Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

Az országgyűlés képviselőházának sokszor nemcsak azért vagyunk kénytelenek követni, mert az átvevő külföldi piac is e rendszer alapján áll. hanem követnünk kell sokszor azért is, mert a termelői érdek védelme és főleg a mezőgazdiasági árvédelem szempontja ezt szükségessé teszi. Egyébként az intervenció nizmu s, mint mondottam, nem tekinthető öncélnak. Teljes mértékben osztozom gróf Bethlen Istvánnak abban a felfogásában, amelyet itt a Házban kifejtett, amikor azt mondotta, hogy sokan kifogásolják az intervenciónizmust, holott az egész világon intervencionizmus van ma a gazdasági élet területén, tekintet nélkül arra, hogy az egyes államok demokratikus vagy dik- j tatórikus államformát vallanak-e magukénak. (Ügy van! a jobboldalon.) "" Biztosított piacok teremtésével tudunk csak szilárdabb alapot adni mezőgazdaságunknak és ezeket csak nagyobb összefüggő és szilárdabb gazdaságpolitikai rendszer kiépítése révén érhetjük el. Hiszen ez tette szükségessé azt, hogy mi is részesei legyünk az úgynevezett római paktumnak, amely éppen ezeket a lehetőségeket biztosította, elsősorban is búzánknak és azután más egyéb terményeink is. Az ebben a római jegyzőkönyvben lefektetett elveket akarjuk továbbra is fenntartani, természetesen arra törekedve, hogy miután a jelenlegi gazdasági helyzet gyökeresen eltér attól, amely a római egyezmény megkötését megelőzte, éppen ezért, különösen a világpiac emelkedő árirányzata folytán, az egyezmény határozmányait gondos felülvizsgálatnak vessük alá. A római egyezmény megkötésekor tudniillik az volt a cél, hogy az akkori alacsony világpiaci árak mellett f a magyar gazda terményeinek értékesítésénél bizonyos kedvezőbb, magasabb árhoz jusson. Most pedig egyrészt annak következtében, hogy a világ búzafeleslegei erősen megcsappantak, másrészt pedig a háborús pszichózis következtében a helyzet másképpen változott meg, a helyzet változását a most folyamatba teendő tárgyalásoknál mindenesetre igyekszünk a magyar mezőgazdaság javára fordítani. Amint annakidején Olaszország és Ausztria kétségen kívül segítségünkre jött, reméljük, hogy most is megértéssel fogunk, az Ő részükről is találkozni. T. Ház! Azt hiszem, hogy miután széles körben megszervezett és biztosított árvédelem keretében a mezőgazdasági üzemeknek a válság alatt lecsökkent jövedelmezőségét • fokoztuk, politikai ellenfeleink sem tagadhatják azt, hogy bizonyos sikerekre tekinthetünk vissza. Mutatkozik a hatása ennek a politikának nemcsak a termelés belső erősödésében, hanem közvetve azáltal is, hogy a vásárló- és fogyasztóképesség emelkedésével gazdasági életünk egyéb területeit is sikerült — talán így kell mondanom— a tespedtségből kiemelni. Természetes, hogy ezeknek az eredményeknek elbírálásánál igen nagy óvatossággal kell eljárnunk, mert hiszen egy-két jó esztendő nem jelenti azt, hogy most már mezőgazdaságunk minden bajon túl van. (Ügy van! a jobboldalon.) Nem szabad túlbecsülnünk ezeket az eredményeket, (Ügy van! Ügy van!)

f mert, sajnos, még igen sok és nagy nehézség van, amelyekkel meg kell küzdenünk. (Ügy van! Ügy wan!) Nem is szólok arról, hogy a terméseredményeket az időjárás bizonytalansága és , egyéb okok is mennyire befolyásolják. (Far- j kasfalvi Farkas Géza: Gyenge kilátásaink j yannak!) Éppen ezért védelmi politikára yap í 221. ülése 1937 május 31-én, hétfőn. 51 szükség azokon a tereken is, amelyek csupán közvetve hatnak ki a mezőgazdaságra és a mezőgazdasággal foglalkozó népességre, mert hiszen a devizapolitikától a vasúti tarifapolitikán keresztül az útügyi politikáig, még egész nagy sora van azoknak a tényezőknek, amelyek politikai, gazdasági és pénzügyi életünkkel kapcsolatosak és amelyek érintik és befolyásolják agrárpolitikánk eredményességét. T. Ház! A^ magyar agrárpolitikában az ügynevezett válságintézkedések kétségtelenül fontos és nélkülözhetetlen részt alkotnak, egymagukban azonban nem elegendők ahhoz, hogy az erőteljes fejlődés törekvéseit is szolgálják.^ Nekünk pedig éppen erre kell törekednünk és ezeket a törekvéseket tartom én az agrárpolitika pozitív feladatainak. "Ennek a pozitív agrárpolitikának egyik törekvése az, hogy az utóbbi években követett törekvéseink eredményeképpen, hála Istennek, egyre .biztatóbban bontakozik ki: mezőgazdaságunk termelési színvonalának emelkedése. (Rakovszky Tibor: A kisbirtoknál!) A kisbirtoknál. Tárgyilagos bíráló előtt nyilvánvaló, hogy a minőségi termelés elve^— amint ezt több t. képviselőtársam is méltóztatott elismerni — a mezőgazdasági termelés valamennyi munkaterületén utat tört magának és ez biztosítja azt a versenyképességet, amelyet mi külföldi relációban is el tudtunk érni. Felszólalt t. képviselőtársaim közül többen reámutattak ebben a tekintetben arra, hogy különösen a búzaminőség javítása tekintetében az utóbbi időben milyen haladást értünk el és azt is méltóztattak kiemelni, hoçy összesen körülbelül 2*8 millió kataszter holdat kitevő búzaterületünkből 2 "2 millió kataszter holdon tulajdonképpen már mesr tudtuk valósítani a minőségi termesztést. Hasonló akciókat kezdeményezünk otnost a rozstermesztés tekintetében is. Rá kell mutatnom a burgonyavetőmag kérdésében arra a körülményre, hogy a békében és a háború alatt, de a háború utáni időkben is igen tekintélyes Összegeket fordítottunk burgonyavetőmagbehozatalra. Most ennek — a búza után talán legfontosabb — népélelmezési cikkünknek termesztésénél már nem vagyunk reáutalvá a behozatalra és az az 500.000 kataszteri hold, amelyen burgonyát termelünk, ím ár igen nagy részben megfelelő burgonyavetőmaggal látható el. Legyen szabad itt még felemlítenem azt is, hogv 10 évi átlagban burgonyatermésünk holdankint 40 métermázsát tesz ki, ami igen szép eredmény, különösen ha arra gondolunk, hogy voltak régebben olyan esztendők, amikor csak 28—29 métermázsa volt a boldankénti átlagtermés. A homokon gazdálkodó kisgazdák termelési színvonalának emelését és egyidejűleg a^ homoktalajok megjavítására irányuló akciót kiterjeszteni szándékozóm, úgyhogy a szemléltető oktatás és gyakorlati bemutatás érdekében újabb 75 telep felállításaival 220-ra emeltessék fel. Ez az akció az Alföld gazdasági átalakulása szempontjából igen nagy jelentőségű, mert a tapasztalatok szerint olyan területeken teszi lehetővé az eredményes termelést és teremt munkalehetőségeket, amelyek eddig ebben nagyon csekély mértékben vettek részt. Nem kívánom a t. Házat a minőségi termelés előbbrevitelét célzó törekvéseim további részleteivel f&rasztani, (Halljuk! Halljuk!) de. 7*