Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-222
Az országgyűlés képviselőházának ségházán vagy a gazdakörben. Ezek a terméskészlet-nyilvántartó irodák, — amelyeknek vezetésére nagyon jól fel lehetne használni a falun megszervezett és ma is működő mezőgazdasági bizottságokat — állandóan nyilvántartási; vezetnének a termésekről és a kamara vezetőségével lehetőleg minden két hétben közíölnék a náluk lévő terméskészletek mennyiségét. Ezeknek a természkészleteknek a beraktározását is lehetővé kellene tenni egyes falvakban lígy, hogy ott helyiségeket bérelnének ki ezeknek a gabonakészleteknek a számára. így azután lehetőség nyílnék arra, hogy egyrészt a kisemberek is hitelt tudjanak a beraktározott gabonára szerezni, másrészt pedig a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával nagyobb árak lennének biztosíthatók a termelők számára. Ennek a célnak az elérésére azonban szükségesnek tartanám, hogy központi szabályzati utasítás adassék ki. amelyben meg kellene magyarázni az egyszerű falusi embereknek, hogy milyen előnyökkel jár az, ha azonos nemesített vetőmagvakat vetnek el, hogy a termeivények előállításánál milyen minőségi megállapítások szükségesek: egyúttal tájékoztatni lehetne őket a forgalom lebonyolításának módozatairól is. Nagyon kérem a mélyen t. miniszter urat, hogy ezt a kérdést, amelyet a mezőgazdaság fel segítése érdekében elsőrendű fontosságúnak tartok, tegye megfontolás tárgyává és tegyen kérésemnek megfelelő intézkedéseket. Elnök: Szólásra következik Csór Lajos képviselő úr. Csoór Lajos: T. Ház! Tisztelettel figyelmébe ajánlom a földmívelésügyi miniszter úrnak a gazdaadósságok kérdésének rendezését, amely ugyan a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik, miután azonban a gazdákat, a mezőgazdákat érdekli elsősorban, kérném az igen t, földmívelésügyi miniszter urat, hasson mielőbb oda, hogy az idevonatkozó rendelkezések megjelenjenek. A pénzügyminiszter úrhoz eddig már igen sok kérést terjesztettünk elő eredménytelenül; .sőt bizonyos rendelettervezeteket már elő is készítettek a földmívelésügyi minisztériumban, ezeknek azonban eddig nem lett eredményük. Méltóztassék tehát odahatni, hogy a gazdaadósságokra való rendelkezések mielőbb megjelenjenek. A másik kérdés, amelyet e címnél s/óvá akarok tenni, a földmívelésügyi értesítő dolga. Van egy földmívelésügyi ^ értesítő, amelyet a földmívelésügyi minisztérium ad ki és amelyben rendeleteket és hirdetményeket közöl. Tisztelettel kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy ennek az értesítőnek a szerkesztését méltóztassék valahogy gyakorlatiasabbá tenni és kibővíteni. A helyzet t. i. az, hogy úgy a mezőrendőri, mint egyéb törvényeink végrehajtása körül rendkívül sok vitás kérdés merül fel, amely éknek esetenkénti elbírálása a földmívelésügyi minisztérium hatáskörébe tartozik, erről azonban az alsófokú hatóságok nem szereznek tudomást. Nagyon jó és célszerű volna, ha ebben a földmívelésügyi értesítőben a földmívelésügyi igazgatásnak bizonyos irányvonalai és közérdekű határozatai állandóan közöltetnének, hogy így az alsófokú hatóságok tisztában legyenek a kormányzat intenciói felől. Méltóztassék ebben a tekintetben figyelembe venni a kereskedelemügyi minisztérium kiadásában megjelenő értesítőt, amely igazán gyakorlatias és hasznos módon tájékoztatja az ipart és a kereskedelmet minden felmerült döntvényről., kereskedelem- i politikai és más ilyen vonatkozású dologról, Ha '. ülése 1937 június 1-én, kedden. 67 ezt a földmívelésügyi minisztérium megtenné, rendkívül jó irányban befolyásolná a földmívelésügyi igazgatás rendszerességét. Erre annál inkább is szükség van, mert a gyakorlatból azt látom, hogy bármilyen jóindulattal és nagyarányúan foglalkozik is a központi igazgatás a földmívelésügyi igazgatással, ez végső fokon nem jelent semmit. A falI vakban nincs a földmívelésügyi igazgatásnak valamilyen végrehajtó szerve, nincs egy kizárólagos szervezete, amely valamiképpen összefogná az egész földmívelésügyi igazgatást; van ugyan állatorvos, gazdasági felügyelő, főszolgabíró, mezőgazdasági, erdészeti és víziosztály, mindez azonban annyira széjjel van, hogy szükséges volna, hogy legalább egy összefoglalást kapnánk a földmívelésügyi értesítőben és így a különálló földmívelésügyi alsófokú igazgatási szervek ebből több tájékoztatást kapnának a földmívelésügyi igazgatás terén. Kérem a földmívelésügyi miniszter urat, szíveskedjék ezt a két dolgot megfontolni és gyakorlatilag megvalósítani. Szólásra következnék Mózes Sándor képviselő úr, mivel azonban nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Kérdem, kíván-e még valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. t A földmívelésügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úr kíván szólni. Darányi Kálmán, à földmívelésügyi minisztérium veztésével megbízott miniszterelnök: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy egészen röviden reflektáljak az elhangzott felszólalásokra. Tóth Pál képviselő úr rámutatott a digózás nagy fontosságára. A költségvetés szerint, sajnos, erre a célra most nem tudunk több pénzt fordítani. A múlt évben az inségakcióval kapcsolatban tényleg fordíttattak erre a célra bizonyos összegek, különösen Békés vármegyében és az is tény, hogy a digózási munkákkal szép eredményeket értek el. Ennél a munkánál csak az a baj, hogy meglehetősen nagy költségbe kerül az eredményhez képest. Mindenesetre azonban, amennyiben az idén ismét rendelkezésre állanak hasonló beruházási célokra. összegek, gondoskodni fogok arról, hogy azokból megfelelő összegek legyenek igényelhetők. Dülin t. képviselőtársam szóvátette a selyem- és az eperfatenyésztés fontosságát. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk. A selyemgubók beváltásának ára bizony nagymértékben attól függ, hogy milyen a selyem világpiaci ára. A selyem világpiaci árát pedig igen különböző körülmények befolyásolják. Ilyenek például a japán selyemdömping és az utóbbi időben meglehetősen nagy méreteket öltött műselyemgyár; tás, müselyemfogyasztás. A selyem világpiaci árhelyzetónek hatásától mi sem tudjuk magunkat függetleníteni és kérdés, ha az állami költségvetés megfelelő tételénél a selyemgubó beváltási árát magasabban állapítanók meg, ez nem jelentené-e az állam ráfizetését. Egyébként megnyugtathtatolm 1 a t. képviselő urat, hogy ezzel a lkérdéssel foglalíkocani fogunk, mert hiszen ez rendkívül fontos szociális kérdés s amint ő is kifejtette, a lakosságnak olyan rétegeit 'érdekli, amelyek más módon aligha tudnának produktive résztvenni a gazdasági munkában. Gseíh-Szoimlbathy László t. képviselőtársam a gabonaértékesítés kérdését tette szóvá és ebből a szempontból szerepet kíván juttatni a járási és községi: mezőgazdasági bizottságoknak, és pedig úgy, hogy e mezőgazdasági bi*
