Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

Az országgyűlés képviselőházának 221. ülése 1937 május él-én, hétfőn. 47 lehívja, az év minden szakában, bármikor megkapja ugyanazokkal a belső tulajdonságokkal rendelkező búzát, mint ahogy mi, — egy rossz hasonlattal élve — bemegyünk A trafikba és az év minden szakában megkapjuk a Trabucót, vagy a Britannicát. Méltóztassék megengedni, hogy most az értékesítés módjáról szóljak egy-két szót. Tudvalevő, hogy nálunk az értékesítés a Fu~ túrának nevezett egykéz birtokában van. Ez az, egykéz azonban nem is olyan nagyon egykéz, mert vannak itt lábak is és talán lólábak is látszanak ki a szövetkezeti reverenda alól, mert hiszen tudvalevő, hogy a gabonakereskedelmi részvénytársaságban két nagybank társult és sajnos, erre a két nagybankra a .Putura nem tudta a maga szövetkezeti altruizmusát átplántálni, hanem inkább az ellenkezője történt, ami abból is látszik, hogy ez á gabonakereskedelmi részvénytársaság egyúttal a legnagyobb és a legnyomottabb árak mellett is 20—30 filléres spannung^ helyett 2—3 pengős spannungot számított az értékesítésnél, amit csak a Külkereskedelmi Hivatal közbelépésére lehetett leszállítani és ami — nézetem szerint — ma is elég magas nyereség. Egyszóval ez az intézmény és a körülötte lévő szabadkereskedelem is a tőzsdeszokvány alapján veszi át a gazdától a termel vényeit és ezen az alapon adja tovább. Ez nem helyes rendszer, amit szintén egy példával fogok igazolni. Ma is kárt okoz

> a magyar búzatermelésnek egy amerikai fajta, a Dakotának nevezett búza. Ha valaki, a termelő vagy a molnár megnézi azt a búzát, mindenkinek az arca széles mosolyra derül, ha látja,, mert piros, nehéz, aprószemű, gazdasági értéke is jó, mert ellenáll a betegséggel szemben és nagyon bőtermő, belső tulajdonságainál fogva azonban abszolúte semmit „sem ér, fehér lisztet alig ad, szóval ipari belső értéke egyenlő a nullával. Most méltóztassanak elgondolni, hogy a kereskedelem forgalomba hozza azt a búzát,, amelyet ezzel a búzával ja. vit, akkor annak a súlya megvan, de belső tulajdonságánál fogva _ megint javításra szorul és csak egy másik jó minőségű búzával keverve lehet felhasználni. Ebből látszik tehát, hogy más irányban^ halad a termelés és más irányban az értékesítés. A külső értékre megbírált búzáért, ha nagyobb súlyú, ha a szokványon felül ^van, a "reskedelem fillérekkel többet ad, azért a búzáért pedig, amely a szokványon alul, pengőkkel kevesebbet. Már most, ha mind a kétfajta búza bekerül a kereskedelembe,, akkor a kereskedő természetesen gyengébb minőségű, kevert, a kisgazdáktól összeszedett búzát vásárol, hogy elérje azt a szokványsúlyt, amelyen el akarja adni a búzát és ezáltal a gazda, aki nemesített,, jó minőségű, elsőrangú búzát termel, elesik attól a haszontól, attól a felártól, amelyet ezekért a jó búzákért kapott volna. Felmerül az a kérdés, hogy miért volt szükség a többtermelés zászlaja alól a minőségi termelés zászlaja alá tömörülni, amikor tulajdonképpen ennek a minőségi termelésnek egyelőre még a kiajánlását sem látjuk sehol sem a külföldön. Svájcba alig ment ki egykét vágón a múlt esztendőben, Ausztriába egy pár helyre, főkép a Söller-malomba ment minőségi búza, meg is fizették az árát. Bizonyítékokkal is tudok szolgálni. Például éppen a ma sokat emlegetett