Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-222
74 Az országgyűlés képviselőházánál díjat; akkor egyáltalában neon látszik lehetetlennek ezeknek a tenyésaállatvásárló gazdáknak az a kérése s ez az én kérésiem is, hogy generálisan, országosan rendeztessék ez az ügy. Igaz, (hogy a fÖldWívelésügyi nikiisztériuui és a földmívelésügyi miniszter úr olyan nobilisán és (kedvezően kezelte ennek a kölcsönnek a behajtását, hogy tulajdonképpen végrehajtás nines is, de ezzel még nem múlik el a gond ezeknek a tenyészállatvásárló gazdáknak a feje felől, miért is indokolt és kívánatos volna, szerintem a lehetősége is megvolna annak, hogy^ ez az ügy véglegesem és kielégítően rendeztessék s a gond véglegesen elmúljék a gazdáik feje felől. Ez volna a tiszteletteljes kérésem a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Elnök: Szólásra következik Csoór Lajos képviselő úr. A képviselő úr minős jelen, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik Lázár Ifimre képviselő úr. Lázár Imre: T. Ház! A 3. cím 8. rovata a tejfertmelésire és a tejtermelés ellenőrzésére vonatkozik. Nem az a célom, hogy az ennél a címnél 'beállított összegeiket kritika tárgyává tegyem, hanem az, hogy elmondjam, hogy a tejtermékeket ellenőrző vegyvizsgáló állomások sokszor milyen kellemetlenségeket okoznak a kistermelő gazdáknak. Az utóbbi időiben a járási orvosok kiadták az utasítást a községeknek, hogy havonta 50—60 kistermelőtől, akik piacon árulnak, kell a tejtermékeket elküldeni a tej vizsgáló állomásokra s még akkoir is meg kellett fizetniük a vegyvizsgálat költségeit, ha a tej vizsgáló állomáson a tejteruiékekíben idegen terméket nem találtak, vagy ha a lefölözötten árusított tejben több volt a asírtartaloni, mint amennyi szokott lenni és^ így büntetés kirovásának nem volt helye. (Pintér László: Sajnos, ez így van, elég súlyos.) Igen, ez elég súlyos és nem is olyan kisjelentőségíí dolog, mert havonta egy-egy községből igen nagyszámú fellebbezés megy a főszolgabíróhoz, az alispánhoz, akik nem telhetnek seimtmit; a ibiintetés alól felmentik, ugyan a gazdáikat, de a vegyvizsgálat díjait mégis meg kell fizetniük. Nem okolom a járási orvosokat s a. főorvosokat sem, hiszen kötelességük ellenőrizni, hogy a tejtermékek teljesen megfelelőek-e. csak azt kifogásolom, hogy miért kell a megfelelő vagy az előírtnál is jobb tej után is megfizetni a tejvizsgálati állomás díjait. Azok a kistermelők azért viszik a pár liter tejet, kis vajat a piacra, mert arra a pár fillérre rá vannak utalva, fél évben sem kap annyit sókrésze, mint amit a vizsgálati díjba fizetni kell. Arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a megfelelő tejet termelő kisemberek ne lesrvenek kitéve annak, hogy a tejvizsgálat díjait is meg kelljen fizetniök. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Oseh-Szombathy Lásrló! vitéz Cseh-Szombathy László: T. Ház! Az állattenyésztésnek mezőgazdasági termelésünkben, különösen akisgazdatársadalom szempontjából óriási jelentősége van s ezért csak helyeselhetem a kormánynak azt a törekvését, # hogy kellőszámú és jóminoségű apaállatok biztosításával menjen segítségére a köztenyésztésnek és ezúton a gazdatársadalomnak. A költségvetésbe erre a célra felvett 465.000 pengőt ip és célravezető befektetésnek kell tehát minő222. ülése 193? június l-én, kedden. sítenem. Az állattenyésztés eredményes megszervezéséhez azonban elengedhetetlenül szükséges állovak és a szarvasmarhák folyamatban lévő törzskönyvezésének minél gyorsabb ütemben történő lebonyolítása, mert csak ezen az úton lehet biztosítani egy magasszínvonalú állattenyésztést és olyan jóminoségű állatok előállítását, amelyeket a külföldön is el tudunk helyezni. Meg kellene azonban értetni a gazdatársadalommal azt, hogy nem elégséges az apaállatok törzskönyvezése, hanem ugyanilyen mértékben szükség van az anyaállatok ellenőrzésére, osztályozására és törzskönyvezésére is, mert az ezzel kapcsolatos aránylag kicsi kiadások egészen biztos, hogy rövidesen bőven vissza fognak térülni. A szarvasmarhatenyésztés megjavítását akarta szolgálni Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék vezetősége akkor, amikor az elmúlt esztendő folyamán a bikák megyésítésével kapcsolatban a tenyészbikák beszerzését és osztályozását vármegyei szabályrendelettel a gazdasági felügyelőség hatáskörébe utalta át. Ezzel a rendezéssel kapcsolatban azonban egyes községeket károsodások értek, főleg azokat, amelyeket közvetlenül a rendelet kiadása előtt köteleztek ilyen tenyészállatok beszerzésére. A helyzet ma ugyanis az, hogy a bikahasználat fejében befolyó fedeztetési költségek a megyésítés időpontjától kezdve nem a községeket, hanem a létesített vármegyei beszerzési alapot illetik meg, már pedig az öreg bikák eladási árai messze alatta maradtak az új bika beszerzési költségeinek; így akárhány község kénytelen volt kölcsönöket igénybe venni és most bevételek hijján nem tudja ezeket a kölcsönöket miből fedezni. Kívánatosnak^ tartanám, ha a károsodás erejéig ezek a községek a vármeayei alapból megtérítést kannának, T. Ház! Az utóbbi időben az ősi magyar szarvasmarhatenyésztést veszedelem fenyegeti, mert egyrészt a kisebb tejhozam, másrészt pedig a borjak lassabb fejlődése révén a tenyésztőket bizonyos károsodások érték. Ennek a ( magyar fajtának értékes tulajdonságai, különösen a magyar Ökörnek nagy teljesítőképessége, igénytelensége, ellenállóképessége azonban kívánatossá teszi azt, hogy a világnak ezt a legelső igavonó állatát, ezt a magyar specialitást ne engedjük kiveszni. Éppen ezért csak helyesléssel vehetem tudomásul a kormánynak azokat az intézkedéseit, amelyeket ebben az irányban tett és arra kérem a miniszter urat, hogy a jövőben ezt a kérdést még fokozottabb figyelemben részesíteni szíveskedjék. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugyancsak helyesnek tartom a kormánynak azt az intézkedését, amellyel indokolt esetekben fuvardíjkedvezményeket kíván nyújtani tenyészállatok vasúti szállításánál. Tudvalevően a Dunántúl szarvasmarhatenyészete a legfejlettebb s ezeknek a kilátásba helyezett fuvardíjkedvezményeknek bevezetésével elkerülhető lesz a jövőben az, hogy vásárlók híján értékes tenyészállatokat levágnak itt a Dunántúlon, amikor fajnemesítési szempontból ezekre az állatokra az ország egyéb részein olyan nagy szükség volna. T. Ház! A baromfitenyésztés és a tojásértékesítés megszervezése szintén nagyban elősegítené a községek lakóinak anyagi boldogulását. A keltető központok létesítésére és fenntartására előirányzott 50.000 pengőt, a barömfitenyésztési tanfolyamok szaporítására felvett 3000 pengőt hasznos és célravezető befektetésnek kell tartanom. A baromfiértékesítés meg-