Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

Az országgyűlés képviselőházának Ennek következtében a gazdák főleg ott, ahol nincsenek ilyen központi szeszfőzdék, súlyosan érzik, hogy nem vásárolták fel azokat a menynyiségeket, amelyeket a földművelésügyi miniszter úr rendelete folytán a községi elöljáróságokon bejelentettek. Nagy sérelme ezeknek a kis, négy holdon aluli szőlősgazdáknak az, hogy a megígért teljes százszázalékos mennyiséget, amelyet a miniszteri rendelet értelmében a központi szeszfőzdéknek át kellett volna venniök, a központi sezszfőzdék nem vették át, hanem különböző kivételezéseket tettek. Előfordult például az. hogy az öt holdnál nagyobb szőlőterülettel rendelkező gazdák egész: bortermését átvették, míg a kistermelők készletének alig egyharmadát, sok helyen alig egyötödét, egyhatodát vették csak át. A jövőben tehát, amennyiben a borvásárlással és a szeszfőzéssel (kapcsolatban ilyen kormány intervenció történik, fontos volna, hogy a hor átvételét intézményesen ellenőrizzék és ezek a szeszfőzdék kötelesek legyenek azt a listát, amelynek alapján a bor

: mennyiséget átvették, visszajuttatni a községi elöljáróságokhoz, " hogy az elöljáróságok meggyőződjenek arról, hogy a szeszfőzdék csak azoktól a kistermelőktől vették át a bort, akik nekik az átveendő bor mennyiségét bejelentették., Már a múlt esztendőben is a földmívelésügyi v tárca költségvetésével kapcsolatban szóvátettem és felhívtam a földmívelésügyi kormány figyelmét arra. hogy a kilátásban lévő nagy .'bortermésre való tekintettel, előre meg kell tenni azokat a szükséges intézkedéseket, amelyeknek'elmulasztása szüret alkalmával elő szokta idézni a katasztrofális árzuhanásokat. Általános az országban a bortemelő vidékeken ugyanis .az a'pariasz. hogy a kistermelők, a kisgazdák nem rendelkeznek megfelelő edénvmennyiséggel. Nagyon helyesen intézkedett ebben a tekintetben a földmívelésügyi. miniszter úr a múlt esztendőben, amikor közvetlenül a szüret alkalmával vámmentesítette a dongák és a hordók behozatalát. Ámde a külföld. — észlelvén a belső nagy 'hordóhiányt — a dongák és a hordók árát kétszeres árra emelte fel és így azt a célt, amelyet a kormány el akart érni az edénymennyiség beszerzésével, nem érte el. Mégis, hogy ha azt vizsgáljuk, mi történik a fahordók behozatala és a cementíhordók kérdésében, akkor bizonyos ellentétet látok a kormány intenciói tekintetében. Nevezetesen újabban egyes bortermelő vidékeken az a helyzet, hogy a cementhordókat építő kereskedőket azon a címen, hogy a cementhordókat épületekben építik cmeg, külön házadó alá vonják. Ennek azután az a káros következménye, 'hogy ameiiynyiben ezeket a teljesen antiszociális, úgy a termelők, mint a kereskedők szempontjából hátrányos rendelkezéseket a pénzügyi kormány továbbra is fenntartaná, abban az esetben senki sem fog a jövőben vállalkozni arra, hogy cementhordókat építsen, mert amennyiben cementhordót építene, úgy nemcsak a rendes kereseti adót fizetné meg a cementhordó után, hanem, tekintettel arra, hogy kereskedő az illető, még külön adóval, házadóval is sújtanák. Ezt a lehetetlen állapotot feltétlenül meg kell vátoztatni. Éppen ezért kérem a f oldani velésügyi miniszter urat, hogy a pénzügyminiszter úrral egyetértve azt a rendelkezést, hogy a cementhordót házadóval és külön adóval is sújtják, változtassák meg. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV. 221. ülése 1937 május 31-én, hétfőn. 6) T. Ház! Nagyon fontos volna olyképpen is segíteni a bortermelő gazdákon, hogy ne legyenek kénytelenek szüretkor állandóan és minden körülmények között a szüret alkalmával piacra dobni a mustmennyiséget, mert éppen a hordómennyiség, tehát a megfelelő edények hiánya miatt szokott előfordulni, különösen homokos termelő vidéken, hogy a kereskedők ezt a hiányt felhasználva, a must, illetőleg a bor árát oly mélyre nyomják le, hogy a bor ára sokszor az azon a vidéken érvényben lévő borfogyasztási adó felét, sőt némelykor egyharmadát sem. teszi ki. így előfordult pl. a múlt esztendőben a kiskőrösi és kalocsai járások déli vidékein, azokon a helyeken, ahol a községek nem a vasút mentén fekszenek, hogy a must ára 2—3 fillérre, esett és ezen az áron sem tudták a bortermelő gazdák borukat értékesíteni. Fontos volna tehát intézményesen olykép megoldani az edényhiány kérdését, hogy az állam minden járásban elrendelné borközraktárak felállítását és erre a megfelelő pénzügyi alapot onnan szerezné meg, hogy a borfogyasztási adó fokozatos megszüntetésével majd; az utolsó években fizetendő (borfogyasztási adót ilyen közraktárak építésére ihasználná fel. Nagyon fontos volna továbbá ezeknek a 'borközraktáraknak a kiépítése és a cementhordók kérdésének megoldása abból a szempontból is, ogy különböző vidékeken a borközraktárban, illetőleg a cementhordókban bizonyos típusborokat termelnének ki, úgyhogy ha a külföld bizonyos nagyobb mennyiségű bort rendelne meg, egy bizonyos bortemő vidék több, 10—20—30, esetleg 40 vágón ugyanolyan minőségű és zamatú bort tudjon kiszállítani és forgalomba hozni. A kisgazdák szempontjából tisztelettel arra kérem még a földmívelésügyi miniszter urat, hogy méltóztassék a bor forgalombahozatalát a kisgazdák részére megkönnyíteni és ebben a tekintetben a pénzügyminiszter úrral is tanácskozásba hoesátkozni, mert nagy sérelmük a kisgazdáknak az; hogy a piacokon és a vásárok alkalmával csak 25 literes mennyiségben szabad nekik a bort eladniok., Ezeknek a kistermelőknek az volna az érdekük és az volna a kérésük a földmívelésügyi kormányhoz, hogy az ilyen vásárok alkalmával 5 literes mennyiségben is eladhassák a borukat, mert 5 literes mennyiségben sokkal többet tudnának vásárok alkalmával eladni. Elnök: T. Ház! A földmívelésügyi tárca általános tárgyalására a házszabályok 153. §-aban megállapított idő letelt, ezért a vitát bezárom és a tanácskozást «befejezettnek nyit vánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a földmívelésügyi tárca költségvetését s vele kapcsolatban az állami költségvetés^ XXIII., XXIV. és XXV. fejezetét általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a földmívelésügyi r tárca költségvetését s vele kapcsolatban az állami költségvetés XXIII., XXIV. és XXV. fejezetét általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. A tárca általános vitája során három határozati javaslatot adtak be. Ezeket fogom most szavazás alá bocsátani (Br. Berg Miksa: Na most meglátjuk!) Kérdem előbb, méltóztatnak-e Eakovszky Tibor képviselő úrnak a mezőgazdasági cselédség és munkásság biztosításáról szóló határozati javaslatát elfogadni? (Igen! Nem!) 9