Fellner-féle gazdaság nagyobb mennyiségben szállított ilyen minőségi búzát, úgy tudom, 7 pengő felárral adta, a győri püspöki uradalom 4 pengős felárat kapott a kereskedelmen kívüli direkt külföldi összeköttetése folytán. A napokban', azt hiszem, a Pesti Hírlapban szellőztetve volt egy eset, amikor egy nagybérlő 300 . vagónos tételben kiajánlott ilyen búzát egy cégnek 5 pengős felárral, tehát ennyivel többért tudta volna értékesíteni, mint a belföldi kereskedelemben a tőzsdén jegyzett szokvány búzát értékesíteni lehet és csak azért nem tudta kiszállítani, mert nem volt kontingense. Ennek következtében az 5 pengő felárból csak egy pengő Volt az ő haszna, a többit le kellett adnia a kereskedőnek, aki kontingenssel rendelkezett és így a kereskedő körülbelül 30.000 pengő jogosulatlan haszonhoz jutott. De más kifogásolni való dolog is van éppen a magyar tőzsdeszokványok szerinti értékesítésnél. Joggal kérdezheti a gazda, hogy miért kell neki szelektorokkal, költséges berendezkedésekkel a magyar búzát a tisztaság legmagasabb fokára emelnie, amikor a tőzsde megengedi, hogy 2% gyommag, idegen mag lehessen a gabonában? A gazdától vásárolt tiszta búzákat a kereskedelem gyommaggal keveri csak azért, mert 2 százalék gyom megengedhető. Ez nem tréfa. Tudok torutatni mintákat. Ezek a gazmagvak már egészen polírozva vanaiaik a sok centrifuga tói és egyéb tis'ztítószerkeaettől ós vam dgy gazmag, ördöigibocskorniak hívják, olyan mint egy miniatűr isündisznócska, ezt keverik bele a kereskedők^ ,a tiszta búzába. Ennek a miniatűr sündisznócskának már nincs tüskéje attól a sok koptatástól, amelyen a malmokban keresztül menve, visszakerül — természetesen olcsó áron — a kereskedőhöz, aki azután egy új kvantumba megint belekeverteti és újra eladja ugyanannak a malomnak. Érdemes ezzel a dologgal foglalkozni, mert egy hajórakományban már körülbelül két vágón ilyen gazmag van, amelyet ilyenképpen jó áron értékesítenek. Kérdem, miért nem tudunk a belső értékesítés terén megfelelő vizsgálat útjára lépni akkor, amikor megvan a kitűnő minőségű búzánk, amely legalább is megközelíti a Manitobát és ezeket a külföldi búzákat és van nekünk egy magyar módszerünk is, amellyel belső vizsgálatot tudunk folytatni, Hankóczy professzor módszere ez,, akit külföldön sokan ismernek, de itt talán 'kevésbé. Az ő módszerével 'majdnem manuálisan meg lehet állapítani a íbúza belső tulajdonságait. Ez a módszer diagrammokban, grafikonokban mutatja meg a búzának a képét. A Farino.graf, Extenzognaf vagy Ferventograf megméri a •búza keménységét, lágyságát, süthető képességét, vízfelvevőképességét, a tésziakonzisztenciát, állóképességét, rugalmasságát, a sikértartalom mellett az ellenállást^ és a nyujthatóságot, a gázfejlődést és a gázviss'zatartó-iképességet, amely a kenyér luk ácsos ságára nézve fontos. Mindez magyar elgondolás, t amelyre büszkék lehetünk. Miért nem vizsgáljuk mi is így a búzát, mikor az egész világon Ausztráliától kezdve az európai államokig mindenhol ezt teszik'? Ellenzőinek egyrésze a tárházi kezelés nehézségében látja az akadályt. Nem kell nekünk mindjárt a tárházi kezelésre gondolnunk, elég lenne egyelőre az a néhány tárház, ' amellyel ma rendelkezünk. Vannak tehát tárházaink. Ezekben meg lehetne kezdeni a keverést. De lehetne olyan tárházakat létesíteni, amelyek-