyminiszter úr óhajt szólni. Széll József belügyminiszter: T. Képviselő-